ADY ENDRE: 1877 Érmindszent- 1919 Budapest

Erdélyt?l északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady L?rinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki félt? szeretettel óvta fiait, különösen Endrével, az id?sebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és m?vészi magatartásának kialakításában.
Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon írja els? verseit, Kossúth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beírattkozott a debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak mutatkozott.
1899 áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett
-1899 júniusában megjelent els? verseskötete: Versek címmel.
Csakhamar sz?kösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c. lap munkatársa lett. Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl. Bíró Lajostól. Ismereteit  könyvek helyett az emberekt?l szerezte, sokat járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kívánló érzékkel, ösztönösen rátalált a hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben.
Élesen támadta a feudalizmust konzerváló er?ket:
- Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházb?ntetésre ítélték.
Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s kialakította saját radikális álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illet?en t?rte, akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit, bevonta ?t a politikai életbe, megismerte az új id?k tanait: a polgári radikalizmust.
1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó, darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelent?sebb volt ekkor, mint költészete.
-1903 szept. Még egyszer c. kötete megjelenik, de ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az els?, pedig néhány verse már el?legezi a kés?bbi Adyt, Pl.: A Fantom c. (1900), az Új versekben 1906-ban Az én mennyasszonyom c. kapja. Újfajta n?i eszményt hírdet, az ún. Perdita szerelmet helyezi erkölcsi magaslatokra. Ennek megfelel?en él: egy futó kapcsolatánat következtében szifiliszt kap, amit a fels?bbrend?ség kitüntetésének vesz.(Nietzsche)
1903-ban találkozik a romantikus, nagy szerelemmel. Augusztusban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, m?vészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költ?t a francia szimbolista m?vészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél m?velt, érzékeny, büszke, szeszélyes n?, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt id?sebb. Diósi Ödönnel, aki keresked? volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban (Ady késöbb, nimt a Vasárnapi Újság tudósítója)
1905-ben hazatérnek, ekkor MO.-on a választásokon megbukott a szabadelv? irányzat. Ady a "darabont-kormány " sajtóirodájának munkatársa (illegális)
- Ismeretlen Korvin-kódex margójára( 1905) MO: Nyugat és kelet között hajózó komp.
Barátságot köt Jászi Oszkárral, a 20. sz körével.
-1906 február: megjelenik 3. kötete: Új versek címmel. A barátai, ellenségei megérzik, hogy ez a kötet korszaknyitó a magyar irodalm számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lett.
- 1907 Vér éa arany c. kötete. Áchim András vezette paraszmegmozdulások hatására megírja els? forradalmi verseit.
1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lett, 1912-t?l, szerkeszt?. A Nyugat els? számában az ? verséb?l közölnek, és megjelenik A magyar Pimodán cím? esszéje.
1908 tavaszán részt vesz Nagyváradon a Holnap nev? irodalmi társaság megalapításában (Ady, Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tóth Árpád) verseikb?l antológiát jelentetnek meg szeptemberben. A versgy?jtemény felér egy hadüzenettel, és a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltja ki. Adyt nemcsak az ellenfelek értetlenségét bántja, hanem a szövetséges társaké ( a fekete zongoráról Ignótus kritikája) Büszkeségét bántja, hogy nevét a többi költ? nevével együtt emlegetik,
-A duk-duk affér c. epés cikkében barátait, híveit támadja meg., amit értetlenség fogad, Ady visszakozik, kiengeszteli barátait.
-Küldöm a frigy-ládát c. versét(1906) Párizsból küldi Csizmadia Sándornak,(a szocialista munkáslíra megteremt?je) aki a Népszava c. újságba nem javasolja Ady m?veit betenni, mert szerinte Ady szimbolizmusa nem a munkásságnak való.
1909-t?l Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi kezelésre, hogy rendbehozzák kimerült idegeit, és legyöngült fizikumát. Különböz? lapok munkatársa( 1910:Világ, 1912:Népszava) A Léda-szerelem is egyre terhesebb, a n? elvesztette fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodna a férfibe.
1912-ben szakít Lédával, Két verssel búcsúzik t?le: Valaki útravált bel?lünk, Elbocsátó, szép üzenet.
A hirtelen szabaddá vált költ? körül rajzanak a n?k. ? ugy érzi ideje lenne megállapodnia.
1914-ben meglátogatja Csucsán a kastély 20 éves szép kissé egzaltált kisasszonyát: Boncza Bertát, akivel 1911-t?l levelezett. A lány irodalmi halhatatlanságra áhitozik, George Sand, Szendrei Júlia példája lebeg a szeme elött. Ady Csinszkának nevezi ?t. 1914 júni 26-án megkéri a lány kezét.
1915 márc. megtartják az esküv?t.
A súlyosan beteg Adyt katonai sorozással zaklatják, utoljára csak a laktanyában kapja meg a fölmentést. Ezért a soviniszta sajtó támadja. Iszonyú megpróbáltatás számára az 1916.augusztusában meginduló román támadás. Román barátja : Octivan Goga a magyarok ellen fordul. 1917-ben Boncza Miklós meghal, Csinszkával Budapestre költöznek.
-1918 A halottak élén c. kötete: Hatvani Lajos bíztatására írja. Az ?szirózsás forradalom BP-en éri, ekkor már súlyos beteg.
-Üdvözlet a gy?z?nek: utolsó verse.
A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére elmegy, de az elnöki beszédét már nem képes elmondani, 1919. január 27-én meghal. A nemzet halottjaként temrtik el.
KÖTETEI:
-Új versek 1906
-Vér és arany 1908
-Az Illés szekerén  1909
-szeretném, ha szeretnének 1910
-A Minden-Titkok versei 1911
-A menekül? Élet 1912
-A magunk szerelme 1913
-Ki látott engem? 1914
-A halottak élén  1918

