Amit a reneszánsz szellemi megújulása el?készített, a 17. század tudományos gondolkodása bontotta ki, tette teljessé. A felvilágosodás a 18. századtól induló szellemi mozgalom. A klasszicizmus egy stílusirányzat mely a felvilágosodás szellemi mozgalmára alapul. A F. alapja a francia felvilágosodás, mely ipari és társadalmi mozgalom is egyben. A társadalom felszabadul a feudalizmus alól, vallási kötöttségekb?l és ez általános szellemi nyugtalanságot szül ( forradalmat ). Modern tudományos szemlélet születése az 1620 - as évekre esik.
Galileo Galilei: " A természet matematikai nyelven van megírva ".
Új filozófiai irányzat megszületése racionalizmus: észelv?ség.
Descartes: Értekezés a módszerr?l: Az értelem az embernek veleszületett adottsága és valamennyi ismeretének végs? forrása. Az értelmet az ember tapasztalás által gazdagíthatja. " Gondolkodom teát vagyok. "
Pascal: " Nádszál az ember, törékeny nádszál, de gondolkodó. " Ember és társadalom világa fejez?dik ki Gondolatok cím? m?vében. A hagyományos világkép válságát fejezi ki könyvében.
Diderot: Észelv?ség, természetes emberi észtekintély.
Klasszicizmus:
Az abszolút uralkodó kora ( XIV. Lajos: Napkirály ) kedvez? volt a normatív, azaz szabályokat, követelményeket állító m?vészetfelfogás számára. Neve a latin classis: osztály szóból ered. Els? osztályú szerz?kre utal. Jellemz?i:
Egyszer?ség, nagyság, rend, fegyelem, nyugodtság. " A stílus az ember tükre. " Szabatosság = rendezettség. Emberideálja: a harmonikus kiegyensúlyozott ember, aki világpolgár. Szereti az általános érzelmeket, kerüli az egyszer?séget, de a kihívó egyénieskedést is. Követelmény a m?vek harmonikus szerkezete 3-as egység ( tér, id?, cselekmény egysége ). A dráma m?faja uralkodik.
- Empirizmus: érzéki tapasztaláson alapul minden megismerés. Locke, Hopes.
- Deizmus: Isten a teremtés után magára hagyta a világot.
- Ateizmus: Isten létét tagadja.
- Mechanikus materializmus: az ember egy gép és az ?t ért ingerekre mechanikusan válaszol.
A klasszicizmus képvisel?i:
- Berzsenyi, Kazinczy, Batsányi, Csokonai, Kölcsey
- Geothe, Schiller, Moliére, Racine, Corneille, Voltaire, Rouseu, Montesquieu, Lessing, Defoe,
  Swift
A klasszicista dráma:
A 17. századi francia irodalom a drámában érte el csúcspontját. A 3-as egység követelménye szigorú el?írás. Bolieau költészettan cím? könyve ( Lessing elítéli ezt ). A klasszicista ízlés szerint nem szabad a színpadon mindent megmutatni, kerüli azt, ami nyers durva illetlen, kötelez? az illend?ség, a mértéktartás
a valószer?ség ( Corneille: Cid, Racine: Phaedra ).
Moliére: Jean Baptiste Poquelin: 1622-t?l 1673-ig.
Moliére komédiái ellenállás nélkül hódítottak meg minden színpadot. Apja jómódú udvari kárpitos, fiát jogásznak szánta, ? azonban tanulmányait befejezve felcsapott színésznek, járta az országot. Párizsba felfigyel rá az udvar, Kényesked?k cím? vígjátéka ( 1659 ) átüt? sikert arat. Moliére-t hitelez?k és vetélytársak üldözik. Ünnepelt szerz?, rendez?, színész és társulatigazgató. XIV. Lajos kedvence, de e pártfogás sem elegend? a Tartuffe ellen kialakult hadjárattal szemben ( 1674 ), s rövidesen betilttatják ezt a m?vet 1679-ig. A rossz indulatú híresztelések Moliére magánéletét is kikezdték. A Képzelt beteg cím? komédiájának egyik el?adásán rosszul lett és meghalt.
Komédia: Ókori eredet? drámai m?faj. Kommosz és Odé görög szavak összetételéb?l alakult. Jelentése: mulató dal, gúnydal ( a középkorban Arisztotelész Poétikájának téves értelmezése alapján komédiának tekintettek minden bonyolult cselekmény? elbeszél? költeményt, mely szomorúan kezd?dik és der?sen végz?dik ) == Dante Isteni színjátéka.
