//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\

Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.

Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A magyar nyelvű irodalom győzelme a XVI. században. Balassi Bálint lírája

A 16. század a magyar történelem egyik legviharosabb időszaka: parasztforradalom, törökdúlás, az ország három részre szakadása. A szellemi élet ennek ellenére pezsdülést mutat, ennek háttere a reformáció. A reformáció hatásaként a polgárok körében is terjed az írás-olvasás, fölvetődik a bibliafordítások szükségessége. SYLVESTER JÁNOS 1541-ben az Újtestamentumot ( az első magyar disztichonok ), 1590-ben KÁROLI GÁSPÁR pedig a teljes magyar nyelvű Bibliát ( vizsolyi Biblia ) bocsátja közre. A zsoltárírások - SZTÁRAI MIHÁLY, KECSKEMÉTI VÉG MIHÁLY - mellett a világi irodalmi műfajok is elterjedtek.

líra - virágénekek, alkalmi dalok, helyzetdalok, búcsúvers

epika - históriás ének ( Tinódi ), széphistória ( Gergei Albert, Ilosvai Selymes Péter ), példabeszéd ( Heltai Gáspár ), fabula ( Pesti Gábor, Heltai Gáspár )

dráma - hitvitázó dráma, tragédia ( Bornemissza Péter: Magyar Élektra )

A kor legnagyobb költője a Bornemissza Péter nevelte BALASSI BÁLINT volt. Életműve a magyar nyelvű verset magas színvonalra emelte. A humanista műveltség bámulatos életakarással, életélvezettel és hazája iránti felelősséggel párosult benne. Három témakörben alkotott nagyot: szerelem, vitézség, Istenhez való viszony.

A vitézi témakör az életélvező, a hazáért vitézkedő harcost himnikusan dicsőítő versekben mélyül el, ezek közül kiemelkedik az Egy katonaének című. Jellegzetes reneszánsz vers, szimmetria és harmónia uralja. Hárompilléres szerkezete van, az egész mű a hármas szám jegyében készült.

Mindegyik versszaknak más mondanivalója van:

1. Kérdés, válaszként a végvári vitézek dicsőítése

2. Békeidőben kisebb-nagyobb csetepaték

3. A lovassági élet egy-egy mozzanata

4. Kisebb csaták

5. Erkölcsi magatartás és " virtus et humanitas "

6. A harc veszélyes oldalainak bemutatása

7. A vitézek a mezőn sétálnak - reneszánsz térélmény

8. A halál élménye - a vitézi élet komorsága

9. Másodszor válaszol az előző kérdésre, a vitézeket magasztalja

A vers rímképlete: a a b c c b d d b .

Balassi vallásos tematikájú versei a mindenható, de mégis emberarcú istenről vallanak. Zsoltárai mögött a hatalmasabbnak való kiszolgáltatottság örök léthelyzete áll. Az ezt lehetségesen feloldó magatartás a könyörgés. Jó példa erre az Adj már csendességet. c zsoltár is. A kezdeti felszólító módból - add, ódd, őrizd, ébreszd - lassan a könyörgésbe, a társ bízó viszonyának rajzába vált: megadod kedvesen, ígérsz kegyesen ... A záró egység összegzi a kérést, s annak teljesítését.

Szerelmi lírájának több nő - Losonczy Anna ( Júlia ) és Sárkándy Anna ( Coelia ) volt az ihletője, emellett múzsája volt egy bizonyos Fulvia nevű nő is.

Szerelmi költészetének csúcspontját a Júlia-versek jelentik. Ezeket is a teljesség igénye hatja át, szinte vallásos áhítattal merül el a szerelemben, amit az ég adományának tekint. A költő személyes élményeit és vágyait mitikus környezetben jeleníti meg: Venus és Cupido mutatja meg neki az imádott kedves égi képét, aki hamarosan földi valójában is megjelenik. Felvillan igéző szeme, hogy aztán ismét eltűnjön, s növelje a költő vágyát. A földi valóság bilincseit rendkívül hitelesen ábrázolja, s ezzel csak növeli a kettejüket elválasztó távolságot.

A Coelia-versek bensőséges szépsége vetekszik eddigi szerelmi témájú műveivel. Különlegességet kölcsönöz nekik Balassi kifinomult hasonlat-technikája.

A szerelmi tematikába tartozik Balassi Szép Magyar Comoedia c. műve is. Bornemissza a Magyar Élektrával a magyar nyelvű tragédiát, Balassi e művével pedig a magyar nyelvű komédiát teremtette meg.

Balassi volt első költőnk, aki tudatosan vállalta a költői létet, egybeolvasztotta az addigi költői hagyományokat, de újítani is képes volt. RIMAY JÁNOS szavaival: " Sas volt ő az apró madarak előtt. "