INDULÁSA:
Ady els? két kötete még nem lép túl a századvég átlagköltészetének dekadens, szenvelg? érzésvilágán. Az 1899-ben megjelrnt A Versek c. kötetében még Pet?fi, Vajda, Ábrányi Emil utánérzésekkel van tele. Az 1903-ban megjelent Még egyszer c. kötete már a nagyváradi tájékozódás eredményeként Revitzki Gyula sejtelmes, elégikus lírái figyelhet?ek meg .
ÉN_ SZEREP,  ARC POETIKA:
A fiatal Ady a közélrti feladatot vállaló lírai hagyományok fel?l indult el.
-Góg éa Magóg fia vagyok én (1905)
Az Új Versek nyitódarabja. Nemcsak egy új költészeteszmény nevében lép fel, (mint Pl. Az új vízeken járok cím? 1905 ), hanem jogot formál arra, hogy a Kárpátok alatti országok közállapotait ostorozza. A 4 versszakos m?vet túlságosan megterheli jelképes értelm? tulajdonnevekkel.( Verecke, Dévény Pusztaszer? Vazul ) A vers programot ad, de mégsem kiáltvány szer?, mert a költ?i magatartást állítja el?térbe. A küzdésvágy és a reménytelenségérzetkett?ssége alapvet? élménye Adynak. A roppant akadályok csak növelik a költ? elszántságát. A küldetés teljesíthetetlensége kap hangot.
-A magyar Messiások (1907)
A megváltók sorsa más, mint a világ többi részén. Egyetlen sóhajnak hat a vers.
-Ének a porban (1905)
Együtt jelenik meg az egyéni és a közös sors. A mozdulatlan magyar világ mozdulni akaró, nagyálmú h?se a költ?, akinek küzdelme eleve bukásra van ítélve.
-Beszélgetés egy szekf?vel (1907)  Az Ady-versek lírai h?se sose szenved teljes kudarcot, fel?lemelkedik a tragikumon.
-A Muszáj Herkules (1908)
A küldetéses ember g?gje felyez?dik ki.
-Pet?fi nem alkuszik (1910)El?de nagy hatásáról szól.
-Hunn új legenda. (1913) Hatvany Lajosnak írja: Nemcsak az egyéni mítosz, az én-tudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása: a közösségteremtés is.
Különös arc-poetika ez: egymással ellentétes szemléleteket egyesít. Az ÉLET fogalma egyszerre jelentette nála a küls?, és a bels? történés világát, küldetéstudata sokat köszönhet Nietzsche-nek? fels?rend? ember-mítoszának. Ady vállalta a költ?-váteszi szerepet.

