Az átváltozás eltérõen Kafka legtöbb írásától a klasszikus novella szabályai szerint készült: Gregor Samsa átváltozása és az ebbõl fakadó dráma tökéletes szerkezeti egész, hiánytalan a magatartások motivációja is. Az elbeszélésben mindössze egy fantasztikus-csodás dolog történik: az utazó ügynök féreggé változása. Csak ezt kell elfogadnunk, ezután már valósághûen írja le hõsének és környezetének sorsát.
     Gregort az átváltozás során ismerhetjük meg, de átváltozásának közvetlen okáról vagy értelmérõl nem tudunk meg semmit (bûn nélküli bûnhõdés). Eddigi életérõl kiderül, hogy meglehetõsen tartalmatlan és üres volt. Ezt jelzi szobájában függõ selejtes kép, amelyet "nemrég vágott ki egy folyóiratból". A szoba is nyomasztó, ezt jelzi a hajnali négyre beállított ébresztõóra, az asztalon a kicsomagolt szövetminták, a padló piszka, mint a lelki tisztátalanság kifejezõje. Szellemi érdeklõdését betölti az újság és a menetrend tanulmányozása, néha barkácsol. Megtudjuk, hogy õ tartja el az egész családot, fizeti apja adósságait, cége pedig embertelen módon kihasználja.
     Gregor az átváltozás után is embernek érzi magát, emberi módon gondolkodik. Elcsodálkozik átalakulásán, de igazából csak a fõnöke nyugtalanítja. Kezdetben mindig csak elõzõ életére gondol, de késõbb már fokozatosan elkezd alkalmazkodni az új világhoz.
     Családja fokozatosan lemond róla, mindinkább arról gyõzködik magukat, hogy a bogár nem is  Gregor. Elõbb emlékeit veszik el szobája átrendezésével, azután kiürítik a szobát, mely végül lomtárrá lesz, benne Gregor is csak felesleges lom.
     A szobák kiadása után a féreggé változott fiú is egyre terhesebb lesz a családnak, az apa almákkal bombázza. Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Halálos ítéletét húga mondja ki "meg kell szabadulnunk tõle", és azt Gregor végre is hajtja. Eltûnésével a család felsóhajt, s újra ringatózhat a rendezett polgári lét illúziójában.
     A tragédia groteszk színezetben jelenik meg elõttünk, soha nem tudunk felszabadultan, viszolygás nélkül nevetni.
      A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a fõszereplõt körülvevõ világ lényegét: a geometrikus tagoltság, a szabályosság a külsõ világ kérlelhetetlenségét teszi nyomatékosabbá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza. A térbeli bezártság felbontása a végtelenbe nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján át látszik a semmibe vezetõ lépcsõ teteje, a kiút, a halál.
 
Értelmezési lehetõségek:

    1. Ráébredt élete alapvetõ hazugságára, arra, hogy  az emberi létnek csak külsõ,   megtévesztõ  jegyeit viselte, valójában ember alatti szinten élt, és már állatinak tekinti magát. Ettõl a rádöbbenéstõl válik igazán emberré, érzései egyre tisztábbá válnak (vágyik a zene szellemi táplálékára). A lelki magatartás ára azonban a szörnyalakká változás.

    2. A életre, az üzletre képtelen ember az életképesek, egészségesek szemszögébõl nézve szörnyszülött. Samsa nem is változott féreggé, csupán élõsködõ családja tekinti annak, mert nem akarja õket eltartani. Valójában õk viselkednek féreg módján.