A magyar reneszánsz kezdete az 1450-es évekre tehet?, mikor királyi kancellária alakul Magyarországon. IV. Béla elrendeli, hogy mindenr?l készüljön hivatalos okirat. Ez az írás egységesítését vonja maga után. Szakirányú képzések Európa egyetemein folynak ahol a humanista kultúra már meghonosodott ( Padova, Bologna, Bécs, Krakkó ). Mo.-n még nincs egyetem. A XVI. sz. történelmünk egyik legválságosabb id?szaka: levert parasztforradalom, az ország három részre szakadása, török és Habsburg hódoltság, feudális urak pártoskodása, a nép nyomorúsága jellemzik.
Mátyás udvarában otthonára talált a XV. sz.-i humanizmus, de széleskör? elterjedéséhez hiányoztak a feltételek: er?s városi polgárság, fejlett városi életforma, kultúrális központok, Mo.-ra firenzei reneszánsz hat legjobban ( Medicsiek, Marcelio Ficino: neoplatonista filozófus, a római vallás és a filozófia egységesítése ). Bibliothéka Corvina: Mátyás könyvtára, 1000 könyv díszes kötésben, Vitéz János az els? könyvgy?jt?, 160-170 db. maradt ránk, ebb?l 30 db. van Mo.-n. A mecenatúra a reneszánsz részévé válik, a f?urak halhatatlanságra vágynak, ezért tanítatnak, vagy humanista m?vészeket segítenek pénzzel.
A XVI. sz.-ban sokszín? irodalmi élet bontakozik ki, melynek mozgatórugója a reformáció. Ez a vallásos világnézet keretei között kialakuló új szemlélet, mely polgári - plebejus álláspontot kifejez? mozgalom. A vallásos hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el, ezért a reformátorok legfontosabb törekvése, hogy minden ember a saját nyelvén olvashassa a Szentírást. Sylveszter János: Újszövetség fordítás 1541-ben, Károlyi Gáspár vizsolyi Biblia fordítása 1590-ben. A reformáció pozitív hatása: írni-, olvasnitudás elterjedése, anyanyelv?ség, könyvnyomtatás. Negatív hatása: mivel tiltják a világi örömöket, ezért siker templomok, díszítetlen falakkal. A meglév? értékeket pusztítják, a világi költészetet sorvasztják. Vitairatokat írnak.

Janus Pannonius: 1434. Szlavónia - 1472. Medvegrád
Els? hazai lírikus, poézisteremt?. Pet?fiig az egyetlen magyar költ?, akit ismert, és elismert Európa. M?vészete a kortárs itáliai humanista kultúrájából n?tt ki. Költ?i neve felvett név. Eredeti családi nevét nem tudjuk pontosan, valószín?leg Magyarországi János. Nagybátyja: Vitéz János nagyváradi püspök tanítattja, és 13 éves amikor Ferrárában tanul poétikát ( poeta doctus ). 15-16 éves korában már igazi költ?: epigrammákat ír. Padovában teológiát és római jogot tanul 4 évig. 1458-ban ledoktorál, olasz körútra megy. Vitéz János ekkor kancellár, magához veszi J. P.-t aki a pécsi püspökségen dolgozik. Nagy problémája: nincs megért? közönsége, és nosztalgiát érez Olaszo. iránt. Ebb?l születnek személyes hangvétel? elégiái. 1465-ben követ Olaszo.-ban, mert a török elleni harcokhoz pénzt kér, de elhibáz vmit. pénzt nem kap, kiesik Mátyás piksziséb?l, és nem kapja meg a váradi püspökséget. 1470-ben elhalgat, nem ír. Részt vesz a Mátyás elleni összeesküvésben a feudális nagyurakkal. Mátyás lecsap rájuk, J. P. elmenekül, szám?zi magát Itáliába ( akiket Mátyás elfog: egyezséget kötnek ). J. P. Zágráb mellett bújdokol, tüd?baja kiújúl és meghal.
Epigrammái:
Martialis a példaképe ( ókori római író ).
Epigramma: eredetileg sírfelirat, görög eredet? m?faj: egy fontos gondolat rövid, rendszerint csattanóval végz?d? megfogalmazása. Eredetileg disztihonban írodott.
1.: Szatírikus, csípkel?d? epigrammái: igényesek, telibetalálóak, Ferrárában írja ?ket. 1450-ben epigrammaf?zért ír a Szent évr?l: a hív?k rómába zarándokolnak.
- Kikacagja a római búcsusokat
- A kocsmáros
- Galeotto Martio kigúnyolása
2.:Erotikus epigrammái: nyersek, szókimondóak, obszcének, formailag tökéletes, de mondanivalója nem igazán van, kamaszfiúk képzelgései
- Saját magáról
- Szilviáról
- Mikor ártatlanságát elveszítette ( 18. szülinapjára írja )
3.: Dics?it? epigrammái: tanáraihoz, mecénásokhoz
- Hunyadi sírfeliratai
- A költ? Martialishoz
Panegirycus: Dics?it?, hosszú, majdnem eposz. Izléstelen, aljas, hízelg?. A hanyatló római császár m?faja.
- A szelek versenye
Elégiái: görög eredet? m?faj, fúvola kísérettel énekelt költemény. Lírai m?faj, eredetileg dictihonban.jellemz?: t?n?d?, elégikus magatartás.  Els? elégiáit Ferrárában írja, sablonosak nem valós élmény?ek.
- Perrinichoz
- Búcsú Váradtól, friss egyszer? természetes, mindenhez személyes szálak f?zik.
- A lázbeteg Janus
- Mikor a táborban megbetegedett  1446-ban
- Siratóének anyjának Borbála halálára, els? anya költemény
- Saját lelkéhez. 1446 sajátos önmegszólítás, újplatonikus elképzelés.
- A dunántúli mandulafáról és A roskadozó gyümölcsfa = ELÉGIKÓ EPIGRAMMA: epigrammába s?rített elégia
Prózai írásai: görögr?l latinra fordít.
 