SZIMBOLISTA,  SZECESSZIÓS látásmód.
Ady költ?i forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte véghez.
-A disznófej? nagyúr( Harc a nagyúrral 1905)
-Az ?s kaján ( 1907)
-A fekete zongora (1907)
-A fehér kend? (1908)
E versek jelentései már jóval összetettebbek, a szimbólista jelkép csak akkor hiteles, ha többértelm?, mivel a lényeget ragadja meg, s csak a dolgok felszine egyértelm?. A szimbólizmus elutasítja a pozitivizmus egysíkuságát, naiv okság magyarázatát, olyan világot követ, amely titokzatos, elrendelés szer?. A metafizikus akarat és életfilozófiák hatnak rá.
Ady m?vészi érzékenysége kezdetben a szeccesszióhoz kapcsolódik, különös, bizarr, egzitikus, erotikus témái, dekoratív vonalai jellemzik, más a személyiség kultusza, amely összefügg a századvégi pszichológizmussal, minden emberi és társadalmi és problémák mögött lélektani okokat keres.( Freud) Az els? szimbólista kötetei az 1906-ban kiadott Új versek és az 1908-ban kiadott Vér és Arany. ( Élet, Halál, Nyár, ?sz, Párizs, Hortobágy, Kaján) Valamennyi szimbólum, melyek a középpontban álló személyiségre utalnak.
Ady költészete örökös szereplíra.
- A Hortobágy poétája 1905. Hortobágyi táj elvetélt bajnoka
- Mátyás bolond diákja 1906. Elképzelt, vagy valóban létezett ?se a magyar nyelvvel küszköd? diáknak.
- Az Úr Illésként elviszi mind 1908. A Úr kiválasztottja: Illés próféta, akit tüzes szekér repít a mennybe.
A szecessziós szerepjátszás emlékeztet a romantikusokra: a költ?i én a képzelet segítségével a szegényes valóság fölé próbál kerekedni, az egyén világát keresi - építi. A szecesszió m?vésze széthullónak és bizonytalannak érzi azt, amit tagad, és így megfoghatatlanná válik a különbözés, az eredetisé és az egyéniség alakja. Ady költészetének egészen az 1910-es évek végéig alapvet? gesztusa az szecessziós önfeltárúlkozás. Különös egyéniségnek mutatja be önmagát: öszintének, titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, álhatatos bajvívónak és a halál rokonának.
- Búgnak a tárnák 1905. A személyiség meghasonlását mutatja be. (Freud írásai)
Ady költészetét a szecessziós vonásokat elismerve szimbólistának kell tartanunk, mert azzal hoz újat a magyar líra történetében, hogy a lírai h?s köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A líra történés színhelyét a f?szerepl? Én bels? terébe helyezi "A lelkem ódon babonás vár".
- A vár fehér asszonya 1905.
A héjanász Lédával vagy a bírkózás a Disznófej? Nagyúrral éppoly látomásszer?en jelenik meg, mint a Ganges és a Tiszaparti táj. A vershelyzet eleve jelképes érték?, mely nem fordítható le egyértelm? fogalmak nyelvére.
- A temetés a tengeren 1906. Élet és a halál ker?l szembe egymással. (horváth János figyel fel rá, hogy Ady-nál az élet és a halál - egy.
- Kocsiút az éjszakában 1909. A költ?i én bels?, képzeletbeli táját jeleníti meg, az én bels? monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap. Ez a verse Ady legtökéletesebb alkotása, a nagy bölcseleti "tudatversek" közé tartozik.
Ady nem csak a magyar irodalomszemléletet újította meg, hanem a verselést is. 1906-ban Ignotus figyelt fel arra, hogy Ady verseinek többsége szimultán ritmusú: a hangsúly és az id?mértékes lejtés egyaránt szerepet kap. 1939-ben Németh László újfajta elméletet állított fel: szerinte Ady versei un. "tagoló" versek. Ez kizárja a szimultán verselést. 1979-ben tudományos vitát rendeztek a Tiszaparton cím? vers ritmusáról. A résztvev?k többsége szimultánnak fogta fel, de a hangsúlyos és az id?mértékes verselés metszetei egybe esnek, ez a szimultá ritmus új típusát eredményezi. Ady verseinek meghatározó épít?eleme a hangulat.
Az Új versekt?l a Halottak élén 1918 cím? kötetig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendszerezze verseit. (Baudelaire : A Romrás Virága 1857) Az Új vereseket (1906) Lédához írta ajánlással, külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok tematikus egységet alkotnak. (Léda asszony zsoltárai, A daloló Párizs, Sz?z ormok vándora) Az Új versekt?l kezdve minden verscím három szóból áll. A Illés szekerén 1909 cím? kötet kompozíciója szimmetrikus. A kötet kiemelt helyzet? verse Az utca éneke középen található. E ciklusok elrendezésében teljességre törekedett Ady.

