//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\

Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.

Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A barokk mint egyetemes stílus. A barokk irodalom Európában. A magyar barokk.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

A barokk ( “ csavaros ” ) a reneszánszot és a manierizmust követő stílusirányzat. Virágkora a XVII. és a XVIII. századokra esik Társadalmi alapját az európai reakció megerősödése, az ellenreformáció és az abszolutizmus alkotja. A hangsúly újra a vallásos elemekre helyeződik, a barokk megveti a földi és az emberi világot, az egyén az egyház befolyása alá kerül. A barokk nem zárkózik el a reneszánszban feléledt antik művészetek és a táguló tudományos világkép elől sem. Fő jellemzői:

- lenyűgöző monumentalitás, az érzékek elkápráztatása, oktató ill. propagandasztikus célzat

- dinamika, túlzás, szertelenség, díszítésre és túlbonyolításra való hajlam

- nyugtalan lobogás, sejtelmesség, allegóriák és szimbólumok gyakori alkalmazása

A barokk festészet kedveli a sötét-világos színellentéteket, a színgazdagságot, a hatásos beállításokat. Főbb képviselői: Rubens, Rembrandt, Velazquez, Mányoki Ádám

Az építészetben jellemző a reprezentáció és az erő kifejezése. Ezt célozza a pompa, a monumentalitás, a teraszok, parkok színpadias elhelyezése. A barokk építészet első jelentős alkotása az Il Gesu jezsuita főtemplom. Az egyházi építészetben a székesegyházak, templomok uralkodtak, a világi építészetben pedig a főúri kastélyok és városi paloták.

A barokk zene újjáteremtette a zenei formákat: megszületett a szvit, a szonáta, az opera, az oratórium és a kantáta. A zenei divatot az olasz zeneszerzők irányították: Monteverdi, Vivaldi, Corelli. A barokk zene kiemelkedő alkotásai Bach fúgái és Händel oratóriumai.

A barokk irodalom fő témái közé tartozik a testiség, az élvezet, a pompa, de az embert csak a világmindenség parányi részeként, elfutó árnyékként ábrázolja. Szereti a végtelen és mértéktelen hullámzást, a túlzást, kuszáltságot. Jellemzői a nagyítás, a túlzás, meglepő szóképek.

A kor kedvence a dráma és az eposz. A barokk irodalom Spanyolországban kezdett el fejlődni, majd Itáliában és Franciaországban terjedt el. A spanyol barokk a 17. században élte fénykorát. A legnagyobb drámaírók közé tartozott Lope de Vega és Calderón. A német irodalomban Grimmelhausen, az angolban pedig John Milton képviseli a drámát.

Az eposz egy természetfölötti erőktől támogatott, csodás képességekkel megáldott hősnek egy egész nép életében döntő fontossággal bíró tettét írja le. Szerkezete:

1. Propozíció – témamegjelölés

2. Invokáció – a költő égi segítséghez folyamodik

3. Enumeráció – seregszemle, a szereplők bemutatása

4. Csatajelenetek – a döntő csata leírása

5. Deus ex machina – isteni beavatkozás

6. Csodás elemek előfordulása

7. Epizódok – kitérések, részletek

8. Peroráció – tanulságlevonás

A magyar barokk legfontosabb képviselői Gyöngyösi István, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter és Szenczi Molnár Albert.

Gyöngyösi István Wesselényi Ferenc nádor titkára volt. Leghíresebb műve a Márssal társalkodó murányi Vénusz, melynek témája Wesselényi színlelt várostroma, amikor megszerezte Széchy Mária, Murány úrnőjének kezét. Pázmány Péter a magyar kultúra egyik legnagyobb szervezője. Maradandó művészeti intézményeket hívott életre, pl. Bécsben a Pazmaneumot és Nagyszombatban az egyetemet. A harmincéves háború alatt ő irányította a magyar politikai életet. A katolikus hit és a Habsburg-ház rendíthetetlen híve volt, így elsősorban a katolizációt és az ország osztrák védőszárny alá történő helyezését tartotta fontosnak. Legismertebb műve az Isteni igazságra vezérlő kalauz, egy hitvédelmi enciklopédia, az első magyar katolikus ideológiai rendszerezés. Szenczi Molnár Albert tudós, fordító, író volt. Szótárakat, bibliafordításokat és zsoltárokat adott ki. Főműve a Zsoltároskönyv.

