Barokk: 1600-1750.
A szó jelentése: szabálytalan, nyakatekert.
A XIII-XVI. században
a polgárság harcot indított a gazdasági és
társadalmi hatalomban való részvétért
a feudalizmus ellen, ám a társadalom uralkodó osztályává
mégsem válhatott, mert a gazdasági feltételek
és a politikai lehet?ségek ezt nem tették lehet?vé.
A XVI. sz. végét?l
Európában új gazdasági, társadalmi és
ideológiai folyamatok bontakoztak ki: újra megszilárdult
a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák.
A katolikus egyház hatalmát féltve a reformáció
tanaitól támadásba lendült: ellenreformáció,
és ezt a harcot a jezsuiták - a Jézus társaság
tagjai - irányították. A katolikus egyház legf?bb
támasza a fejedelmek és a f?urak, akikkel szemben szövetkeznek,
hogy térjenek vissza a katolikus hitre ezzel példát
mutatva. ' Azé a föld, akié a vallás. ' Az egyház
létrehozza az újkatolicizmust a hívek visszaszerzésére.
A templomokat fény?z?en díszítik, hogy a híveket
leny?gözzék. A világ katolikus és labirintusszer?:
így látták a m?vészek a reneszánsz végén.
A barokk viszont jól rendezett és hieralchikusan tagolt látomásban
szemléltette a világot. Ez a rend az ellentétek küzdelmében
megvalósuló harmónia. ( Ezt sugározzák
a római Il Gesú, a jezsuita szerzetesrend f?temploma mintájára
épített barokk templomok, v. Tassó m?vét követ?
barokk eposzok. ) Létrehozzák a jezsuita rendet, akik izgalmasan
' diploma életet ' éltek. Intelligensek és magasan
képzettek voltak, a kalandok miatt sok fiatalt vonzottak a rend
belépésére. A jezsuiták sok mindent átvesznek
a reformációtól, de ?k tanítanak, egyetemeket
nyitnak, új liturgiákat, misemenetet találnak ki,
bevezetik a körmenetet, így a misék színpadiasabbá
válnak.
Az érett barokk
m?veltségeszmény jegyében az els? képz?m?vészeti
alkotások a század '40-es éveiben jelennek meg.
- Képz?m?vészet:
célja meghökkentés, túlzott hatások, mai
szemmel nézve giccs. A méretek hatalmasak lesznek, szeretik
áttörni a korlátokat. Pl.: A szobrok kinyúlnak,
a mennyezeten a paradicsom jelenik meg. Fontos a meghökkentés
és az illúzió.
Bernini, Rubens (
Leukippos lányainak elrablása ), Elgrico, Carabadgio, Rembrandt
( Dávid és Jonatán ), Mányoki Ádám
( II. Rákoczi arcképe )
- Építészet:
Nagyszombati egyetem 1635 ( 1773 óta Bp-n. ELTE )
- Zene: F?cél
az elkápráztatás, orgona, kórus. Sok irányba
próbálnak hatni, ezért komplex zenei m?fajok jönnek
létre: opera ( zene, tánc, ének, látvány
), oratórium ( olyan mint az opera, csak nem adják el?, kizárólag
ének hangszeres kíséret nélkül )
Bach ( D - moll tokát
és fuga: futamok jellemzik, ünnepélyes, magasztos, megrendít?
), Vivaldi, Handl, Monteverdi
- Irodalom: a barokk
hatás mindenek el?tt a m?vek stílusán és szerkezetén
figyelhet? meg. A barokk számára nélkülözhetetlen
a meghökkentés, leny?göz? hatás és a csodálkozás
felkeltése, ami leginkább formai küls?ségekkel
érhet? el ( virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás,
újszer? költ?i képek, patetikus stílus, körmondatok,
rokonértelm? szavak, drasztikusabb népiesség ). A
barokk új m?fajokat teremtett meg, fellazította a hagyományos
m?formák kereteit, új formákat hozott létre:
sok részletb?l felépül? epizódokból álló,
monumentális szerkezet: eposz. Általánossá
vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok,
látomások ábrázolása, mindez intellektuális
köntösben ( Szent Teréz látomásai ). Gyakori
a szimbólum, embléma, jelkép használata.
