Az egységes m?vészi köznyelv felbomlásának, m?vész és közönsége elidenedésének a romantikában megfigyelt folyamata a század 2. felét?l ismét fokozódik. A század közepén kialakult a társadalommal ellenségesen szembenálló m?vész típusa.
A romantikát követ?en nem alakult ki egységes korstílus, amely minden m?vészi ág formaalkotásában megnyilvánulna. Egymást követ?, és egyidej? stílusirányzatok sora bontakozott ki. ( realizmas, naturalizmas, impresszionizmus, szecesszio, szimbolizmus, )
HISTORIZMUS, AKADÉMIZMUS:
A polgárság a korábbi építészeti stílusok felújjításával alakítja ki az európai nagyvárosok arculatát. Historizmus: gótika, reneszánsz, barokk, román stílus megjelenése a építészetben , az eklektika ezek ötvözése. ( bécsi. párizsi, budapesti körutak, sugárutak)
Akadémizmus: a nagypolgárság hivatalos festészete, Gyakran történelmi jelenetek üres és pompázatos ábrázolása, ünnepélyes arcképek. Állami megrendelésekre festettek.

IMPRESSZIONIZMUS:A FESTÉSZETBEN                                                                Impresszio= benyomás, természetes megvilágítás, pillanainyi idill
színhelyei: sörkertek, kirándulóhelyek, Téma jelentéktelen,plain air
     Els?sorban festészeti irányzat, 1863-ban a Salon-ból kizárt fest?k külön kiállítást rendeztek a Visszautasítottak Salonja néven
-Manet
-Monet
-Renoir
-Degas
-Pissarro
A posztimpresszionista fest?k:mozgalmasabb,
-Cezanne
-Vincent van Gogh
-Gauguin
IRODALOM: Pillanatnyi benyomásokat rögzít? lírai hangulatképek, atmoszférateremt?, hangulati leírások jellemzik. NOMINÁLIS stílusú. Más irányzatokhoz társul.
ZENE:
- Debussy
-Ravel

L'ART POUR L'ART, SZIMBOLIZMUS :
Ún. tiszta költészet, Öncélúság, a m?vészetnek semmi köze nincs az igazsághoz vagy a morálhoz. A polgári világot egyre több m?vész utasitja el. nam hisznek a romantika mítoszaiban. A századvég új költészet jelenik meg a szimbolisták.Elöször a költészetben jelentkezett.A szépség vallásaként a tapasztalat mögötti valóságot ábrázolja, A szimbolum költ?i kép, mely az egész versen végigvonul, a m? központi, szervez? ereje. Köznapi nyelvre le nem fordítható, nem megfeleltethet?. Feladata, hogy megsejtesse a jelentések mögött a kimondhatatlant. Sok metafórát, szinesztéziát használ. A szimbolisták nem személyesek, objektívak, sokszor általánosít. A képekkel nem szemléltetni akarnak, hanem az átvitt valóságot, a világ bonyolúltságát akarják érzékeltetni :
 

A SZECESSZIÓ:
A múlt század utolsó harmadában építeszek és képz?m?vészek fordultak szembe a historizmussal. Szecesszió:elszakadás, kivonulás, El?zménye a prereffaeliták, akik a korareneszánsz, és Blake hagyományaihoz fordultak.
-Gaudi: La Sagrada Familia templom Barcelónában
-Lechner Ödön
Törekvés a forna és funkció egységére. 1889: párizsi világkiállítás, Eiffel-torony, Bp.-i
Ny.-i pályaudvar.
Zene terén:
-Liszt
-Brahms
-Csajkovszkij
-Strauss
-Wagner
-Verdi

A XIX. sz 2. felének irodalma:

