Babits Mihály 1883 Szekszárd -1941 Budapest

"Babits Mihály nagy ember és nagy költ?". Ady írta ezt 1908-ban a Duk-duk afférhoz cím? cikkében. A két költ? viszonya némileg Pet?fi és Arany kapcsolatára emlékeztet: Ady forradalmár volt, Babits gyakran nézett vissza a mltba és nem mindíg bízott abban, hogy van fejl?dés a történelemben.
1883-ban született Szekszárdon egy polgár családban. Apja Babits Mihály törvényszéki bíró anyja Kelemen Auróra egyaránt abból a rétegb?l származott, mely a szabadelv?séget és a polgárosodást tekintette életcéljának. Gyermekkorában Babits biztonságos harmónikus világhoz szokott hozzá. A ciszterciek pécsi gimnáziumában érettségizett, majd 1901-1905 - ig magyar - latin szakos hallgatóként budapesti bölcsészkarra járt. A latin mellett görög?l, franciáúl, német?l, angolúl és olaszúl is beszélt. Rendkív?li intelligenciája miatt poéta doctus (tanúlt költ?) -nek is nevezik. Eleinte bölcselettel akrt foglalkozni, filozófiai ismertetéseket közöl folyóiratokban, m?fordításokat készít. Barátságot köt Zalai Béla filozófussal s Juhász Gyulával és Kosztolányival. Els? verseit is ekkor írja. 1905-06 között Baján, 1906-08 között Szegeden tanárkodott. 1908-ban a Holnap cím? versgy?jteményban az ? m?veib?l is közöltek Osváth Ern? a Nyugat f?szerkeszt?je figyel fel írásaira és ett?l kezdeve folyóiratában rendszeresen szerepeltette, mint költ?t és értekez?t. E korai szövegek azt mutatják, hogy Babits Kosztolányihoz hasonlóan vidékiesnek, elmaradottnak: Hol nótázónak, hol szónokiasnak érezte a századfordulón divatos költészetet. Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt, Baudelaire-hez és a XIX. század közepén alkotó angol költ?k m?veihez fordúlt ösztönzésért. Kés?bb már felismerte a magyar kultúra mélyét is, kissé küls?ségesnek érezte, és ezért némi iróniával szemlélte költ?i indulását.
- Halál fiai 1927. Ebben a regényében min?sítette ifjúkori dekadenciáját.

Babits a nálánál fiatalabb Kosztolányihoz képest, mint költ? lassabban indúlt, de már pályafutásának legelején egyértelm?en szakított a századvég uralkodó költ?i divatjával és érettebb költészetet jelentet meg.
- Levelek Irisz koszorújából 1909 cím? kötete nyíltan szembefordúl az arany középszer eszményével.
- In Horatium Az arany középszer ellen fordúlva, a soha-meg-nem-elégedést ünnepli.
- Óda a b?nhöz cím? verse a mértéktelenséget emeli értékké.
Babits kiüresedettnek, érzelg?snek és retorikusnak érezte az 1900 körüli magyar köznyelvet. Tárgyiasabb költészetet akart teremteni és bölcseletei igénnyel lépett fel. (Horváth János figyelt fel rá). Nem csak lírikusként, de értekez? m?veiben is filozfiai kérdésekre keresett választ. (E téren Péterfy utódja)
- Az irodalom halottjai 1910 cím? tanulmánya.
Babits rendkívüli tudatosággal rendezte meg els? könyvét.
- A lírikus epilógja 1903. E verset a legutólsó helyre tette, bár a legkorábban kész?lt verse. Költ?i nagyságának már pályakezdésekor kialakúlt vonása: az önvizsgáló, öntükröz? hajlam, saját korlátainak tudatosítása. A lírikus epilogja cím? petrarcai szonettben az ellentétek töltik be a formaalkotó szerepet . A beszél? egyre sz?kebbre vonja önnön korlátait, és egyre nagyobbra mondja a vágy és a megvalósulás feszültségét. Az egyén képtelen túllépni saját világán. A lírikus epilogja szerint önmegismerésre azért nem képes az ember, mert saját magát nem képes kív?lr?l szemlélni. A vers nyelve fokozatosan egyszer?södik. Babits korlátozza a költ? célját, de teljes világmagyarázatra vágyik. "A mindenséget vágyom versbe venni, de még magyamnál tovább nem jutottam". Hat rá Schopnhauer, Henry James bátyja Williem James A lélektan alapelvei cím? m?ve.
