//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\
Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.
Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.
A reneszánsz és a humanizmus. A reneszánsz világirodalmi képviselői.
A reneszánsz Magyarországon, Mátyás király udvara.
A reneszánsz ( “ újjászületés ” ) a XIV. Században kibontakozó művészeti irányzat, szülőhazája Itália. Alapja az itáliai városok gyors gazdasági fejlődése, az azokban kialakuló pezsgő társadalmi-politikai élet. Gyökeresen átalakult az ember gondolkodása: a túlvilág helyett a földi életre összpontosított, itt kereste a boldogságot ( humanizmus = emberközpontúság ). A reneszánsz emberideálja a tevékeny, sokoldalú, képességeit maximálisan kibontakoztató ember. Kialakulásában a görög és a római művészet gyakorolt nagy hatást.
Az itáliai reneszánsz művészet vezető ágazata a képzőművészet volt. A művészek a hagyományos, vallásos témák helyett világi témákat dolgoztak fel; a festészet legjelesebb képviselői Leonardo da Vinci, Michelangelo és Raffaello voltak.
Az építészet sokat merített az antik hagyományokból. Fő jegyei: antik oszlopok, boltívek, párkányok, faragások. A méretek, falak az emberhez igazodnak, nagy a szerepe a szimmetriának. Kiemelkedő egyénisége Brunelleschi.
A reneszánsz kifejlesztette az egyéniségeket. A középkor embere csak közösségekben tudott érvényesülni, ezzel szemben a reneszánsz ember tudatosan cselekedett. Felfedezte a természet szépségét, szerette a békét, s félt a haláltól. A költőket, művészeket átjárta az életöröm, s ennek jegyében születtek műveik. Előtérbe került a dicsőségvágy, a hírnév, a költői halhatatlanság. Dante már a reneszánsz költészet előfutára, igazi képviselői azonban Petrarca és Boccaccio.
Francesco Petrarca az első jelentős humanista költő, de ő a modern szerelmi líra megteremtője is. Életművét három tényező határozta meg:
1. Áhítatos vallásosság
2. Szülőföldje iránti rajongása ( Itáliám )
3. A latin ókor vonzásköre
Olasz nyelvű érzelmi lírájával lett világirodalmi jelentőségű, ehhez az alapélményt Laura iránt érzett szerelme jelentette. Érzéseit szonettjeiben fejezte ki.
A Ti szerencsés füvek … kezdetű szonett a költő, Laura és a természet kapcsolatát villantja fel. Megszólítások, felkiáltás és felszólítás formája torlmácsolja a szerelmes férfi vágyódását és vívódását.
Giovanni Boccaccio ( 1313-1375 ) a novella megteremtője. A novella fő jegyei: kevés szereplő, egyetlen cselekmény, amely a mindennapokban játszódik. Fő műve a Dekameron. Kerettörténete: az 1348-as pestisjárvány elől 10 fiatal egy vidéki villába menekül, ahol 10 napon keresztül mindegyikük elmond egy-egy történetet. A novellák középpontjában a földi boldogság áll, melynek elsődleges forrása a szerelem, akadálya pedig a szatirikusan ábrázolt papság. Erotika és irónia jellemzi a kötetet, a derű és szellemesség az életerő diadala.
Boccaccio szonettjeit a Daloskönyv c. kötetben gyűjtötte össze.
Az angol reneszánsz képviselője William Shakespeare. Összes műve 37 dráma és egy kötet szonett. Darabjainak témáját a véres angol középkorból, az ősi krónikák világából merítette. A Globe Színház háziszerzője volt. Tragédiákat és vígjátékokat írt. Drámáinak nagy része történelmi tárgyú : Julius Caesar, Antonius és Kleopátra, III. Richard
vígjátékok: Vízkereszt vagy amit akartok, Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért
szerelmi drámák: Rómeó és Júlia,
tragédiák: Lear király, Hamlet, Macbeth
A Hamlet jellegzetes angol bosszúdráma. A középkori Dánia fővárosában, Helsingőrben játszódik.
A hazatérő Hamlet királyfival halott apjának szelleme hidegen, pontosan tudatja, hogy gyilkosság történt. Saját öccse, Claudius mérgezte meg, elorozva előle a trónt és Gertrudot, Hamlet anyját. Pontosan kijelöli Hamlet feladatát: ölje meg Claudiust, de Gertrudot kímélje meg.
