Kelet-Európában a felvilágosodás kés?bb alakúlt ki, mint Angliában vagy Franciaországban. Magyarországi kezdeteit két tényez?re vezethetjük vissza : 1763 - tól egyes f?úri családok (Csáky-ak, Festetich-ek, Ráday-ak és Apponyi-ak ) könyvtárában egyre több ker?l a francia felvilágosodás íróinak munkájából. 1760-ban Mária Terézia Bécsben magyar test?rséget állít fel, hová gazdag köznemesség fiait állítják be. A f?úri tájékozódás eredménye, hogy az erdélyi mágnás Teleki József Rousseau-val Fekete János pedig Voltaire-el köt barátságot. Teleki még külföldön és franciáúl adja ki értekezéseit, Fekete Jánosnak gyenge francia verseinél jelent?sebb a politikai tevékenysége.
Orczy L?rinc báró viszont már magyarúl és nem is értéktelen verseket ír, melyekben kifejezi kételyét a tételes vallással szemben. A bugaci csárdának tiszteletére cím? költeményében életkép költészetet teremt meg, mely m?fajt Pet?fi emelt magas szintre.
A f?úri kezdeményezéseknél jelent?sebb a test?rírók tevékenysége : Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám, Bessenyei György. Barcsay költeménye a Télnek közelgetése (1774) jellegzetesen klasszicista szöveg, A kávéra írt epigrammájában a néger rabszolgatartás ellen emeli fel szavát.
Bessenyei György (1746-1811) 1765- ben lép be a test?rséghez. Nem költ?ként, hanem értekez? prózaíróként volt jelent?s. 1772 Ágis tragédiája cím? m?vében Mária Terézia felvilágosúlt abszolitizmusát dicséri. 1777 A filizófus cím? vígjátékában Pontyi nev? h?sében a magyar nemesség parlagiasságát gúnyolta ki. 1804 Tariménes utazása elbeszél? prózai m?ve tanregény, drámáinak h?sei: eszmék szócsövei. Ma már inkább kultúr-politikusnak és nemzetnevel?nek mondanánk. Bessenyei a m?vel?dési program szerves részének tekintette a nyelm?velést. Ezt szorgalmazta az 1778-ban Bécsben kiadott Magyarság cím? röpirata. A címben szerepl? fogalmat a "Magyar nyelv" jelentésében használta. 1781 Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék címen kiadott tudományos írása a Magyar Tudományos Akadéia Alapszabálya-it írja le. 1782-ben visszavonúlt birtokaira és magányosan dolgozott. Munkái sokáig kiadatlanok maradtak, mint példáúl a Tariménes utazásai is.
1930-ban adták ki, m?faját tekintve a Gulliver-el és a Candide-dal tart rokonságot. Államregény. Értekez? prózával keveredik a történetmondás. Tariménes a m? f?szerepl?je Pucufalván, parlagi környezetben tölti életét (maradiság). Az ifjú Tariménes-t két bölcsel? neveli : Kukumedóniás, és Kantakuci. Vitájuk a felvilágosodás két szemléletének összeütközését példázza ( az emberi értelem törvényeinek örök egyformasága, másikuk minden jelenséget a körülmények változásaival magyaráz) A címszerepl? a Kukumedóniás-al Totopozba látogat. Két ellentmondó áláspontot ismer meg : Trézéni a civilizáció szószólója, Kirakades a vadember barbárságot fedez fel a civilizált látszat mögött. Bessenyei a rangkórságot szellemes nyelvi leleménnyel érzékelteti : minél több hatalommal rendelkezik valaki, annál hosszabb a neve. Az egyik szerepl? neve :
Bangócibumbujpulujhurculujbüszkülüjkikiriposzidoszi-nak hívám.
A szatíra azonban nem terjed ki Totoposz uralkodójára Árténisz-re, ? képviseli a felvilágosúlt abszolitizmust.