LÁTOMÁSSZER? TÁJVERSEK:

- A Magyar ugaron az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa nem csak a konzervatív er?k dühét váltotta ki, hanem a progresszív irodalom tehetségeinek felháborodását is. (Babits, Kosztolányi) A versben a táj, az ország elátkozott föld, melyben minden és mindenki pusztúlni kárhoztatott. Ezek a versek nem leírják, hanem látomászer?en megidézik a tájat, mely a kultúrális környezetet, a civilizálatlanságot, a parlagiasságot is jelölik. Ez utóbbi jelképe a Gémeskút. A Magyar ugar világa fantomszer?, idejétmúlt. Ady nagy ellensége Rákosi Jen? kritika-sorozatot írt err?l.
Ady tájverseinek alaphelyzete, a költ?i én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte. A Magyar ugar vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az Én képviseli a változást, illetve a változás vágyát. A küldetéstudat épp oly sorsszer?, mint az ugar mozdulatlansága. Ezek a versek szinte nem is tájversek, hanem értékleírások. A kultúrálatlan magyar világot két világgal szembesíti:
- Egy párizsi hajnalon 1904,  A Gare de l' Esten 1905 vaghy Párizs az én Bakonyom 1906.
- A Tisza-parton a Ganges-parti tájjal

LÉTHARC VERSEK

Nagyfokú dinamizmus jellemzi ?ket.
- Harc a Nagyúrral 1905
- Az ?s Kaján 1907
- A fehér kend? 1908
A költ?i én egyes vagy többesszám els? személy? alany kozmikus h?sként jelenik meg, e m?vek er?sen dramatizáltak, sokszor balladaszer? verstörténés során az én szükségszer?en kudarcot szenved és felmagasztosúl, tragikus pátosz uralja a verseket ( Nietzsche)
A Léda szerelem:
Megrendít?, nagy, titkos élményként jelenik meg Ady verseiben. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a szerelem, elválások és egymásratalálások sora. Ambivalens érzelmeket tár fel Ady. A Léda-versek gyakori gesztusa a Hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, megbánás, de az együttlét öröme hiányzik bel?lük.
- Egyedül a tengerrel 1906
- Így szaladsz karjaimba 1909
- A Szajna partján 1906
- Héja-nász az avaron 1905
A létharcversek dinamizmusával írja le szerelmi csatáját. Disszonancia jellemzi, a szerelmesek jelképe a ragadozó héjapár, útjuk a nyárból az ?szbe, életb?l a halálba tart, míg sor ker?l az egymás húsába tép? halálos ölelésre.
- Lédával a bálban. 1907. ?k a halálarcú fekete pár.
A Léda-versekben rendkív?l mozgalmas, harsány igék dominálnak, ezek az un. expressziv stílusjegyek. A Léda-versekkel barátkozott  meg a közönség leghamarabb, Reinitz Béla megzenésítette.
- Egy ócska konflisban 1904.
- Meg akarlak tartani
- Hiába kisértsz hófehéren 1905
Mint sláger lett híres. A Léda-versek állandó témája a halál, költészetének javarésze a halál közelségének tudatában született.
- A Halál rokona 1907: a fáradt beteg, menek?lni vágyó lélek a halált érzi otthonának.
- Párizsban járt az ?sz 1906. A halál itt egyszerre elégikus és tragikus.
- Három ?szi könnycsepp 1906. A népdalokra emlékeztet (Kölcsey: Elfojtódás, Vajda János: A vaáli erd?ben, az elmúlás és a betegség iránti érzékenység, nosztalgia, alapvet? témája e két költ?nek is.)
 
