1. A barokk kialakulása:

A barokk mûvészettörténeti stílus, az elnevezés az olasz barocco szóból származik, amely kagylódíszt vagy nyakatekert díszítést jelent. A XVI. század végétõl a reneszánsz stílust felváltó irányzat, Európában a XVII. században terjedt el.

Történelmi háttere: a feudális erõk megerõsödése, a katolikus ellenreformáció (a katolikus egyház vissza akarja hódítani a reformáció által elvesztett híveket.

/reformáció: a XVI. század szellemi, vallási, egyházi mozgalma/

A barokk nem csak egyházi, hanem fõúri mûvészet is, csak nagyon sokára terjedt el szélesebb körben.

2. A barokk jellegzetességei:
-- erõs benne a vallásos elem
-- a földi és emberi világot megveti
-- célja a tömegek lenyûgözése (pompa, aranyozás)
-- túldíszített, bonyolult, belsõ feszültségeket, ellentéteket fejez ki
-- mozgalmasság
-- kozmopolitizmus (nemzetközi)
-- irracionális (valóságon túli)
-- irodalomban is kedveli a nagy mûfajokat (eposz,
-dráma)
Magyarországon a jezsuiták honosították meg, legnagyobb alakja Pázmány Péter.

3. A barokk irodalom magyarországi képviselõi:

-a, Pázmány Péter (1570–1637)

A magyar barokk irodalom egyik legnagyobb hatású képviselõje. Jezsuita volt, esztergomi érsek, az ellenreformáció harcos irányítója. Pázmánynál válik európai rangú kifejezõeszközzé a magyar prózai nyelv. Stílusára jellemzõ az érzékletes, realisztikus képek, közmondásszerû megállapítások s az elvont misztikus tartalmak összekapcsolása, bõven él a barokk stílus díszítõelemeivel. Kempis Tamás Krisztus követése címû munkájának magyarra történõ átültetése során tisztázza a magyar fordításelmélet alapelveit. Irodalmi alkotásait elsõsorban a katolikus egyházért való szolgálatának tekintette. Tekintélyt szerzett a protestánsokat támadó nagyszámú vitairatával. Legelsõ ilyen vitairata: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére (1603). Személyes sértegetéseket, gyanúsítgatásokat, a gúny és humor stíluseszközeit felhasználva született meg Alvinci Péter uramhoz írt öt szép levél (1609) címû vitairata. Hitvédelmi mûve: Imádságos könyv (1606) korának vallásos igényeit elégítette ki. 1636-ban jelent meg Prédikációk címû kötete, mely 101 szentbeszédet tartalmaz.

-b, Mikes Kelemen (1690–1761)

Barokk kori irodalmunknak — Pázmány Péter mellett — egyik legkiválóbb prózaírója. A XVIII. század talán legnagyobb alkotását, a Törökországi levelek címû emlékiratát nem Magyarországon, hanem emigrációban, bujdosása idején a törökországi Rodostóban írta.

Az erdélyi Zágonban született, református köznemesi családból. A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult. 17 éves korától kezdve mint inas, majd mint kamarás hûséggel szolgálta II. Rákóczi Ferenc fejedelmet. A kuruc szabadságharc elbukása után követte õt számûzetésbe is, Lengyelországba, Franciaországba, végül 1717 õszétõl a törökországi Gallipolliba, majd Rodostóba. Soha nem térhetett vissza hazájába, Rodostóban halt meg pestisben.

-- Törökországi levelek

Egy elképzelt, Konstantinápolyban élõ erdélyi hölgyhöz, az „édes nénéhez" 1717 októberétõl 1758-ig összesen 207 levelet írt, melyekben törökországi tapasztalatairól, élményeirõl, gondolatairól s a bujdosók sorsáról számolt be. A levél mûfaj francia minták hatására alakulhatott ki. A „levelezés" mellett fordítói munkát is végzett, több kötetnyi francia irodalmat fordított magyarra.