- Messze..., messze... " Írásmódja az impesszionizmus, amelyben a névszók játszák a szerepet. Választékosságra törekszik, halmozza a díszítéseket, jelz?kkel és f?nevekkel látványokat villant föl, bet?rímekkel színeket, hangokat társít. Mondataiból gyakran hiányzik az igei állítmány, így az európai orzságok jellegzetes tájait vázlatszer?en idézi fel. Az állóképszer?ség miatt képeslapszer?. Mindegyik ország neve mellett az szerepel, amit leki szemünkkel akkor is magunk el?tt látunk, ha sosem jártunk ott. Egy helyhez kötött ember elvágyódásáról szól, egy képzeletbeli utazás során.
- Fekete ország. Szimbolista vers, mely egyetlen fokozás és különböz? életmin?ségek, árnyalatok teljes hiányát jelképezi. A 36 sornyi szövegben 44-sze ismétl?dik a fekete szó, a költ? végs?kig kihasználva e szó mellékjelentései is. A vers rémlátomást fogalmaz meg arról, hogy a gonosz mindenütt felüti a fejét. 1906-ban kész?lt Szegeden, Edgar Allan Poe : Gordon Pym cím? elbeszélése ösztönözte.

1908-ban Babits-ot Fogarasra helyezték tanárnak, és így látta Erdély szörny? elmaradottságát. Fogarason 60 m?ve születik.
- Levél Tomiból
- Kereszt?l kasúl az életemen 1939. Ez egy életrajzi könyv.
Verseiben az impresszionizmus meghaladására törekedett. Egyetemes lírát akart megteremteni, és ennek érdekében az európai kultúrkör közös részéhez: a klasszikus ókorhoz fordúlt ösztönzésért. A görög hagyományt uyganúgy díszít? elemként használja, mint a szecesszió m?vészei.
- Herceg hátha megjön a tél is 1911. Ez a második verskötete.
- A Danaidák 1909. Az alvilágban játszódó férjgyilkosság a témája. Sok görög szót használ a versben, a költ? bölcseletei indíttatása sem hiányzik.
Fogarason érte az utólsó nagy eszmei hatás Babits-ot, megismerte Henri Bergson m?veit.
- Bergson filozófiája 1910.
- Esti kérdés 1909. Ez is Bergson filozófiájára ép?l.
- Recitatív 1916. Harmadik verses kötete
- Cigánydal 1911. A Cigánydal szerz?je is álarc mögé bújik (Arany : Az örök zsidó), de sokkal tárgyilagosabb, harmadik személlyé távolítja el magától a szerepet, amelybe beleéli magát. A kett?s én egyrészt különbözik egymástól, részben egymásba játszik, ez adja a vers különös hatását.

Babits els? alkotói korszaka akkor ér véget, amikor a történelem elsodorta azt a szerepjátszást, amellyel a költ? távlatot tudott teremteni a maga számára a külvilág eseményeivel szemben. 1911-ben Ujpestre halyezték és Rákospalotán lakott. 1912-ben munkástüntetések zajlottak le, amelyeket vérbefojtottak.
- Május huszonhárom Rákospalotán. Lírikusként válaszol a munkástüntetésekre. Tördelt-ségében, szakaszosságában hasonlít a "Messze..., Messze..." írásmódjához. A ritmus szaggatottsága a beszél? zaklatott lelkiálapotát jellemzi. A tüntetés megszakítja a hétköznapok szürkeségét, s a jöv? nyitottságára, eldöntettlenégére figyelmeztet. Halvány célzást tesz a Biblia végitéletére és Pet?fi vallásos világképére: A jobb jöv?höz pusztuláson át vezet az út. Verselése disztichon, mint Kisfaludy Károly Mohács cím? verse, ez is gyászdal, mely a tüntetés halottjainak emel emléket. ( Ady 1909 Rengj csak Föld cím? versében az Országház el?tti halálos sort?z miatt ír.)
A f?város közelléte növelte Babits társadalmi és kulturális tájékozottságának lehet?ségét. Továbbra is élénken érdekl?dött a lélektan iránt.
- A gólya kalifa 1913. Els? regénye. A Nyugat közölte els?nek folytatásokban.
