Mikszáth Kálmán munkásságának egyik legfontosabb állomása az "A jó palócok" és a "Tót atyafiak" címu novellásköteteinek 1880-bani megjelenése. A kis novellák hozták meg számára a régen várt sikert és az elismerést. Ilyen muve "A jó palócok" kötetbol "A kis csizmák " is.
     A történet viszonylag rövid, de tartalmilag annál hosszabb. Lényege: Az öregkorára jó útra tért kapzsi öregembert nem a pénz, hanem a szeretet és a jóság segítségével nyeri vissza Isten kegyét.
     A novella címe nem szokatlan, de furcsa, ha visszagondolunk rá az elso sorok elolvasása után. A mu végére érve azonban láthatjuk, hogy a cím igencsak találó, hiszen ez az "eszköz", ami a megoldást egyáltalán lehetové teszi. A "kis" jelzo pedig utal egy gyerek, egy kisfiú részvételére az írásban.
     A mu egy természeti leírással, egy vihar utáni állapot elbeszélésével kezdodik. Az író használja a falusi nyelvezetbol eredo "égiháború" szót, ami azért fontos, mert balsejtelmes és szomorú hangulatot kelt, okozója a tulajdonképpeni bonyodalomnak, és utal az isteni haragra. Ez a kép akkor válik teljessé amikor a nézopont áthelyezodik a természetrol a civilizációra, a falura, és ott is éppen a templomra. Itt találkozunk eloször az egyik foszereplovel, Bizi apóval. Közvetett leírásból megtudjuk élete utolsó szakaszának szerencsétlen történetét. Szinte megsajnáljuk annak ellenére, hogy fösvény volt.
     Mikszáth, huen romantikus elodeihez, eloszeretettel mutatja be a falusi népszokásokat, jelen esetben a lekvárfozést. A munkájukat végzo pletykálkodó asszonyok körül sündörgo gyerekek között talákozunk a másik foszereplovel, a kis Andrissal. Itt tudjuk meg azt is, hogy Bizi apó a temetobe ment, ahol a vihar összetörte a nagy kokereszjét. Ezt a véletlen eseményt - babonás hangulattal átitatva - Bizi apó szenvedésének és kétségbeesettségének fokozására használja fel.
     A temetoben, ezen a sivár helyen találkozik és beszél egymással a két foszereplo. A falusi beszédstílust itt, és a novella egészén keresztül huen adja vissza Mikszáth. Ebben gyermekkori falusi élményei segítették, amelyek végigkísérték írói pályafutását.
     Itt érkeztünk el a történet tetopontjához: "Hogy nevelkedik ez föl, ha még a szeretetet sem ismeri? ..." A kucsszó a "szeretet". Ez lesz a megoldás kulcsa. A költoi kérdést három pont követi. A módszer tökéletesen alkalmas a Mikszathtól jól ismert balladai hangulat fokozására, mivel az olvasó kénytelen továbbgondolni a mondatot.
     A következo bekezdésben az író stílusának egy újabb elemét fedezhetjük fel: a novellagyujteménybol ismert, más novellákból származó szereplok is megjelennek, így ez a mu is beleilleszkedik egy nagyobb, egybefüggo történetbe. Személy szerint a "pogány" Filcsik csizmadiával talákozunk az üzleteben. Innentol kezd jóra fordulni mindenkinek a sorsa (a gyermekre pont ráillo csizmát találnak, az ido megjavul stb). Megfigyelheto, hogy a természet, az idojárás tökéletes összhangban van a történet alakulásával. Külön ki lehet emelni Istent, akinek a haragjával a vihar tökéletesen hasonul. A folytonos vallásosságra való utalásokkal párhuzamban állnak a falu vallásos és babonás életével, ami szintén a népiesség egyik fo jellemzoje.
     A befejzes méltó a romantikus hagyományokhoz visszanyúló novellákhoz. Az érzelmek toborzódása veheto észre a muben, ami nem igazán a realista Mikszáthra jellemzo. Az utolsó sorok örök igazságot fogalmaznak meg: a jóság és a szeretet mindig elnyeri jutalmát, Isten szeretetét.
     A novellában Bizi apóról igen pontos jellemrajzot kapunk. Tudjuk, hogy gonosz, fösvény ember - volt. Hatalmas jellemfejlodésen megy keresztül: megpróbál megjavulni. A "jóvá válást" akkor éri el, amikor megtalálja az élet egyik alapveto értelmét, a szeretetet.
     A novella idoszerkezete egységes, a múltból indul a jövo felé. A sebességérol az egységesség már nem mondható el: a természeti leírásoknál és a mu végén a hosszú mondatok használata lelassítja az események pergését, ennek ellenére a novella gyors lefutású. Ezzel párhuzamban van a hangnem is: a közvetlen, paraszti nyelvhasználat a muvet könnyen olvashatóvá teszi.
 Mikszáth kedvenc mufaja a novella volt. Arra használta, hogy (ha csak képzeletben is) visszatérjen boldog gyermekkorához. Ez a történet különösen közel állhatott szívehez, hiszen a témáját kétszer is feldolgozta: "A kis csizmák" és "A kis Andris csizmái" cimu novellái szinte szóról szóra  megegyeznek. A ragaszkodás értheto, hiszen a történet szívhez szóló, ugyanakkor bármely kor számjra hasznos igazságot hordoz magában.