Balassi  Bálint:1554. Zólyom - 1594. Esztergom
Sulyok Anna  és Balassi János fia. Korszer? nevelést kapott: Bornemissza Péter oktatta. 9 nyelven beszélt, Külföldön tanult: Padova, Nünberg.
1569.: Koholt vádak miatt apját letartóztatják, a család Lengyelo.-ba menekült.
1572.: Lefordítja a Beteg lelkeknek való füves kertecske: els? m?ve. Krakkóban meg is jelenik. Kegyelmet kapnak, de csak formálisan, a Habsburgok bizalmát nem nyerik el. Apja elküldi Bekes Gáspár hadába, hogy harcoljon Báthory ellen. Az erdélyi fejedelem fogságába esik, de valójában vendégként kezelik, s megismerkedik a reneszánsz kultúrával. Itthon apját a király emberei zargatni kezdik, amiért fia az ellenség szolgálatába állt. Balassi hazamegy, de apja akkor már halott. Nagybátyja kiforgatja vagyonából, és ? reménytelen pereskedésbe kezd.
1578-ban megismeri Losonczy Annát, Ungnád Kristófnét, a Júlia és Anna versek múzsáját. Viszonyuk 6 évig tart. Anyagi helyzete megromlik, Egerben katonáskodik, de ez pénzt nem hoz neki. Elveszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát feleségül, és elfoglalja a lány hozományának hitt Sárospatak várát. Feljelentik ( felségsértésért, és férfert?zés miatt ), mert valójában ez a király vára. Megbetegedik, felesége elválik t?le. Losonczy Anna megözvegyül, de ellenáll Balassi udvarlásának. Balassi Lengyelországba megy katonának, itt megismeri Wesselényi Miklós feleségét: Szárkándy Anna, a Célia versek múzsáját. Anyagi helyzete nem javul, ló - és borkeresked?. Megismer egy parasztleányt: Fulviát. 1594.: Esztergom ostrománál elveszíti két lábát és seblázban meghal.
Költészete három részre oszlik: szerelmi, vitézi, istenes.
1.: Szerelmi
a: házasság el?tti korai, trubadúr versek, virágénekek, melyeket török, olasz dallamra ír. Nem mély érzések, szerelmi póz, sablonos dícséretek jellemzik ún.: hagyományfolytató versek.
- Csák Borbála nevére
- Krusics Ilona nevére
b: Anna versek: Losoncziy Anna.
Igazi érzelmekr?l tanúskodik, sokat veszekednek, ezért versei változatosak.
- Bizony esmérem rajtam most erejét
- Kit egy bokrétáról szerzett ( pásztoróra )
- N? az én  gyötrelmem
- Losonczi Anna nevére
- Kiben azt szeret?jében hálátlansága és keménysége fel?l panaszkodik
- Kiben annak látja okát, hogy én noha lélek szerelmeséhez elszökött t?le
 
