Az avantgárd (elõõrs) mozgalmak szakítottak a hagyományos mûvészettel, a mûvészi kifejezés új és korszerû formáit akarta felkutatni. Nem csak a mûvészetet, hanem a társadalmat is át akarta formálni. Mindegyik irányzat társadalmi programmal lépett fel, azzal az elképzeléssel, hogy az ember, az erkölcs, a társadalom átalakításával az élet új távlatait nyithatja meg.

Az avantgárd irányzatoknak két fõ vonalát szokták megemlíteni:
   1. szertelenebb, zaklatottabb, fõképp érzelmi, indulati (futurizmus, expresszionizmus,   Dada,
       szürrealizmus) - formabontás
   2. inkább intellektuális irányzat (kubizmus, konstruktivizmus) - formaépítés

    A kubizmus: A mûvészet új korszakának kezdetét jelenti. A képépítés módját tökéletesen átalakították. "A festészetnek nem az a feladata, hogy elmondjon egy történetet, hanem az, hogy megszerkesszen egy addig nem létezõ képi valóságot." A klasszikus perspektíva helyett egyszerre ábrázoltak több nézõpontból, tört síkokon. A mûvész a látvány töredékébõl szabadon építi fel a képet; mellõzi az illúziókeltés fõ eszközét, a színeket, a képeken a tárgyaktól függetlenül a barnásszürke és annak árnyalatai uralkodnak.                            Képviselõk: Picasso, Braque.

    A futurizmus: Olaszországban született stílusirányzat (tört. háttér: gyarmatszerzési háborúk, általános elégedetlenkedés). Marinetti kiáltványa: a múlt mûvészetének leáldozását és a jövõ (futuro) mûvészetének megszületését hirdette, s az egész élet átalakítását ígérte. A kiáltvány a modern jövõt a technika csodáiban, a rohanó, lüktetõ életben látta. Megfogalmazása alkalmat adott a szélsõséges érzések belemagyarázására is. A futuristák úgy látták, hogy az élet értelme a mozgás, korunk jellegzetes élménye a dinamika. a mûvész feladata ennek a dinamizmusnak a kifejezése. Legfõbb eszményük a gép.                                    Képviselõk: Marinetti, Boccioni

 Az expresszionizmus : Az expresszionizmus Németországban bontakozott ki, mûvészcsoportok formájában (Die Brücke, Der blaue Reiter). Mûvészetüket az ember iránti vonzalom jellemezte. A fametszetek fekete-fehér kontrasztjait különösen alkalmasnak találták arra, hogy kifejezzék mûvük elementáris mondanivalóját. Az eldurvuló világban lévõ elesett emberekért emelték fel a szavukat. Úgy látták, hogy nem az ember a rossz, hanem a társadalom, a világ. Költészetben a költõ mindig az érzések, indulatok intenzív kifejezése érdekében merész egyéni szóképeket használ, belsõ látomásait vetíti ki. Nem a külvilág tárgyait ábrázolja, hanem a mûvekben lecsapódó indulatot, szenvedélyt próbálják kifejezni.              Képviselõk: Van Gogh, B. Brecht.

    A Dada: Svájcban született irányzat. Tagjai, képviselõi szembefordultak az egész polgári világgal. Céljuk a társadalom minden hagyományos értékének lerombolása volt. Legfõbb kifejezõ eszközük a meghökkentés, a botrány. Ezzel akarták provokálni a jó ízlést, tiltakoztak az uralkodó erkölcsi dogmák ellen, fel akarták szabadítani az ember belsõ erõit. A dadaisták a verset véletlenszerûen kiválasztott, gyakran értelem nélküli szavakból rakják össze.

    Szürrealizmus: A Dada folytatása. Szenvedélyesen kereste azokat a módszereket, amelyek segítségével az ember újra megtalálhatja a közvetlen életet, az ártatlanságot, a szabadságot.
Úgy vélték, hogy az ember hamisítatlan, igazi énjét a tudatalatti világban találhatjuk meg. Ha átengedjük magunkat a tudatalatti látszólagos önkényének, az álom révén meghódíthatjuk a szürreális életet, eljuthatunk az ésszel meg nem ragadható jelenségek világába. A mindennapok megszokott gondolkozásmódjától segít elszakadni a humor. A szürrealizmus különösen kedvelte a fekete-humort. A szürrealisták kidolgozták sajátos alkotómódszereiket is. Ilyen volt az önmûködõ írás, mely a szabad képzettársításon alapult.  Képviselõk:Salvatore Dali,Éluard, Breton,Aragon

    Konstruktivizmus : A szürrealizmussal több vonatkozásban is ellentétes áramlat. Kompozí-
cióit legtöbbször szigorú mértani formákból építi fel a síkban vagy a térben. Nem a mondanivaló volt a fontos, hanem a megszerkesztettség. A geometria alapegységeit, a legegyszerûbb elemeket haszmálták fel a kifejezésre.                                                               Képviselõk: Piet Mondrian