Móricz Zsigmond 1879 Tiszacsécse - 1942 Budapest
Szatmár megyében
Tiszacsécsén született. Édesapja Móricz
Bálint vállalkozó szellem? feltörekv? parasztember.
Édesanyja Pallagi Erzsébet papleány. A kétfajta
családi hagyomány fontos szerepet játszott társadalmi
világképe kialakulásában. A boldog gyermekkor
után a család teljesen elszegényedett, Csécsér?l
Prügyre költöztek, ahol a módos rokonságuk
él, akik nem támogatják ?ket a bajban. A szül?k
mindent megtettek, hogy gyermekeik kiker?ljenek a paraszti sorból.
Mórics a nagy hagyományú református kollégiumokban
: Debrecenben és Sárospatakon tanul. Félrehúzódó,
gátlásokkal küszköd? diák, aki tanulmányaival
nahazan boldogul. Az anyai nagybácsi Pallagi Gyula segítségével
érettségizik le, aki a kisújszállási
gimnázium igazgatója, és irodalmi pályáját
is Pallagi egyengette kezdetben.
Életének
valamennyi fontosabb állomása nyomon követhet? regényeiben.
- Életem regénye
1938
- Judith és
Eszter 1908
- Légy jó
mindhalálig 1920
- Forr a bor 1931
El?bb teológiát,
majd jogot, kés?bb bölcsészetet hallgat, de tanulmányait
nem fejezi be. Debreceni éveiben ujságírói
munkát vállal, els? elbeszélése is itt jelenik
meg. Pestre költözik és tisztvisel? lett. 1903-tól
az Újság cím? liberális lap gyermekrovatának
munkatársa. Nincsennek írói ambiciói, els?
irodalmi próbálkozásai nem hoznak sikert. A Kisfaludy
társaság megbízásából népdal
és mesegy?jt? utakat tesz szül?földjén. Sokat köszönhet
az ekkor szerzett tapasztalatoknak, a Nyugat írói köz?l
egyed?l ? ismerte közelr?l a falusi, paraszti világot. 1905-ben
megházasodik, feleség?l veszi Holics Eugéniát,
azaz Jankát, ahogy ? nevezte. Felesége lesz a modellje, Móricz
n?alakjainak: a puritán, becsületes, szenved?, családjáért
minden áldozatra kész, a férjet kordában tartó,
hideg n?tipusnak. Házasságuk válságba jut,
1925-ben Janka öngyilkos lesz.
Els? irodalmi sikere
a Nyugat indulásához köthet?, és ez a folyóirat
közli Móricz m?veit.
- Hét krajcár
1908. A kötet címadó novellája meghozza
az áhított sikert, és Ady barátságát.
Ady Vér és Arany kötetét egyetlen éjszaka
alatt olvassa el. Ady számára Móricz paraszti m?vei
volt az igazolás, hogy a nép képes kiverekedni magának
a demokráciát. Móricz mindvégig h? maradt Ady
emlékéhez : az ellenforradalom idején felemelte szavát
Ady verseinek átértelmezése ellen és a 30-as
évek végét?l Ady képéhez közelítette
sajátját. Barátságuknak oka m?vészetük
hasonlóságában rejlik : mindketten a magyar Ugar nyomorúságának
kifejez?i és ostorozói, azonban Móricz elkötelezettsége
nem párosúl politikai tudatossággal. (Kassák
Lajos írta róla, hogy Móricz-ot nem eszmék,
hanem konkrét élettények foglakoztatják.
A 1900 és 1910
között írt novellákban a magyar faluk életét
ábrázolja a maga valóságában. Ehhez
nem volt elég önmagában a tapasztalat, önálló
látásmód volt hozzá szükséges.
A Móricz novella is életképszer? jelenetekre ép?l,
de az elbeszél? mindíg érdekelt a történésben.
Vagy e/1 személy? narrátor, ami emlékezetszer?vé
teszi az elbeszélést : Pl.: Hét krajcár, vagy
a Judith és Eszter cím? m?ben, vagy 3. személy? ugyan,
de azonosúl az egyik szerepl? néz?pontjával, Pl.:
a Végék Julija, vagy az Isten neki cím? m?ben. Az
elbeszél? szerkezet nem csak a személyesség hitelét
adja a történetnek, hanem a szerepl?k rejtett indítékait
is bemutatja. Móriczot mélyen érdekli az ösztönszféra,
milyen akaratok , ösztönök vezetik a társadalmat,
el?sorban a parasztságot.