Tasso ( A megszabadított
Jeruzsálem ), Zrínyi Miklós ( Szigeti veszedelem ),
Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Rákoczi, Mikes Kelemen, Báthory,
Cervantes
Zrínyi Miklós:
1620-1664
A magyar barokk kiemelked?
alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus hadvezér
volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri
sikereire a török elleni harcaira volt els?sorban büszke,
hírnevét mégis írói m?vészete
örökítette meg igazán.
1620 Ozaly várában
született, nagybirtokos arisztokrata családban. Apja korán
meghalt, fiai nevelését Pázmány Péterre
bízta, így ?k Habsburg - h?, és mélyen vallásos
nevelésben részesültek. Grazban, Bécsben és
Nagyszombatban végezte a jezsuitáknál. Olaszországi
tanulmányútján ( Róma, Nápoly, Firenze,
Velence ) megismerkedett az olasz m?vészettel és irodalommal.
Rómában fogadta VIII. Orbán pápa, aki megajándékozta
saját latin verseinek egy díszesen kötött példányával.
1637-t?l Csáktornyán élt, és szinte szünet
nélkül harcot vív a törökkel. Ezt a bécsi
udvar rossz szemmel nézte, és arra kényszerítette,
hogy I. Rákoczi György fejedelem ellen hadjáratot vezessen
Erdélyben. Ez vette fel benne a gondolatot, hogy Mo. és Erdély
összefogásával ki lehetne ?zni a törököt.
1646-ban tábornok, 1647-ben pedig horvát bán. Hadtudományi
tanulmányokat folytat. Pl.: A tábori kis trakta c. m?ve mely
egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely
a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezésér?l,
ellátásáról stb. szól.1646-ban feleségül
veszi Draskovich Mária Eusebiát. ? meghal, 1652-ben elveszi
Löbl Máriát. A bécsi királyi udvar politikájával
szemben 1656-57-ben megírja Mátyás király életér?l
való elmélkedések cím? tanulmányát,
mely a nemzeti autonóm királyság létrejöttét
sugallja, de példát mutat egy er?s centralizált magyar
állam kiépítésére. Reményeit
II. Rákoczi György erdélyi fejedelembe fektette, de
halála meghiusította reményeit. Török elleni
röpirata a török áfium ellen való orvosság
(1660) nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata. F? m?ve:
Szigeti veszedelem
( 1645-46 ) 1651-ben jelenik meg Bécsben.
Jellemz?i: m?eposz,
tudatos szerkesztés. Zrínyi egy, a magyar irodalomban eddig
ismeretlen m?fajt honosít meg. 1651-ben kisebb költeményeivel
együtt Az Adriai - tengernek Syrenaia címmel jelent meg nyomtatásban.
Hatással voltak m?vei megírására: Homérosz
( Iliász ), Tassó ( Megszabadított Jeruzsálem
), Vergilius ( Eanis ), humanizmus eszméje.
A barokk eposz jellegzetességei:
- In medias res kezdés
- Keresztény
kérdéskör ( a magyarság b?nei miatt Isten a török
támadással bünteti a magyarokat )
- Költ?i képek,
halmozások, zsúfolt körmondatok
- Patetikus megfogalmazás
- Mitológiai
és alvilági elemek
Hagyományos
eposzi kellékek:
- Propozíció
( témamegjelölés ) ' Fegyvert s vitézt éneklek
'
- Invokáció
( fohász ) ' Adj pennámnak er?t, úgy írhassak,
mint volt '
- Enumeráció
( seregszemle, ellentétes er?k felvonultatása, mennyiségi,
min?ségi különbségek, erkölcsi fölény
)
- Állandó
jelz?k
- Isteni beavatkozás
( angyali légió, Mihály arkangyan, Alekto )
Zrínyi eposzának
jellegzetességei:
- Történelmi
múlt ( a magyarság b?nei )
- A szigetiek esküje
( V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek
célja a meggy?zés, történelmi körképet
ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza,
család, tisztesség )
- F?szerepl?k bemutatása
( Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán
negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál
)
- Harcleírás
- Szerelmi motívum
( Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és
Rusztán párbajához vezet )
- Váratlan
fordulat ( postagalamb )
- Zrínyi mártíromsága
( készül a halálra, mint keresztény vértanú
)
- A barokk látomások
A szigetiek pusztulásukban
is gy?ztesek, ezért angyali légió viszi lelküket
Isten elébe. A m? figyelmeztet? felhívás a m?vészet
ereje által. A szigeti h?söket követend? példának
tartja jöv? nemzedéke számára. A f?szerepl? a
költ? dédapja, az eposz megtörtént eseményt
dolgoz fel. Az eposz a szigeti ostrom évéve megegyez? számú:
1566 szakaszból áll. A barokk eposzban a jellemek elhanyagolhatóak,
ez alól Zrínyi eposza kivétel: nagyszabású
h?söket vonultat fel, sorsukat lezárja akárcsak a drámában.