- Dante : Isteni Színjáték-nak fordítása, melynek els? harmadával a Pokollal, már 1914-ben készen volt. (1940-ben San Remo-ban kitüntetést kap érte.)
A 1910-es évek közepén Babits eltávolodott Bergson értékrendjét?l
- A veszedelmes világnézet 1918. Az értelmet állítja szemlélete középpontjába. Világfelfogásának megváltozását a háború okozta, az impresszionizmustól a szecesszióhoz és az expresszionizmushoz közeledett.
- Húsvét el?tt 1916. Az igék jutnak meghatározó szerephez, tipikus expresszionista vers. A vers egyetlen fokozás, amely kiáltásba torkollik. A beszél? a Malom jelképével idézi fel a pustítás er?it. (Schöpflin Aladár a Nyugat értekez?je ír err?l tanulmányt) Dithrijabus-t használ, amelyben a tanító célzat önkívületszer? lelkiállapot kifejezésével társúl. Késleltetés módját használja ( Vörösmarty : A Guttemberg albuma, vagy Pet?fí : A XIX. század költ?i).
Babits már igan hamar szembefordúl a háborús uszítással.
- Játszottam a kezével 1915. E költemény megjelenése után Babits ellen hadjárat indúlt. 1916-ban felfüggesztették tanári állásából. Babits háborúellenessége visszhangot talált a baloldali értelmiség körében.
- Fortissimo 1917. Háborúellenes verséért elkobozták a Nyugatot és ?t perbe fogták. A közös sors tovább mélyítette kapcsolatát Ady-val. 1919 januárjában Babits-ot egyetemi tanárnak nevezték ki, de a Tanácsköztársaság után elbocsájtották, és visszavonúlt a közélett?l. (Rába György 1981-ben a Tanácsköztársaság alatti költészetér?l írt tanulmányt.) Az ellenforradalom bekövetkeztével Babits a m?fordításokban keresett menedéket.
- A romlás virágai cím? Baudelaire kötet lefordítása 1923. Szabó L?rinc, Tóth Árpád és Babits közös munkája.
Magyar irókortársai többségéhez hasonlóan ?t is mélyen megrázta a trianoni békeszerz?dés, de távol állt t?le, a nemzetek közti ellenségeskedés.
- Pet?fi koszorúi 1923. Pet?fi 100 születési évfordulójára írja, ami Babits szerint "Csak a Megszokás és a süket Hivatal ünnepel". Babits verse arra figyelmeztet, hogy a múlt öröksége csak a jelenre vonatkoztatva kelthet? életre. Felhívással fordúl az új nemzedékhez, t?lük várja a nemzeti megújulást. A költeményben a múlt, jelen és a jöv?id? szembesítése játsza a formaszervez? szerepet.
A 1920-as években nem csak politikailag, hanem szellemileg is kétségbeejt?nek látja az ország bels? helyzetét.
- Sziget és tenger 1925. Negyedik verseskötete.
- Kanizsai Dorottya. A költ? a szellem újraszervezésére törekszik.
1927-ben Baumgarten Ferenc esztéta végrendelete alapján iodalmi alapítványt hozott létre. Babits-ot kérte fel arra, hogy ? döntse el, kinek adják oda évenként a díjat. 1929-t?l Osváth Ern? halála után a Nyugat egyik szerkeszt?je.
- Halálfiai 1927. Hat évig dolgozott rajta.
- Az istenek halnak az ember él 1929. Az ötödik verseskötete.
- A gazda bekeríti házát. Esztergomba költözik feleségével és visszavonuló magatartást fejez ki.

Klasszicizálódó törekvés feler?södésének oka: Babits eltávolodott a romantikus elképzelésekt?l. Visszatér a szecessziós és az expresszionista korszakához.
- Cigány a siralomházban. Arc poetika (Munkácsy : Siralomház cím? képe, Vörösmarty : Vén cigány cím? verse ). Els? hat sorában Babits régi múltját idézi fel, majd önértélmezés következik a vers végéig. A szöveg egyszerre szól a költ?i pátosz elvesztésér?l, a politikai kör?lmények vigasztalhatatlanságáról és a vilás egységének felbomlásáról. Arról szól, miként váltotta föl a romantikától örökölt egységkultuszt az átlagemberek kiszolgáltatottsága.
- Vesrenyt az esztend?kkel 1934. A próféteság vállalásának kötete.