- Sárarany
1910. F?h?se Túri Dani, aki gazdálkodási leleményességér?l
és asszonyfalásáról híres. Túri
Dani feltörekv? paraszti h?s, sorsának alakulásában
temperamentuma játszik nagy szerepet.
- Isten háta
mögött 1911. F?h?sn?je Veres Pálné, aki nagyon
primitív, szinte állati gondolatai vannak, de legalább
elvágyódik a hihetetlen?l kisszer? világból.
( Floubert : Bovariné )
Móricz fedezi
fel irodalmunkban a falu társadalmi tagozódását
és a parasztság rétegz?dését. A parasztságról
statikus, megmerevedett képet ad. Nem csak a vagyon, hanem a társadalmi
különbségek különítik el ?ket. A Móricz
novella sem nélkülözi az anekdótikus elemet, a
köznapi történetet is jelképes szinre emeli. Móricz
korai m?vei a társadalom peremvidékér?l származókról
szólnak, és a naturalizmus jegyében írja ?ket.
A háború
és a forradalmak idejér?l
A háború
idején Móricz tudósítóként járja
a harctereket, riportjaiban megdöbbent? képet fest a harcoló
katonák életér?l.
- Szegény emberek
1916. Leger?teljesebb háborúellenes elbeszélése.
A szabadságolt katona odahaza mégnagyobb nyomorúságot
talál, mint amilyenben a fronton része volt. A múlt
és a jelen az otthon és a harctér egybemosódik
a katona tudatában, szinte tudathasadások módon viselkedik.
Mikor betör a házba úgy jár el, mintha a fronton
volna "szakszer?en" gyilkolja meg az otthon talált gyerekeket, bár
a vezényszót nem hallja. A szegény-emberek megrendít?
példázata arról, hogy az embert miképp forgatja
ki önmagából a háború. A nagyüzemi
öldöklés személytelen, felel?sségnélküli,
elvadult lélekké teszi az embert. Az elbeszélés
sokkolóan hatott a kortársakra, fenyeget? figyelmeztetés
nem volt, nem csak a háború hatásaira, hanem annak
következményeire is. A harctéren nem sokat számítanak
a társadalmi különbségek, mivel a halál
mindenkit elér, azonban a civíl életben ez nem így
m?ködik. A történetet a katona néz?pontjából
ismerjük meg, monológként hat. A történés
mélypontja a két gyilkosság, amely ugyanakkor elindítója
egy öneszmél?dési folyamatnak, az ösztönlényb?l
gondolkodót formál.
A háború
pusztításainak hatására Móricz társadalomszemlélete
radikalizálódik.
- A fáklya
1917. Regény, f?szerepl?je Matolcsi Miklós a kiváló
tehetség? fiatal pap, akinek kezdeti nagy lelkesedése köddé
válik, nem ? formálja át környezetét,
hanem a hazug, hatalmaskodó, és becstelen alakíja
ki saját képére ?t.
Az ?szirózsás
forradalmat lelkesen üdvözli, a Vörösmarty akadmia
tagja lesz, majd Babits mellett alelnöke. Riportokat ír. Pl.:
Károlyi Mihály földosztásáról.
A Tanácsköztársaság alatt tagja lesz az írói
direktóriumnak. A megtorlás azonban nem marad el, leányfalui
házából a csend?rök megbilincselve elviszik
kihallgatásra, kizárják az irodalmi társaságokból,
s csak a Nyugat közli írásait.
- Légy jó
mindhalálig 1920. A gyermekkori nagy sérelem élményét
dolgozza fel, amely a debreceni kollégiumban történt
meg vele.
- Tündérkert
. A Nyugat 1921-ben kezdte el közölni. 1922-ben köny alakban
is megjelent. Írója példázatnak szánta
a Trianon után megfogyatkozott terület? Magyarország
népének. A regény a XVII. század végén
játszódik, Báthory és Bethlen idejében.
A téme Erdély felemelkedése Bethlen Gábor idején
a 10-es évek elején mer?lt fel benne. Eredetileg úgy
tervezte, hogy egy békés építés eszményképét
adja, de a világháború pusztításával
a nemzetvesztés témája is felmerült. Báthory
egyszerre képviseli a háborút, és a nemzeti
egységet, nyilvánvaló viszont, hogy politikája
még jobban tönkreteszi Erdélyt, Bethlen politikája,
mely járható útnak bizonyul, túl hosszadalmas.
Móricz magatartás tipusokban gondolkodott, nem társadalmakban.
Az akadályt nem ismer? tevékenység romantikus eredet?.