Pázmány
Péter: 1570-1637
Váradon született,
el?kel? protestáns családból. 13 éves amikor
katolizál. 1585: A kolozsvári jezsuita gimnáziumban
tanul, majd 1587-ben belépett a jezsuita rendbe. Korának
egyik legm?veltebb személyisége. Krakkóban, Bécsben
és Rómában tanul, majd pappá szentelése
után a grazi egyetemen tanít. 1607-ben hazatér, és
a hazai ellenreformáció vezet?je. M?veivel rengeteg embert
térített vissza az egyházba. 1616-ban esztergomi érsek.
Szembeszáll Betlen Gáborral, de utódjával I.
Rákoczi Györggyel baráti viszonyt alakít ki.
1623-ban Bécsben magyar papneveldét, 1635-ben Nagyszombatban
egyetemet alapított. 1637-ben meghalt Pozsonyban.
Munkássága:
A magyar irodalom
legnagyobb nyelvésze, teológiai m?vek írója.
- 1613-ban Isteni
igazságra vezérl? kalauz cím? m?ve a keresztényhit
bemutatása.
- Prédikáció
c. m?vében az antik irodalom ismeretér?l tesz tanubizonyságot.
- Keresztyéni
imádságos könyv: Kempis Tamás könyvének
fordítása
- Krisztus követése
( 1624 )
Jellemz? m?vészetére
az irónikus vitakészség, skolasztikázott logika,
adagolt gúny, melyekkel megsemmisíti ellenfeleit, de sose
téved durvaságra.
- Mint kell a keresztény
leányt nevelni ( természetességet hírdet )
- Öt szép
levél ( nyílt és rejtett gúny, történet
és erkölcsi érvelés )
Pázmány
tevékenysége nyomán felvirágzott a katolikus
teológia és tudományos élet. A XVIII. században
Faludi Ferenc használta fel, XX. században Kosztolányi
Dezs? és Móricz Zsigmond.
Az erdélyi
emlékiratírók:
Erdély aranykoráról,
hanyatlásáról érdekes emlékiratok maradtak
ránk, ezeket többnyire a történelem ' címszerepl?i
' írták. Ismeretlen, de jelent?s személyiség,
Misztóthfalusi Kis Miklós, a Hollandiában tanult nyomdász.
Bethlen Miklós:
Erdély kancellárja
volt, de Lipót császár a Rákoczi-szabadságharc
kitörésekor börtönbe vetette. Ekkor írta önéletrajzát,
amivel az volt a célja, hogy családja és hívei
el?tt tisztázza magát a vádak alól. Mintaképe
Szent Ágoston.
- Zrínyi halála
( politikai élc )
II. Rákóczi
Ferenc: 1676-1735
Jezsuita nevelésben
részesült. Életcélja a magyar nemzeti függetlenség
elérése. Kapcsolatokat keresett a francia királlyal,
de levelit elfogták és ?t börtönbe vetették.
Nagyapjának, a kivégzett Zrínyi Péternek, bécsújhelyi
börtönéb?l sikerült megszöknie. Ett?l kezdve
irodalmi tevékenységet folytatott: röpiratokat ír,
értekezéseket szerkeszt.