- Csak posta voltál. Az egyéniség szerepére mutat rá, körkörös felépítés? vers.
Az 1930-as években Babits nem csak versíróként, hanem értekez?ként is arra törekedett, hogy saját feladatkörét kiszabja a magyar kultúrában.
- Az európai irodalom története 1936. 700 oldalon annak összefoglalására vállakozott, amit közös európai hagyománynak vélt. Rendíthetetlen?l hitt az európai kultúra egységében. (Mint Paul Valery vagy T. S. Eliot ) Legközelebb a görög , római ókor, a Biblia, a középkor állt hozzá.

Babits vallásossága két okból er?södött a 30-as években. Egyrészt a náci Németország terjeszkedése, és az erdélyi magyarság sorsa egyre inkább aggodalommal töltötte el, és csak az Isten és a Gondviselés segítségéban bízott. Másrészt 1934-ben Babits-ot nehéz légzés kezdte gyötörni és e betegség hatására a halálra való felkészülés gondolata foglakoztatta.
- Délszaki emlék cím? kötetében szinte minden versében a halállal foglalkozik.
- ?sz és tavasz között cím? verse nem tragikusan, hanem elégikusan szemléli az egyéni lét végességét. Hangneme hasonlít a középkori haláltáncra. Keresztény sztoicizmust hírdet,  klasszicizáló törekvést figyelhetünk meg. (Bet?rímek, gondolati párhuzamok, figura etimológika, ragrímek, ezek mind az ó-testamentumi sirámokat idézik fel.) A nyitószakasz inkább naturalista, a zárlat a szecessziót utánozza. (Hasonlít Arany : Mindvégig cím? verséhez)
1937 áprilisában kider?l, hogy Babits-nak gégerák-ja van, súlyos m?téten esik át. Beszélni nem tud, írásban kommunikál feleségével, melyeket még ma is ?riznek.
- Balázsolás 1937 Szent Balázshoz könyörög, a 303-ban vértanuságot szenvedett püspökhöz, aki a hagyomány szerint gyerekek életét mentette meg a halszálka okozta fulladástól. Az elégikus költemény iróniával és humorral vegy?l. A beszél? arra a kérdésre keres választ, hogyan lehet elviselni a szenvedést. A végkövetkeztetés a halálnak olyan nyugodt tudomásúlvételére ösztönöz, melyre egykor a keresztény mártír adhatott példát.
1938 februárjában súlyos gége-m?téten esett át, és ett?l fogva haláláig betegeskedett.
- Jónás könyve. Még kórhzba kerülése el?tt hozzáfogott e lírával ötvözött négyrészes elbeszél? m?véhez. Saját léttörténetét, önéletrajzát ismerteti a bibliai história mögött. Az ó-testamentum egyik történetér?l, Jónás-ról szól, de Babits írása okban eltér a Szentírástól. Pl.: Babits h?se a hajófenéken akar megbújni, azt akarja, hogy ?t egy magányos erd?szélen tegyék ki, míg a Szentírás-beli  próféta azt ajánlja a hajósoknak : vessék a tenger mélyére. Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig Babits h?se lázad. El?ször magányba próbál menekülni, majd látomásai után a b?nös világvégét jövendöli. El?ször gyáva, aztán kevély. Mindkéteszer vétkezik és b?nh?dik. Az Úr gyarló szolgája küldetését mégis teljesítette, tiltakozott a megáradt gonoszság ellen. "Mert vétkesek közt cinkos, aki néma, atyafiáért számot ad a testvér". Biblia szeint Ninive megtért Jónás szavára, Babits versében a város alkói csúfot ?znek bel?le. Ugyanúgy nem hittek a prófétának, mint Babits-nak a fasizmus veszélyeit hírdet? verseiben. Ez a vesr már tiltakozás felszólítás a fasizmus ellen. A költeményhez utólag függelékként illeszti hozzá a Jónás imáját 1939. A költ? saját vizsgálatát tárgyiasította, a Jónás az imában önbírálatot ír magáról. Rendkív?l félénk, kicsinyes, hiú ember volt, ezzel magyarázható, hogy más világnézet? m?vészt sosem jutalmazott Baumgarten-díjjal. Írásmódját tekintve a Jónás könyvében Babits klasszicizáló törekvése valósúlt meg. Ez az új-klasszicizmus.