Moliére merít az ókori latin komédia irodalomból ( Plautus és Terentius ), és használja az olasz kommédia Dell'Arte: rögtönzött bohózat jegyeib?l: nem írott drámát adtak el?, csak a cselekményvázlatot rögzítették. Tanult a francia vásári komédia: a farc vaskos humorú párbeszédeib?l, komikus szócsavarásaiból. Komédiáiban olyan embereket mutat be, akik eltérnek az átlagos, józan gondolkodású embertípustól ( Harpagon, Don Juan, Tartuffe ).

A felvilágosodás eszmevilága Angliában forradalom után, Franciaországba forradalom el?tt alakult ki. A F. legf?bb elveit els?sorban a francia F. képviselte, a mozgalmi jelleg is itt érvényesült leginkább. Enciklopédia megszerkesztése: tudományok, m?vészetek és a mesterségek elméleti szótára ( 1751-1772 ).
Megszerkeszt?i: Denis Diderot, D'Alembert, Voltaire, Rousseau. A francia F. táborát a közös vállalkozás, az Enciklopédia körüli harc kovácsolta egységes mozgalommá.
Voltaire ( 1694-1678 ): Felvilágosodás és a korszak kiemelked? alakja. Mozgalmas és hosszú élete volt.
Fiatal korában polgár létére összekülönbözött egy f?nemesi család sarjával, ezért a Bastille-ba zárták, majd Angliába szám?zték. Egy fejlettebb társadalmi rendet látott ott.
F?m?ve: Canide, avagy az optimizmus: Pikareszk jelleg? tézisregény.
Montesquieu: 1721-ben Perzsa levelek cím? m?ve, mely levél formában íródott. A könyvben két világ bontakozik ki: az elképzelt kelet és a megbírált nyugat, ahogy a perzsák látják, és a maguk módján kérdésessé teszik : közvetett kritika. A kívülr?l érkez? keletiek képtelennek érthetetlennek látnak sok mindent, ami a franciáknak megszokott dolog. Eltér? világok szokásainak összehasonlítása szembesítése: ez a kor legnagyobb élménye. Az erkölcs és a jog viszonylagosságára ? is rámutat akárcsak Pascal. 1748 A törvények szellemében a különböz? országok szokásait, az eltér? természeti és politikai adottságokra vezeti vissza. A f? kérdés a törvény hatékonysága. Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól cím? könyvecskéje a kortársak számára jelképes értelm? volt. Kérlelhetetlen kritikát gyakorol a feudális és az egyházi intézmények felett.

Az angol felvilágosodás:
Mivel a felvilágosodás a társadalmi fejl?désben élenjáró Angliában, már a XVII. század utolsó harmadában a polgári forradalom után megindult, hatása a XVII., XVIII század fordulójától érvényesül az irodalomban.
Daniel Defoe (1660-1731) Robinson Crusoe élete és különösen meglep? kalandjai (1719) cím? könyvében a felvilágosodás két alapelvét juttatja érvényre. Egyrészt azt hangsúlyozza, hogy Robinson C. a civilizált ember magasabb rend? a civilizálatlan emberev? vadakhoz képest, mert a lakatlan szigeten is tudja hasznosítani, amit megtanult. Másrész Péntek alakjával azt bizonyítja, hogy az ember természetét?l fogva jó. Civilizált világpolgárság és primitvizmus: Dufoe nem lát még ellentmondást a kett? között. A puritán felfogás kétarcúsága még a Robinson Crusoe-ban is megfigyelhet?. Dufoe szabályosan kerüli a mondatszerkezetek bonyolultságát, nem használ metaforát. A Robinson Crusoe szerz?jének legkorábbi regénye, ám Dufoe majd hatvan éves , amikor írta. Másik jelent?s regénye 1722-ben írta : A Moll Flanders örömei és viszontagságai címet viseli. Tehát Dufoe nem "egy-könyv?" szerz?. A közvetlen bels? jellemzéssel megel?zte a XIX századi realizmust. Dufoe és Swift nevét szokás együtt emlegetni. Kortársak voltak ugyan, de származás, lelki alkat, ízlés tekintetében különböztek.
Jonathan Swift: (1667-1745) Nagypolgári családból született, rokonai között nemesi címmel rendelkez? és irodalmi tevékenységet folytató diplomata is volt. A XVIII. század elején Angliában két politikai párt vetélkedett: a szabadelv? irányzat (WHIG pártja) és a maradiak pártja (TORY pártja). Swift ez utóbbi híve volt. Maradiságának oka, a WHIG párt korabeli vezet?je Sir Walpole és Swift közti konfliktusra vezethet? vissza. Mélyen hív? keresztény volt, magtartását a kiszolgáltatottak iránt érzett részvét határozta meg. (1729-ben Szerény javaslat cím? m?ve, heves tiltakozás az írországi állapotok ellen.) M?vészetének a szatirikus irónia a lényege. Pope mellett versíróként is ? volt Anglia legjobb szatirikusa. (Dr. Swift halálára  1731-ben szatirikus költeménye) F? m?ve: Gulliver utazásai (1726) M?veinek f? mondanivalója, hogy az értelem és az érzelem, ész és ösztön, világpolgárság és nemzeti, helyi kötöttség : és ilyen ellenpárok a felvilágosodás korában az irodalom f? mozgatói, de Gulliver írója nem hisz a fejl?désben. Az egyensúly eszményíti.