- Rákóczi
Ferenc buzgó éneke
- Gyömr?i beszéd
- Egy b?nös vallomása
( Példa Szent Ágoston )
- Mémoires:
Emlékiratok, mely a szabadságharcot örökíti
meg.
Bethlen Kata: 1700-1759
B. M. unokahúga,
de m?vészetében nem követi nagybátyját.
- Gróf bethleni
Bethlen Kata életének Maga által való rövid
le-írása ( 1762-ben kiadott könyve )
Írói
modorát meghatározza: - Erdély politikai helyzete
- Mély vallásossága
- Szenvedélyekkel teli élete
Emlékiratának
célja, hogy szenvedéseire a vallásos hit fényében
találjon magyarázatot. Nem fürkészi Isten akaratát,
hanem önkínzó b?ntudattal tárja fel boldogtalan
házasságát, asszonyi szenvedéseit. Imádkozik
katolikus férje, és gyermeke miel?bbi haláláért
és mikor ez bekövetkezik megköszöni Istennek.
A halál és az élet értékrendjének
ez a felcserélése páratlan lélektani önmegfigyelésekre
teszi képessé. Nem véletlen, hogy a XX. századi
újrafelfedez?je éppen Németh László
volt.
Mikes Kelemen: 1690-1761
Erdélyben született
református, köznemesi családból. Apja korán
meghalt, anyja fiával együtt katolizált. A kolozsvári
jezsuitákhoz járt iskolába. 17 évesen II. Rákóczi
Ferenc szolgálatába áll. El?bb apród majd f?úri
inas lesz. Rendületlen h?séggel szolgálja a fejedelmet
még törökországi, franciaországi és
lengyelországi bújdosása idején is. Távollétében
1715-ben fej- és jószágvesztésre ítélték.
Szerette volna elvenni feleségül K?szeghy Zsuzsannát,
de inkább Bercsényihez ment szolgálni. Ura halála
után Rákóczi József alatt szolgált majd
moldvai diplomáciai küldetés után, visszatért
Rodostóba. ? volt az utolsó életben maradt bújdosó.
1741-ben hazatérésért folyamodott, de Mária
Terézia elutasította kérését csak erdélyi
rokonaival levelezhetett, ez lett írói hagyatéka:
Törökországi levelek
A régi magyar
irodalomból - Pázmány mellett - prózájával
Mikes hatott legjobban a XX. századi irodalmi megújulásra.
Kosztolányi imádta, a Nyugat emblémája lett
a Beck Ö. Fülöp által formált plakett, a levélíró
Mikest ábrázolja.
Faludi Ferenc: 1704-1779
18. századi
költészet megújítója. Németújváron
született kisnemesi családból. Jezsuita nevelést
kapott, majd maga is belépett a rendbe. Íróvá
Rómában lett, ahol 5 évig a Szent Péter-templom
magyar gyóntatója volt. Felvételt nyert az olasz akadémiába:
az Arcadiába. Hazatért, nyomdaigazgató, tanár,
cenzor. A rend feloszlása után a rohonczi székesegyházban
húzta meg magát, de itt sem hagyott fel irodalmi tevékenységével.
M?vei:
- Nemes ember
- Nemes asszony
- Nemes úrfi
- Udvari ember
- A mostani világ
- Téli éjszakák
( novella gy?jtemény )
- Forgandó
szerencse ( antik m?veltség )
- A feszülethez
Rokokó
Rocaille szóból:
kagylót jelent. Kés? barokk, a túlfinomúlt
arisztokrácia stílusa. Meghagyták a barokk eszközeit.
Pl.: Gyöngyösi István:
- A Márssal
társalkodó murányi Vénusz c. m?ve
Cél: szórakosztatás,
pajzán frivol hangnem. Olyan témával foglalkozik,
amivel mások nem ( Pásztor lányok szerelmei ). Divatba
jönnek a porcelán müty?rök. Az irodalomban a kis,
miniat?r képek jellemzik, idilli ábrázolás.
Divatba jönnek a vígeposzok, Faludy Ferenc.