1. Életrajzi áttekintés:

-Balassi Bálint (1554–1594) a magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedõ alakja. Zólyom várában született arisztokrata családban, kitûnõ nevelést kapott Bornemissza Pétertõl. Az európai kultúrát a nürnbergi egyetemen sajátította el. 1569-ben apját letartóztatták, szülei vigasztalására írta elsõ mûvét, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, mely egy németbõl magyarra fordított vallásos elmélkedés. 1574–75-ben Balassi beállt a Habsburg hadseregbe. 1575-ben fogságba esett, Báthori István erdélyi fejedelem udvarába került. Itt vendégként kezelték, Báthori barátjának tekintette Balassit. Mikor Báthorit 1576-ban lengyel királlyá választották, Balassi követte urát külföldre is. 1577-ben hazatért, egy évvel késõbb ismerkedett meg Ungnád Kristóf feleségével, Losonczy Annával, akit késõbb verseiben Júliának nevezett. 1579-ben Eger várában végvári vitéz, zsoldos katona négy évig. 1594-ben újra beállt végvári vitéznek és visszafoglalták Esztergomot a törököktõl, ekkor súlyosan megsebesült, majd az ostrom után néhány nappal vérmérgezésben meghalt.

2. Balassi költészete

-a, szerelmes versek: fiatalkori udvarló költeményei s az 1578-ban keletkezett Anna-versek a reneszánsz szerelmi líra, a petrarkizmus jegyében születtek. Nagy költõi tudatossággal egységes kötetekbe, ciklusokba rendezte verseit, téma szerint, magyar „Daloskönyvvé".

-A Júlia-ciklus egy-egy versének forrása más poéták alkotása volt. A Júlia-ciklus verseinek konkrét céljuk, hogy Júliát meghódítsák.

-Hogy Júliára talála, így köszöne neki

A Balassa-kódex 38. verse egy kapualjban való váratlan találkozásukat írja le. Témája: a véletlen találkozás feletti öröm és a szerelem érzésének kifejezése, Júlia üdvözlése.

Szerkezete: a szerelem érzésének megfogalmazásával indul, boldog felkiáltással. Ezután az érzelmi kitörés után következik csak a köszönés. A következõ négy strófa áradó metaforasora a közlõ nyelvben megfogalmazhatatlan érzelmek tovább nem fokozható teljességét fejezik ki. A metaforák a lelki élet értékeit, a reneszánsz fõúri világ mozzanatait, részleteit és egyéb értékeket sorakoztatnak egymás után. Az 5. versszak összefoglalása az elõzõ négynek, de a fokozásos halmozás még magasabb szintre emeli a verset, s az utolsó metafora újabb világi értékekkel egészíti ki az eddigieket. A záróversszak a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnõ között végtelen a távolság. A mû jókívánsággal zárul („...jó egészséget, hosszú életet...").

A konkrét bemutatás hiányzik a versbõl, a költõt elborítják az érzelmek.

-Darvaknak szól

A Balassa-kódex 44. költeménye. A vers lényege valóban humanista költõi lelemény: a melegebb, jobb hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen távolságban lévõ kedvesének. Közte és Júlia között áthidalhatatlanná vált a szakadék, ez azonban nem földrajzi, hanem lelki-érzelmi távolság.

-Lengyelországban, 1590–91-ben születtek a Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb állomása (a nevet Angerianustól kölcsönözte). Ezekbõl a versekbõl hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szûkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei.

-Kiben az kesergõ Céliárul ír

A testvérét „szépen sirató" Célia megjelenítõ ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezõerejére bízza. A versszöveg nagyobb részét a hasonlatok teszik ki. A letisztult, leegyszerûsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszerûsége érvényesül. Az elsõ és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai fõként Célia keserû fájdalmát érzékeltetik, a közbezárt második szakasz hasonlata viszont elsõsorban a bánatában még vonzóbbá váló asszony szépségében való gyönyörködést fejezi ki. A verset záró kép visszautal a második strófára, s így nem annyira a nõ kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülõ, megújuló szépségre esik a hangsúly. A vers lírai tartalma: csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit egy kivételes állapot új oldalról világít meg, még szebbé varázsol.

-b, vitézi versek: Balassiban külföldi tartózkodása során bontakozott ki hazaszeretete. Búcsúverseiben barátaitól, Júliától és katonamúltjától köszön el.

-Egy katonaének

A reneszánsz hazaszeretet legszebb kifejezése ez a vers. Balassi a XVI. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává. A verssel emléket állított Egernek, a vitézi életforma már eltûnõ hõskorának és magának is.

A vers felépítésében az alá- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje érvényesül. Balassi strófában íródott a mû, azaz a 3 sorból szerkesztett versszak minden sora a belsõ rímek által 3 egységre tagolódik. Az egész vers 9 versszakból áll. Hármas tagoltságú, hárompillérû verskompozíció, s ez a három pillér az 1., az 5. és a 9. versszak. Az 5. versszak a vers tengelye, ez tartalmazza a mondanivalót: „Emberségrõl példát, vitézségrõl formát mindeneknek õk adnak.". Az 1. versszak megállapítását, mely szerint a végvári életformánál nincs jobb a világon, a következõ három igazolja, melyek a végvári élet szépségeit mutatja be, mozgalmas képek sorozatával. A második és a harmadik egység ugyancsak mozgalmas képeket ad a vitézi életrõl, csakhogy annak nehézségeit, veszélyeit mutatja be. A 9. versszak a vitézek hírnevét, dicsõségét zengi. A költõ kiemeli a végvári vitézek önzetlen hazaszeretetét, önfeláldozását és példaként állítja kora magyarsága elé.

-c, Istenes versek: Istenes énekeket Balassi költõi pályájának szinte valamennyi szakaszában írt, de a legszebb, legmegragadóbb költemények életének válságos éveiben születtek. Verseiben elsírja élete kisiklását, szíve keserveit, megvallja vétkeit, bûnei bocsánatáért esedezik, szinte alkudozik Istennel a kegyelemért, egyéni megváltásért. Így lesz ez a vallásos líra a reneszánsz költészet szerves része.

-Adj már csendességet

A mû Lengyelországban, 1591-ben született. A hányatott sorsú költõ hiába kereste az evilági harmóniát, sem egyéni életében, sem a korban, a reneszánsz múlásának évtizedeiben nem találhatta meg. Belsõ ellentétektõl feszülõ, izgatott gondolatmenetû alkotás: csupa kérlelõ könyörgés, perlekedés, vita és érvelés. Ezt a hullámzást jelzik a különbözõ mondatfajták állandó váltakozása. Új strófaszerkezete megrövidített, belsõ zaklatottságot kifejezõ Balassi-strófa. A 8 versszakból álló vers három részre tagolódik: az 1-2. versszakban fohászkodás, a kérés elõadása, könyörgés, a 3-6. versszakokban a kérés alátámasztása, megindoklása, a 7-8. versszakban összefoglalás, a kérés megismétlése. A vers himnikus felépítésû. A versszakok páros rímûek sok bennük a tisztarím.