Blake : (1757-1827) Az érzékenység költészete nem csak kezdeményeket, hanem öntörvény? jelenségeket hozott létre. Közéjük sorolható Blake, aki a kés? felvilágosodás kori angol költészet vezet? egyénisége. Életm?ve párhuzamot mutat a romantikával, de olyan sajátosságokat is magáénak mondhat, amelyet a XX. század egyes m?vészi irányzatai el?zményének tekintettek. Blake tulajdonképpen nem verseket írt, hanem olyan könyveket készített, amelyekben a kézzel írott szöveg és a színezett rajz alkot szerves egységet. (1821-ben tempera festékkel készített m?ve Az Odüsszeiához) Rövid lírai verseinek két sorozatát adta ki: 1789 : Az ártatlanság dalai és 1794-ben : A tapasztalás dalai címmel. 1791 a Francia forradalom cím? próféciájában a jakobinusokkal azonosította magát. Méregfa cím? költeményében és a Tigris cím? költeményében mind a rombolás, mind az alkotás ereje megmutatkozik. M?veiben sok az enjabement (áthajlás). M?veiben nyomát sem látjuk az antik kultúra ösztönzésének, helyette a Bibliára utal. (Bárány = Jézus).

Német felvilágosodás, a klasszika irodalma:
A XVII., XVIII. században a német-római birodalom széttagolt, több mint 300 kis fejedelemségre szakadt, ezért széthúzó vallási és politikai viszonylatok jellemzik. A parasztság jobbágysorba süllyedt, a polgárság is fejletlen, nem tudja felvenni a versenyt a holland és az angol konkurrenciával. A kis fejedelmi udvarok a fényes francia udvar küls?ségeit majmolják. (Lessling és Shiller : Ármány és szerelem cím? m?ve). A polgárság a m?vészetek terén érvényesül. A fejedelmek már, a polgárság még nem olyan er?s, hogy beleszóljon a m?vészetek fejl?désébe, és ez a m?vészetek virágzásához vezet. A XVIII. század utolsó évtizedei a német irodalom, filozófia és a zene fénykora is.
- Német filozófia : Immanuel Kant, a filozófia legtöbb területén (etika, esztétika) nagyhatású m?veket hozott létre. Kant szerint a megismerés egyaránt feltételezi a tapasztalatot.
 Georg Willhelm Friderich Hegel szintézist teremt a hatalmas elméleti rendszerben. A természet és a társadalom célelv? fejl?désutat jár be. E fejl?dés mozgatója : ellentétes er?k összeütközése, melyen belül új, magasabb szint? ellentétek lépnek fel: Hegel-i dialektika.
- M?vészettörténet: Wincklmann: a görög m?vészet pontos leírása és ez újszer? klasszicizmus felfogást jelent.
- Irodalomtudomány: Lessing ( a német népdalok összegy?jt?je) drámaelmélete: elítéli a hármas egységet, szerinte a bels? szerkesztettség a f?, Shakespeare példáját tartja követend?nek.
 Herder : Nem szabad utánozni, mert ki kell fejeznie a m?nek saját korát. Töredékek az újabb német irodalomról m?vében az irodalom történetét a nyelv fejl?désével hozza összefüggésbe.
- Építészet: Pollack Mihály : Nemzeti Múzeum
 Hild József : Esztergomi székesegyház
 Schinkelt : a berlini Altres múzeum
 Soufflat : a párizsi Panthetlon
- Szobrászat:  Ferenczy István : Pásztorlányka
 Canova : Ámor és Psiche
 Houdon : Voltaire mellszobra
-Festészet: Inges : Fekv? obeliszkok
 David : Horatiusok esküje
- Zene Beethoven
 Haydn
 Mozart
Német klasszika : Strum und Drang (vihar és el?retörés) F.M. Klinger m?véb?l
Preromantika. Forrongó útkeres? szakasz. Jellemz?i : vad érzések, nyers er?, nyílt lázadás. Kés?bb Katona József, Pet?fi: Felh?k cím? ciklusa, József A. m?vészete.
Kés?bb átmennek klasszicista vonásokba: Kant és Winklmann m?vészetében. Fontos jellemz?je a weimari klasszika német irodalom csúcsteljesítménye. ltd: Geothe.
Személyiség kibontakozása.