A század közepét?l a költ?k kiábrándulnak a romantikus mítoszokból( aranykor, panteisztikus szemlélet, nemzeti dics?ség, forradalmak ) Az ember- társadalom viszonya is megváltozik, a m?vész szemben áll a tömeggel, nem éreznek társadalmi szerepet. A m?vész magányos, a társadalommal szemben kihívó és elutasító. Megváltozik a lírai én megnyilvánulása is, objektívabb, általánosabb érvény? szerep, Aszemélyes formák is háttérbe szorulnak.A költ? valamilyen szerepben, maszk mögül szólal meg ( Browning, Arany monológja )
-Gautier: Zománcok és kameák 1859
 

            Browning 1812-1889

A romantika válságának legnagyobb angol költ?je, aki egyéni verstípusokat alakított ki: a lírai szerepverset, az ún. drámai monológot, személytelen formát választott. Feleségének: Elisabeth Barrett Browning -nak (? is költ?) írta:"Amit kinyomtattam, nem ad semmi képet rólam "
- A gy?r? és a könyv (1855)
-A Galuppi-toccata c. verse a Férfiak és n?k c. kötetben jelenik meg. Drámai monológ: nem élményt rögzít,álarc mögül szól. Az elbeszél?:Baldassaro Galuppi, a rokokó zeneszerz?. Velence fantáziaképe szembesül a zenével. A beszél? saját életével vet számot.
 

Walt Whitman 1819-1892
-F?szálak c. verskötete 1855-ben jelent meg, a szerz? neve nélkül. Költ?je csak a kötet központi darabja
-Ének magamról c. m?ben nevezi meg magát.
Whitman fiatal, er?s, gyorsan fejl?d? nemzet fia, ?t még nem érinti a költ?k válsága, mint pl a franciákat. Szorosan köt?dött a romantika eszményéhez, hitt a liberalizmusban, a haladásban, szabadságban, demokráciában, nenzet-hivatásban. A költ?t látnoki szerepben képzelte el, aki a kiseberek helyett szól, verseivel kifejezze a dolgok egységét, testvériségét,: a harmónikus világot, panteista természetet. Élet, és költészet teljes egységbe forrt m?vészetében. egyéni forradalmat alakított ki. A szabad vers megteremt?je:új forma, a szabálytalanul hosszú., hömpölyg? sorokból áll, és rímtelen, els?sorban bibliai és litániai versekre épül. A szabadversben nagy szerepe van a mondattannak. Költészete er?sen retorizált, gondolati ritmusa van , sok párhuzamot , ismétlést: anafórát használ.
-Hallom Amerika dalát
Valóságos katalógus, a vers ritmusa nem a szó szoros értelmében vett dal, hanem a munka ritmusa, a mindennapi élrt üteme. ' Az Egyesült Államok önmagában tulajdonképpen a legnagyobb költemény". A vers egységét az ismétlések adják.( a dal motivuma: hallom) A szabad vers sortagolása követi a mondat tagolódását, a hosszú sorok lassú lejtése határozza meg a vers zenéjét.
-Téli mozdony 1876
Emlékeztet az ódára: megszemélyesített jelenség megszólításával kezd?dik. A vers a technika dicsérete, amely a szépséget jelenti, újdonság a lírában. A technikai civilizáció, a modern élet, haladás, gép áll a vers középpontjában.
-A bölcs? végtelen rengéséb?l  1859
Alaptéma: költ? és a természet egysége , költ?vé avatás a természet révén. A halál ténte megnyugtató, felszabadító.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Stéphane Mallarmé 1842-1898