 
 
 
 
 
 

ISTENES VERSEK

- Sötét vizek partján 1907. E versben mer?l fel el?ször az Isten-hit motívuma
1908-tól megszaporodnak az istenes versek, mely az Illés szekerén cím? kötetben önálló ciklust alkotnak, 1912-ig minden verskönyvben helyet kapnak. Ady nem hitt a tételes vallásban, de ateista sem volt.
- Az Isten az irodalomban  1910. Esszé, a vallásról szól.
- Menekülés az Úrhoz 1917. Nem Isten léte a fontos, hanem a támaszkeresés.
- Álmom az Isten 1907.
- Hiszek rendületlen?l Istenben 1910.
Ezek a versek épp oly személyes kapcsolatként mutatják Isten és az ember összetartozását, mint Balassi vallásos lírája. De a modern ember racionalista kételkedése is szerepet kap és ez bonyolúltabbá teszi a kapcsolatot. A költ? menek?lne hozzá, áhítozik szeretetére, ugyanakkor félti t?le személyiségét és idegen?l, ridegen áll vele szemben.
- A Sion-hegy alatt 1908. Megbotránkoztatást keltett Isten profán leírásával. A költ? bizonytalan és tétova, gyerekkori emlékek nyomán keres valakit, de elfeledte a gyermeki imát és a bizalmat. Nem b?ne, hanem hitetlensége kérhoztatja kudarcra. A vers középpontjában egy sikertelen találkozás áll. A balladaszer? történésnek a pátosz és irónia ad kifejezést.
- Istenhez hanyatló árnyék 1911. Szándékosan dísztelen archaizáló szöveg. ( 109. zsoltárt is belesz?tte )

FORRADALMI VERSEK

1906 Achim András vezette parasztmozgalmak hatására írta meg els? forradalmi verseit, mely az Illés szekerén cím? kötetben jelent meg.
- Az utca éneke
- Nostra Res Agitur 1903
- Dózsa György unokája 1907
- Csák Máté földjén 1907
- A grófi szér?n 1907
- Proletár fiú verse 1908
- Álmodik a nyomor 1909
- Hadak Útja 1908
- T?z csiholója 1912
1911-1912-ig a politikai ellentétetk kiélez?dnek, 1911-ben meggyilkolják barátját Achim Andrást. 1912 május 13. a vérvörös csütörtök napja. Sokan várják a forradalom kirobbanását.
- Rohanunk a forradalomba. A vihar el?tti helyzetképet ad, forradalmi induló hangjai is felcsend?lnek, sok a bibliai utalás, apokaliptikus m?. Expresszív stílusú.
- Rengj csak föld
- Szent Lélek karavánja.
- Magyar jakobinus dala 1908. Összefogást hírdet az elnyomott nemzetiségiekkel.
- Az új Kísértet 1910.
 
 
 
 
 
 
 

MAGYARSÁG VERSEK

Déry Tibor és Babits Mihály az utolsó nemzeti költ?nek nevezte Ady-t. A Darwini elméletb?l származó kiválasztódás tétele nagy szerepet játszott a nemzeti gondolkodásban.
- Nekünk Mohács kell 1908. Benedek Marcell szerint ez egy fordított Himnusz: nem Isten áldását, hanem büntetését kéri.
- Az én magyarságom 1908.
- A föl-földobott k? 1909.
- Pimasz szép arccal 1910.
Ady faj fogalma összhangban volt a korabeli természettudományi ismeretekkel.
- A márciusi naphoz 1910.
- Az id? rostáján 1913. Nemzethalál látomása.
- A fajok cirkuszában 1910. Tisztán látta a költ? váteszi szerep megkésettségét. Magyarország sorsa tragikus és irónikus.
 