 

c: Júlia versek
Visszatér a megtagadott Anna szerelemhez. Házassága miatt b?ntudatot érez, mert Anna volt az igazi szerelme. Petrarca modorában ír ( Anna helyett Júlia álnév ). Annát mitológiai szerepbe bújtatja. 25 verset tartalmaz, humanista öntudat jellemzi, már inkább a közönséghez írja, nem a reális szférában játszódik.
- Egy kegyes képében ( Júlia, Vénusz, Dianna )
- Hogy Júliára talála ...( bókhalmaz )
- Engemet rég volta ( megrázó szerelmi költemény )
- Júlia vadászatáról ( Júlia elérhetetlen )
- Min veszett össze Júlia Cupidóval
- Darvaknak szól
- Júliát hasonlítja szerelemhez
- Ó, nagy kerek ég
d: Célia versek
Legjobb verseinek tarták. Kiforrottabbak.
- Kiben Júliában hasonlítja Céliát minden állapotjában
- Két szemem világa
- Kegyes szerelem
- Kiben az Célia fürödésének módját írja meg
- Kiben az keserg? Céliáról ír
- Kit egy lengyel citeráslányról szerzett
e: Fúlvia
1593: epigramma f?zér. 5 db.epigrammát ír, 4 régit és egy újat, rövid versek melyekb?l hiányzik az epikus jelleg.
- Fúlviáról
2.: Vitézi versek
1589-ben Egerben katona, ekkor írja határverseit.
- Egy katonaének ( szimetrikus szerkezet, életképek, mozgalmasság )
- Kiben örül, hogy megszabadult a szerelemt?l
- Széllyel tündökleni (tavaszének)
-Borivoknak való (optimista)
3, Istenes versei
Valamennyi életszakában írt, de a legszebbek élete válságos id?szakában kelettkeztek Vallásos tematika jellemzi:a vallás a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett. Megvallja bánatát, vétkeit.b?ne bocsánatáért könyörög.
- Kiben b?ne bocsánatáért könyörgött...(harminc éves, nagy remények el?tt áll, ifjúkori verseit zárja le ezzel) , sajátossága : az akrosztikon - névrejtés. A hármas szerkezet Dante Isteni színjátékához hasonló. Jellemz?i : meghasonlottság, lelki válság, ostorozó önvád.
- Adj már csendeséget ... - csupa könyörgés, Balassi versszakokból áll.

Az maga kezével írt könyvéb?l

Ez az els? egészében megszerkesztett versgy?jtemény. Nem nyomtatásban maradt fenn. 66 versb?l áll, és a versek sorrendje szigorúan megszabott. A kötet egészének epikai váza van : az els? 33 vers házasság el?tti, a második 33 vers a házasság utáni életére utal. A versek zöme Anna, illetve Júlia ciklus, továbbá kisebb szerelmek arcképszer? ábrázolása. A kötet els? részét a  Bocsásd meg Ur Isten kezdet? istenes vers zárja, mely a 33.-ik vers. A 3 X 33 - as szövegb?l összetev?s? kötet élén a szentháromság három tagjához intézet, 99 soros Három himnusz állt volna. Balassi "krisztusi" korban azaz 33 évesen kezdett dolgozni kötetén. A kötetben a Balassi strófa az uralkodó : 3 X 3 egységb?l áll, két hatszótagost mindíg egy hetes egység követ. Rímképlete : AAB, CCB, DDB. Szerelmi lírájában Balassi a középkori provanszál trubadúr líra meghonosítására törekedett. Magyarúl e lovagi szerelmet még senki sem fejezte ki elötte.
 
 

 Szép magyar komédia

Lírai versei mellett egy színm?vet is hagyott hátra. Ez a m? pásztorjáték és a komédia keveréke. Történelmi jelent?sége nagy, mert Magyarországon még nem létezett színjátszás. A m?nek semmi köze a középkori dráma m?fajaihoz, vagy a bibliai misztériumjátékokhoz, sem a moralitásokhoz. A szép magyar komédia Balassi életm?vének renesszánsz részéhez tartozik.
 

.