Míg Rimbaud a romantikus látnok-szerepet, Mallarmé a klasszikus költ?ideált értelmezi újra a modern költészet jegyében. Gyengédszavú ember, aki egy vidéki, majd egy párizsi középiskolában angol nyelvet tanít. 1878-tól lakásán tartott híres "keddjei" egy új költ?nrmzedék központjává válik.
Költészetének sajátossága: verseinek bonyolultsága, komplexitása. Költészete tudatus, filozófiai mélység? gondolatrendszer kifejezése.
-Sóhaj 1864
Baudelaire hatását tükrözi (?szi ének) Régi, reneszánsz téma: A lélek felemelkedik, hogy az istenséggel újra egyesüljön. Ún. platonista téma. A szök?kút az emberi lélek jelképe.
1866-67-ben szellemi válság jellemzi.
-Egy faun délutánja  Korábbi költészetének búcsúja.
-Heródiás 1864-67 egy3 részes vers. Mallatmé abszolút világnak nevezi a zenét a költészetet. Verseiben a komplex kép feladata a felidézés. " Nem a dolgot kell lefesteni, hanem a hatást, melyet kelt." A mondattant is szabadon kezeli.Verszenét alkalmaz.
-Ez a sz?zi, szilaj, ez a szép mai nap c verse a leghíresebb, érett verse. Egyetlen képre épül: a tóba fagyott hattyú verg?dése. A hattyú a költ?, a költészet jelképe: önallegória. A halálba merevített élet verse. A m? olyan világot jelképez, melyben nemcsak az alkotás, a költészet is lehetetlen., hanem az eleven élet is.
-Egy kockadodás sohasem törli el a véletlent 1897 nagy poéma Költ?i újítások:a tipográfia formaalkotó szerepet kap, és ún. szövegtükört alkalmaz.

William Butler Yeats 1865-1939
Pályája a szimbolizmusjegyében indult. Mallarmé hatása is megmutatkozik, Yeats világa nem hideg, ír hazája mondavilágából alkot saját mitológiát. (absztrakt Absolutumé)Késöbbi költészete megváltozik: zeneisége puritánabb, nyelve egyszer?södik. Az ír mondákat átváltják a szimbólumok, a jelképek, misztikus történelem szemlélete.Víziója sötét, és apokaliptikus.
-A Második Eljövetel  1919
Apokaliptikus próféciát tartalmaz( drámai jambusokkal) Az egyéni mitológiában bibliai mitoszok találhatók. 2000-ben itt a világvége. Jelkép a bölcs?.

Rainer Maria Rilke 1875-1926
A német nyelv? szimbolista költészet mestere. Párizsban született.Els? kötetei er?sen köt?dnek a dalköltészet hagyományaihoz. Költészetének hangváltozásának oka egy olaszországi utazás.                                                                                                                  "Haza volt nekem, az els? haza, melyben láttam embereket élni "
-Áhitat könyve 1905 kötet 3 részb?l áll: A szerzetesélet könyve , Könyv a szegénységr?l és a halálról, A zarándokélet könyve.
A lírai én már nem a korai versek személyes dalszer?ségével beszél. Gondolati általánosításra törekszik.Isten fogalma sajátos. "Isten a jegrégibb m?alkotás"
-Rilke Kristóf kornétás szerelmének és halálának legendája 1899-1904
-Képek könyve c. kötete
-?szi nap 1902 Beszédhelyzet az ima. A beérés:élet múlása. Kulcsszó:gyümölcs.
1902-ben Párizsba megy, itt megismerkedik Auguste Rodinnel a szobrásszal. , Cézannal a fest?vel.
-Új versek 1907-.08  Tárgy-versek:objaktív, leíró m?vek.( benne: Orpheus, Eurikidé, Hermes)
-A párduc 1903 Ún. tárgy-vers , hasonlít a parnasszista versekhez. A párduc összetett jelentés? szimbólum. A rácsok miatt a bezártság, rabság jelképe. A párduc a tétlenségre kárhoztatott er? jelképe.

-Archaikus Apolló-torzó  1908
Ihlet?je egy görög szobor. Ún. m?tárgy-vers.
-Malte Laurids Brigge feljegyzései  1910
-Tékozló fiú
Rilke 1910-1912-ig Trieszt melletti kastélyában él Duinoban
-Duinoi elégiák
-Orfeusz-szonettek
Költ?i nyelvezete megújúlt. Az Elégiákban látszik Hölderlin hatása. Rilke kés?bbi verseiben visszatér a költ?-vátesz, a prófétai hangvételhez
-Nyolcadik duinói elégia   Az ember-állat szembeállítása, a tudatos-öntudatlan átélés. Az elégiáiban az élet és a halál szerves egységet alkot.