1780-ban a trónre lép? II. József feloszlatta a magyar test?rséget. 10 éves uralkodása szembeállította egymással a nemzeti haladás és a társadolmi reform ügyét. Jelent?s polgárosító intézkedéseket vezetett be, központosítani kívánta a birodalmat, így a németet tette hivatalos nyelvvé. A magyar írók táborát ezáltal öntudatlanúl megosztotta : egy részük II. József híve : jozefinisták, másik részük a nemesi ellenállást szervezte.
A dilemát legmélyebben Ányos Pál (1756-1784) élte át, aki töredékekben fennmaradt verseket írt a "kalapos" király ellen. Egyéb m?veiben Bessenyei tanítványának bizonyúlt, s?t költ?ként mestere klasszicizmusán is túllépett. M?faja az episztola.
Gvadányi József gróf  (1725-1801) Sokkal parlagiasabb szemlélet? volt. 1788-90-ig megírja Egy falusi nótárius budai utazása cím? verses m?vét a népéletnek egy olyan jelenetét ábrázolta, melyet Arany és Pet?fi is figyelemre méltatott.
II. József halála el?tt 1790-ben visszavonta rendeleteit, kivéve a vallási, türelmi rendeletet és a jobbágy rendeletet. Utódja II. Lipót lett. A f?urak köz?l Széchenyi Ferenc gróf (1802-ben a Nemzeti Múzeumot létrehozza), Martinovics Ignác és Hajnóczy József mozgalmat szervez a polgári és nemzeti fejl?dés megvalósítására. Szervezkedésüket leleplezik és Martinovicsot és társait kivégzik, a szervezkedés tágabb körének tagjait várbörtönbe zárják. Közöttük van a magyar felvilágosodás irodalmának második nemzedékéb?l :
Batsányi János (1763-1845)
1789-ben megírja a franciaországi változásokra cím? m?vét, mely a francia forradalmat köszöntötte. Veseghy Ferenc (1757-1822) a Marseillaise fordítója, Szentjóbi Szabó László (1767-1795) kinek költészete korai halála miatt nem tudott kibontakozni, s Kazinczy Ferenc (1759-1831) aki 1787-ben Batsányi-val együtt folyóiratot indított, 1801-t?l fogságból való szabadulása után a magyar irodalom f? szervez?je volt.
Batsányi János irodalmi pályáját versekkel és fordításokkal kezdte. Értekezést írt a m?fordításról is. 1789 Franciaországi Változásokra cím? epigrammája egyetlen körmondat. 1791-ben íródott A látó cím? verse: Batsányi látnokoknak tekintette a költ?ket, erre a költ?szerepre utal a vers. Batsányi sorsát megpecsételte a Martinovics mozgalom bukása. A Kufstein-i várfogság után el?bb Bécsben, majd Franciaországban telepedett le. 1815-ben azoszták hatóság elfogatta Párizsban, azzal a váddal, hogy ? fordította magyarra Napóleon kiltványát, ismét várbörtönbe zárták, majd Linzbe internálták haláláig.

A magyar klasszicizmus

Kazinczy tevékenysége el?tt nem létezett hazánkban irodalmi élet. Hatalmas szervez? munkájának dokumentumait, levelezéseit 23 kötetben adták ki. 1823-ban Fogságom naplója, amelyben a Martinovics összeeskövés leleplezésére és a börtönben töltött évekre emlékszik. Vezet? szerepet játszott a magyar nyelv m?velésében, 1811 Tövisek és virágok cím? epigramma gyüjteményével indította el a nyelvújítást. Nyelvszemléletében még sok a klasszicista vonás, egyetlen meghatározott nyelveszményhez : " A fentebb stil"-hez igazította Dayka Gábornak (1769-1796) verseit, holott az nála eredményesebb költ? volt. Baróti Szabó Dávid (1739-1819) azért bizonyult az antik (id?mértékes) verselés legszínvonalasabb meghonosítójának, mert az él? beszédb?l vett metafórákkal feledtetni tudta a metrum idegenszer?ségét. 1790-ben a Rettenetes éj cím? költeményében a viharos éjszaka allegóriájával zaklatott lelkiállapotot fejez ki.
Kármán József (1769-1795) 1794-ben Fanny hagyományai napló és levélregény (Goethe : Az ifjú Werther szenvedései után) Helyenként a XIX század végén kialakúlt tudatregényekre hasonlít a nyelvezete. A h?sn? fokozatosan elidegenedik a környezetét?l. M?vét saját folyóiratában az Urániá-ban közölte. A nemzet csinosodása cím? programja azt bizonyítja, hogy remek értekez? is volt. E m?ve a polgárosodás programja is volt egyben. Virág Benedek (1754-1830) ódáiban az alkalmi és a tanítóköltemény keverékét adta. Tóth László (1788-1820) a korszer?sített klasszicizmust képviseli : Virággal ellentétben nem Horatiust, hanem a líraibb óda megteremt?jét a görög Pindarost vallotta mesterének. Eszmeileg a francia mechanikus materialisták hatása alatt állt, formaérzéke Weöres Sándorra is mély benyomást tett.
Kisfaludy Sándor
 A XIX. század elején a kezdeményez?k többnyire a Kazinczy ellenzékéb?l kerülnek ki. Kisfaludy Sándort Kazinczy Himfy cím? epigrammájában joggal rótta meg azért, hogy sok selejtet írt. 1800-ban a Keserg? szerelem cím? m?ve mégis dönt?en újat jelent :   ez az els? egészében megszerkesztett magyar verskötet. A könyv két alapelmeb?l tev?dik össze: az egyik mindíg több versszakra terjed - ezt a költ? éneknek nevezi -, minden éneket 10 dal követ, melyek önéletrajzi történetet beszélnek el : Himfy hazatérését francia fogságából. A másik az énekekben Himfy szerelmének bels? történése, az önéletrajzi epika és a líra egymás kölcsönhatásában bontakozik ki. A 200 dal a szándékosan félbehagyott XX. ének zárja. Sorok : 8, 7, 8, 7, 8, 7, 8, 7, 8, 8, 7, 7. Rmképletük : A, B, A, B, C, D, C, D, E, E, F, F . Ez a Himfy versszak. Kisfaludy költészete Csokonai Mihályra is hatott. Az ? baráti köréb?l még ki kell emelni Fazekas Mihályt, az 1804-ben megírta a Ludas Matyit : népies hangvétele természetes összhangban van hexametereivel.
Csokonai (1773-1805)
Berzsenyi Dániel (1776-1836)