//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\
Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.
Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.
Katona József, a magyar nemzeti dráma megteremtője
A Bánk bán egyik legnagyobb nemzeti drámánk. Katona 1815-ben az Erdélyi Museum pályázatára írta a művet, a zsűri azonban meg sem említette az eredményhirdetéskor. Az író 1820-ban nyomtatásban is kiadta, de mivel munka után kellett néznie, többet nem foglalkozott vele. Katona József már nem élte meg, hogy a Bánk bánt színpadon láthassa, halála után ( 1830 ) három évvel adták elő először Kassán. Melinda szerepét Déryné Széppataki Róza játszotta. A dráma azóta a nemzeti műveltség része lett, szállóigékké váltak Bánk szavai, Tiborc panasza.
A mű szerkezete
Összefüggések Katona és Bánk kora között
A mű 1815-ben íródott, tehát a nemzet mindkét esetben elnyomás alatt állt. Bánk idején a merániak, Katona esetében a bécsi udvar volt az elnyomó. Az udvar arra törekedett, hogy megszüntesse Magyarország maradék önállóságát. Bánk korában a király, II. Endre távol volt ( hadjárat ), Gertrudis és a merániak korlátlan hatalmat élveztek. Az elnyomás legjobban a kisnemeseknek, elszegényedő parasztoknak fájt. Ezt a réteget Tiborc képviseli, aki a műben azon tépelődik, hogy lopjon-e a királyi asztalról, vagy maradjon meg szegénynek, de becsületesnek.
Az elnyomottak célja a szabadság kivívása, az elnyomók elűzése, a nemzet és a király viszonyának alkotmányos úton történő rendezése. A békétlenek ( nemesi vármegyék ) Katona korában is a csendes tűréstől a hangos morgásig jutottak.
Jellemek
Petur bán a békétlenek vezére. Következetesen vállalt indulataival emelkedik ki a többiek közül. Jelszavai hatásosak és egyszerűek: “ Üsd az orrát, magyar, ki bántja tied ! ” Petur nem forradalmár népvezér, viszont kitűnő jogász. Azt kiabálja, hogy az uralkodónak érvényesítenie kell a nemesek régi szabadságbeli jussait ( Szent István idejéből ). Viszont azt is felismeri, hogy a nemesi szabadság érdekei szembekerülhetnek az egész társadalom érdekeivel. Legnagyobb problémája éppen abszolút törvénytiszteletéből ered: ölni is kész a fennálló hatalom ellen, de egyben a királyság feltétlen híve is. Célja megmaradnia törvényesség keretei közt. Petur szemében szétválik a királyság intézménye: egyfelől áll a jogtalanul bitorló asszony, másfelől az imádott nemzeti királyideál. Meg akarja nyerni ügyének Bánkot, de ennek csak egy módját látja: ha végre a főnemesség is saját bőrén fogja tapasztalni, mit jelent magyarnak lenni meráni hatalom alatt.
Az idegen hatalom képviselője maga a királyné. Számára nem eszköz a hatalom birtoklása, hanem cél. Állandóan éreznie kell hatalmát, ezért pazarolja az ország kincseit kegyenceire.
Ottó, a királyné öccse a hatalom gátlástalan haszonélvezője. A könnyű sikereket megunva szemet vet Melindára, a nádor feleségére. Melinda az erkölcsi tisztaság megtestesítője. Ottó nem megszerezni akarja, hanem tönkretenni őt. Ha lennének érzelmei iránta, nem öletné meg céljához érkezve.
Biberach, a kóbor lovag szerepe a cinikus mindent leleplezés. Hitele abban van, hogy magát sem kíméli.
Bánk személyét elég bonyolult jellemezni. Miután nemes, nem izgatja a kormányzás módja, mivel saját birtokán ő parancsol. Viszont benne is él a változásoktól való félelem. Ha a nép megmozdul, neki lesz a legtöbb vesztenivalója. De rádöbben arra is, hogy az udvar pazarlása az ő pénztárcáját is apasztja. Ezt tudja Petur bán is, ezért akarja Bánkot megnyerni ügyének. Ennek csak egy módja van: ha végre a főnemesség is saját bőrén fogja tapasztalni, mit jelent magyarnak lenni meráni hatalom alatt.
Bánk és Melinda
Kapcsolatuk nagyon kiegyensúlyozott volt, viszont Ottó tette Bánkot is megtévesztette. Szerette feleségét, de ezúttal fellobbant benne a harag. Nem az érdekelte, hogy történt a dolog, hanem hogy mit érzett felesége Ottó karjai között.
Bánk és Tiborc
Bánk és a várba lopni jött Tiborc találkozása az egyetlen pillanata, amikor az ország második embere szerencsétlenségében nyitottá válik az eddig meg nem hallgatott panaszra. Erre a panaszra volt Bánknak leginkább szüksége. Eddig a törvényesség hirdetője volt, de a panasz hatására egyéni sérelme küldetéstudatba fordult át.
Bánknak az volt a hibája, hogy nem a közügyet tette magánüggyé, hanem magánügyét emelte közüggyé. Bukása elkerülhetetlen volt, hiszen vállára nehezedett a királygyilkosság tettének súlya. Melinda elcsábítása kétségkívül mellette szól, de mikor Biberach vallomásából kiderül, hogy Gertrudis ártatlan volt ebben, Bánk összeroppan. Melinda halálával azonban mindennél riasztóbb arcát mutatja a meráni hatalom. Bánk ezzel élete értelmét veszítette el, s ezt tudják a király emberei is. Mikor Endre le akarja zárni az ügyet ( “ Vigyétek! ” ), parancsát nem teljesítik ( “ A büntetés ennek már irgalom ” ) – Bánkot senki sem vezeti el.
Bánk és Endre
Ha a két alakot államférfiként állítjuk szembe, feltétlenül Bánk marad alul. Ő egy elcsábított feleség szégyenéért kész volt felejteni államfői kötelességeit. Endre a koporsó mellett is pontosan rangsorol: “ Előbb, mintsem magyar hazánk – előbb esett el méltán a királyné !” A király viszont sem hatalmával, sem fegyverével nem győzte le Bánkot. Bosszút állhatna rajta, de tudja, ez milyen következményekkel járhat.
A mű cselekménye
Prológus: Ottó el akarja csábítani Melindát, tervét közli Biberach lovaggal
I. szakasz: a palotában mulatozás folyik, Petur bán elárulja a békétleneknek, hogy titokban hazahívta Bánkot. Ottó megvallja szerelmét Melindának, ő azonban elutasítja. A herceg Biberachtól kér segítséget, a beszélgetést kihallgatja Bánk is.
II. szakasz: a magyar főurak megismertetik Bánkkal a Gertrudis elleni összeesküvés tervét
III. szakasz: Bánk és Melinda párbeszéde, majd Tiborc panasza. Biberach megzsarolja Ottót, aki erre ledöfi őt.
IV. szakasz: Gertrudis elfogatja Melindát és Mikhál bánt. Gertrudis és Bánk vitája. Bánk megöli a királynét.
V. szakasz: II. Endre hazaérkezése. Hozzák Melinda holttestét. A király kérdőre vonja Bánkot, végül kiderül az igazság.