Hamlet azoban több okból sem cselekszik azonnal. Egyrészt látja, hogy Claudius ügyes politikus, és anyja is
boldog az oldalán, másrészt a szellem vallomása nem elegendő bizonyíték. Művelt emberként a királyfi
filozófiai úton keres megoldást. Ha megöli Claudiust, boldogtalanná teszi anyját, ami viszont a szellem
parancsával áll ellentétben. Ha vallomásra akarja bírni a királyt, úgy kell gondolkoznia, mint neki, de akkor
mennyivel lesz ő különb ? Hamlet azért a gondolkodó tragikus hős őse, mert elméjében minden konkrét
kérdés azonnal általánossá válik: meg szabad-e ölnie Claudiust van-e valakinek erkölcsi alapja ahhoz, hogy
embertársának bírája legyen. Hamlet számára a fő kérdés az, hogy a gondolkodás ad-e lehetőséget
bármiféle értelmes cselekvésre, lehet-e létezni egyáltalán ( lenni vagy nem lenni ). Ez a gondolat kétségekbe,
majdnem őrületbe kergeti. Őrültnek tetteti magát, hogy úgy lássa meg, van-e értelme egyáltalán bárminek is.
A lelkébe költözik az érzés, hogy csakis magában bízhat meg, ezért régi barátait, és szerelmét, Ophéliát is
gyanúba fogja. Hamlet tragikuma az, hogy soha nem tud tisztán gondolkodni. Dühében leszúrja a kárpit
mögött leselkedő Poloniust, s ez jó ürügy arra, hogy Claudius eltávolítsa őt az udvarból. Ettől kezdve a
királyfinak tényleg végig kell járni a gyilkos útját: vesztébe küldi Rosenkrantzot és Guildensternt, az őrületbe
kergeti Ophéliát, aki nem érti, miért éppen vőlegénye gyilkolta meg apját. Polonius fia, Laertes a dühtől
lihegve kéri Hamlet kiadatását, Claudius azonban a maga céljaira használja fel a fiút. Hamlet csak akkor
ölheti meg a királyt, ha ő már megbűnhődött bűneiért. Tehát teljesíti apja parancsát, de ő maga is elbukik: a tisztaságnak
bűnössé kell válnia ahhoz, hogy a bűnön diadalmaskodjon.
A magyar reneszánsz Hunyadi Mátyás uralkodása idején ( 1458-1490 ) élte virágkorát. A magyar királyi udvar volt az első nem olasz udvar, ahol a humanisták otthonra leltek. Mátyás támogatta a művészeteket, ez időben forrott a legjobban össze az alkotó művész és mecénás. Először ő adott megbízást a magyarság történetének megírására. Ezt az itáliai Antonio Bonfini ( Rerum Hungaricerum Decades ) és a magyar Thuróczy János végezte el ( Chronica Hungarorum ). E krónikák szerepe elsősorban az volt, hogy a magyar nemzet történetét bemutassák a külföldnek.
Mátyás rendkívül gazdag könyvtárat rendezett be udvarában. Összegyűjtötte a világ különböző tájairól származó műveket, lemásoltatta őket. Ezeket a díszes bőrkötésű, Mátyás vagy Beatrix arcmásával díszített köteteket nevezzük corvináknak. A corvinákat a Bibliotheca Corviniana-ban, a Hunyadi-könyvtárban őrizték.
A magyar reneszánsz egyik legnagyobb költője Janus Pannonius. Horvát kisnemesi családból származott, nagybátyja Vitéz János volt. Iskoláit Ferrarában és Padovában végezte. Mátyás trónra lépésekor hazatért, és a királyi kancelláriába került. Ferrarában ismerkedett meg Galeotto Marzióval, akivel életre szóló barátságot kötött. Ez a barátság, korai szerelme valamint tüdőbaja nagy hatással voltak életére is. Életművére jellemző, hogy életének minden rezdülését őszintén fogalmazta meg.
Pannónia dicsérete – szülőföldje legyen rá büszke, mivel általa vált híressé
Kikacagja a római búcsúsokat – az emberek özönlenek a pápához búcsúcéduláért, de ebből csak a kocsmárosoknak van hasznuk.
2. Elégiái
Búcsú Váradtól – személyes élményből fakad, el kell hagynia a szép Kőrös vidékét, s Budára kell mennie. Első fele természeti kép, a második pedig felsorolás, búcsúzik a tárgyaktól, melyek a városhoz kötik.
Egy dunántúli mandulafáról – a mandulafa szimbólum, amely a költő sorsát jelképezi. A fácska túl korán virágzott ki, akárcsak ő: mikor ő virágzott, Magyarországon még nem volt remény a humanizmus elterjedésére.
Mikor a táborban megbetegedett – Prométheust okolja betegségéért: vétke előtt még nem voltak betegségek.
Pannonius belekeveredett egy Mátyás elleni összeesküvésbe, ezért menekülnie kellett. A menekülés során betegedett meg. A versben leírja, hogy már bánja, miért nem érte be a fényes udvarral, kellett neki a vad harcok után áhítoznia. A mű egyben számvetés is: tisztában van életművével, önmagával, nem tagadja bűneit, de igazolja erkölcsi tisztaságát. Vágyik arra, hogy a hírnév mellett maradandót alkothasson. Utolsó kívánsága az, hogy a természetben maradhasson halála után is.
3. Dicsőítő költeményei
Galeotto Marzióhoz