Zrínyi Miklós a magyar főúri barokk irodalom kiemelkedő alakja. Nemcsak irodalmárként, de hadvezérként is óriási személyiség volt. Közismert volt rendkívüli műveltsége, udvara a barokk főnemesi kultúra egyik központja volt.

Zrínyi dédapja az a Zrínyi Miklós volt, aki Szigetvár 1566-os ostrománál hősi halált halt. A költőt Pázmány Péter nevelte, 1636-ban itáliai úton járt. 1646-ban tábornokká nevezték ki, s hamarosan horvát bánként kezdhetett hozzá egy törökellenes hadjárat megszervezéséhez. A korszerű hadviselés megteremtését hadtudományi munkák írásával is segíteni próbálta ( Vitéz hadnagy, Tábori kis tracta ). 1655-ben nádorrá akarta választatni magát, hogy nemzeti hadsereget szervezhessen, de terveit a bécsi udvar meghiúsította. Ekkor készült el újabb műve, a Mátyás király életéről való elmélkedések. Lényege: rendi ellenállásra támaszkodva kivívni a nemzeti függetlenséget, majd az abszolutizmust. II. Rákóczi György halála azonban szertefoszlatta Zrínyi királyságról való terveit, ekkor íródott röpirata, Az török áfium ellen való orvosság. Lényege: a magyar senkitől sem várhat segítséget, önerejére kell támaszkodnia.

Zrínyit hamarosan kinevezték a magyar hadak fővezérévé, de a török fölött aratott győzelme után azonnal le is váltották, s Montecuccolit tették meg parancsnoknak. Az 1664-es szentgotthárdi győzelem és a szégyenletes vasvári béke után a költőben megérlelődött a habsburgokkal való szakítás gondolata. Felvette a kapcsolatot XIV. Lajos francia királlyal, 1664. nov. 18-án viszont egy vadászat során tragikus balesetet szenvedett, egy vadkan kioltotta életét.

Az 1640-es években a törökellenes harcok során Zrínyiben megérlelődött a felismerés, hogy a magyarság csak saját erejéből képes megszabadulni a töröktől. Hogy meggyőzze a magyar nemességet, megírta a Szigeti veszedelem c. eposzt ( 1645/46 telén ).

A mű Szigetvár 1566-os ostromát, a várvédők ill. Zrínyi Miklós hősi küzdelmét beszéli el. Isten büntetést ró a romlott magyarokra, s ez a török hadak képében jelenik meg. A szigetiek azonban mentesek ezektől a bűnöktől, hazaszeretet, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság testesül meg bennük. Bár a törökök fölényben vannak, a magyarok az erkölcsi győztesek, hiszen a muzulmán sereg az ostrom során szétzüllik, a szigetiek viszont megdicsőülnek.

Az események három szálon indulnak el: 1. isteni rendelkezés az égben ( látomás ); 2. Arszlán pasa budai vállalkozása ( reális képek ); 3. Zrínyi imája ( látomás és realizmus ).

A tulajdonképpeni főcselekmény csak a VII. énekben kezdődik. A bevezetőben megismerjük az ország állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit. Felvonul a török sereg, és látjuk az imádkozó Zrínyit. A kapitány maga kéri a vértanúságot, halála tehát nem bukás, hanem megdicsőülés. A hosszú bevezető arra szolgál, hogy hihetővé tegye, nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó sereget.

Az ostromot magát 7 ének ( VII-XIII. ) mutatja be. Ezekre jellemző a tömörítés és a változatosság. Zrínyi a sok kis ostrom helyett egyetlen óriási ostromot mutat be. A magyar részről dicsőséges ostromot bemutató X. éneket Juranics és Radivoj hősi története előzi meg. A török sereg széthullását a XI. ének mutatja be, ezt követi Delimán és Cumilla szerelmi epizódja. A pogány érzéki szerelem ellentéte Deli Vid és Borbála története, a hitvesi szerelem példája. A szultán már az ostrom feladását fontolgatja, de a XIII. énekben elfogja a postagalambot, s a levélből megtudja, milyen szorult helyzetben vannak a védők. Felkészül a támadásra, s végül sikerrel jár.

Külön színt ad az eposznak szóhasználata: a hitelesség érdekében Zrínyi helyi tájszavakat és török nyelvi elemeket használ. A mű verselése: négyütemű tizenkettes.