KURUC VERSEK

A kiegyezés, a milleneum után nagy szerepet kap a Rákóczi kultusz és a kuruc romantika. Ady neveltetésére is hatott ez, de verseiben a Rákóczi hagyományokról elválasztotta a nemesi önigazolást szolgáló torzításokat.
- A harcunkat megharcoltuk 1909. Els? kuruc vers.
- Esze Tamás komája. 1910.
- A sípja régi babonának 1913.
A kuruc versek szerepdalok, a költ? beleéli magát egy meglév? szerepbe.
- A bújdosó kuruc rigmusa 1909.
- Az utolsó kuruc 1910.

KORSZAKVÁLTÁS

1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbólikus látásmód szerepe fokozatosan csökken verseiben.
- A menekül? Élet 1912. A kötet egyharmada tartalmaz jelképet.
- A magunk szellem 1913.
- Ki látott engem 1914
- Hun, új legenda 1913.
- Az eltévedt lovas 1914. A háború kitörése után a Nyugat-ban jelent meg. A vers az id? mítukus erejét érzékelteti. Szimmetrikus vers. Szimbólikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A vers egy elátkozott világban egy kiüresedési folyamatot mutat be. Mozdulatlanság és sejtelmesség jellemzi. A költ?i én távolságot tart a tájjal. A költ? és a címszerepl? inkább emberfölötti. A lovas az utat téveszt? magyarságot képviseli, tágabb értelemben az egész emberiségre vonatkoztatható. Baljós és fantomszer? a lovas, aki arra itéltetett, hogy állandóan úton legyen és ne érkezzen meg sehova.
 
 
 
 
 
 

KÖLTÉSZETE A HÁBORÚ IDEJÉN

Több kötetnyi verset írt a háború idején, ezekb?l válogatta Hatvany Lajos segítségével a Halottak élén anyagát 1918. Jelképrendszerének középpontjában az Id? és a Magyarság mítosza áll. Apokaliptikus világát tragikus felhang, a magyarság elpusztulásának végzete hatja át.
- Tegnapi tegnap siratás 1914
- Véresre zúzott homlokkal 1917
- Mégsem, mégsem, mégsem 1914
- A rémnek hangja 1917
- Egy nagy tivornyán 1917
- A mesebeli János 1917
- Krónikás ének 1918-ból.
A háború altt írt versekben a látomások, szózatok, siralmak, vallomások a leggyakoribbak. Hangnemük a Bibliára ép?l. Gyakori az archaizálás.
- Esaiás könyvének margójára 1914. Kötetlen prózavers, mely a Biblia szakaszai szerint tagozódik.
- Emlékezés egy nyár-éjszakára 1917. Expresszív stílusjegyek jellemzik.
- Ember az embertelenségben 1916. Alapja a román támadás megindulása.

CSINSZKA VERSEK

A Halottak élén prológusa a személyessg kiszorulását jelenti a háború alatt írt költeményekb?l. Ez alól a Csinszka versek kivételek, mely az életbe való kapaszkodás, hol hálás, hol könyörg? gesztusa. Ezek a versek rendkív?l puritánok, képszegények, jelz?tlen kifejezésekb?l, vázlatos mondatokból, éppúgy nem lehet a szerelem bels?ségességére következtetni, mint az ellenkez?jére. Sokkal személytelenebbek, mint a Léda-versek, hangulatuk, formájuk letisztúlt.
- ?rizem a szemed 1916
- De ha mégis 1918

UTOLSÓ KÜLDETÉS

1918 novemberében írta utolsó versét, súlyos betegen, de küldetést teljesítve.
- Üdvözlet a gy?z?nek. Az Antant hatalmak megértését kéri, hasonlít Pet?fi utolsó verséhez, a Szörny? id?-höz. A magyarság két legnagyobb költ? vátesze a nemzeti lét kritikus pillanataiban végezte pályáját.