(Bethlen által kifejtett program Kemény Zsigmond-tól
származik) A Tündérkert folytatása a Nagy fejedelem
és a Nap árnyéka. A Trilógia 1935-ben jelent
meg Erdély címmel.
A 20-as években
Móriczot az foglalkoztatta, hogy a tehetséggel, akarattal,
elhivatottsággal rendelkez? egyén kiker?lhet-e a dzsentri
kategóriából a XX. században.
- Úri muri
1927. A cselekmény ideje a milleneum éve 1896. A f?szerepl?
Szakhmáry Zoltán hiába próbál mintagazdaságot
kiépíteni, ha nincs elegend? t?kéje és kitartása
hozzá. Négy nap történetét foglalja össze
a regény, ahol mulatozást mulatozás követ, ahol
anekdótázás folyik. A négy napon kereszt?l
tartó dáridózás közben a napok egybemosódnak.
Az állóképszer?ség azt a benyomást kelti,
hogy a dzsentrik számára megáll az id?. Szakhmáry
Zoltán megpróbál kitörni a gazdálkodásban
a szerelemben is különb életet keres. A kudarcok azonben
megtörik ?t, s végül Úri méltósággal
szimpadiasan végrehajtott öngyilkoság tesz pontot életére.
Felgyújtja a tanyáját és szívenlövi
magát. A t?z, mint több Móricz regényben jelképes
érték?.
- A rokonok 1932.
A dzsentri kérdés átfogóbb és kidolgozottabb
képét adja. A Zsarátnokon folyt választás
után egy kistisztvisel? ker?l be a f?ügyészi székbe,
akir?l kider?l, hogy a város urainak rokona. Móricz azt érzékelteti,
hogy a XX. században minden családon bel?l intéz?dik
el. A korrupció uralkodik. A regény leszámol a dzsentrikhez
f?zött illúziókkal, ebben a regényben teljesedik
ki Móricz realista ábrázolásmódja, a
szerepl?ket társadalmi okok késztetik cselekvésre.
- A barbárok
1931. A 30-as években Móricz figyelme ismét a falusi
szegénység felé fordúl. Már a m? címe
is fesz?ltséget kelt, olyan világra készít
el?, amely nem csak m?veletlen, idegen, hanem embertelen és kegyetlen
is. A pusztai nép, az alföldi rideg-pásztorok élete
távol esik a civilizációtól. Történelmi
id?n kív?l élnek, közelebb a balladák, mint a
regények realista világához. Egyszer? és mégis
különös világ ez, melyben minden szónak jelent?sége
van, a hallgatás mögött fenyegetés, a kimondott
szóban kétértelmüség rejlik. A rideg-pásztorok
világa zárt világ, ahol szigorú szabályok,
el?itéletek uralkodnak. Bodri juhász eleve bizalmatlan a
városiak iránt, s feltétlen bizalommal van a pusztaiakkal
szemben, ami a halálát okozza. A novella nyelve alapvet?
eszköze a jellemzésnek. Móricz tájnyelvet alkalmaz,
mellyel hiteles népnyelvet teremt. Az elbeszél? mindvégig
személytelen, kerüli a magyarázatot. Az itéletet
a vizsgálóbiztos szájába adja. A fokozatosan
kibontakozó cselekmény hasonlít a drámák
felépítésére.
1929-ben Osváth
Ern? öngyilkossága után Móricz átveszi
Babitscsal a Nyugat szerkesztését. A két m?vész
közötti ellentét abból adódik, hogy Móricz
paraszti, Babits polgári származású. 1933-ban
Móricz megválik a Nyugat szerkesztését?l, és
a népi írók mozgalmának ( Németh László,
Illyés Gyula, Féja Géza) egyik f? ihlet?je. 1939-t?l
a Kelet népe folyóirat szerkeszt?je. Járja az országot,
a helyszinen ismerkedik meg a parasztság súlyos gondjaival
és ezekez dokumentumszer? pontossággal beleszövi m?veibe.
Ezzel új irodalmi m?fajt honosít meg : az irodalmi szociográfiát,
amely egy kör?lhatárolt tájegységnek, településnek
vagy társadalmi rétegnek a részletes leírása.
Ezzel a riasztó társadalmi igazságtalanságokra
akarja felhívni a hangsúlyt. A hivatalos Magyarország
minden nemzeti baj egyedüli okát Trianonban látja, a
népi írók szerint, ami megmaradt azzal sem tör?dnek
igazán.
- Boldog ember 1935.
Egy távoli rokona elbeszélésén alapul. Interjú
formában adja el? a történetet.
- Életem regénye
1935. Saját gyermekkorának adatszer?en, hitelesen adatszer?
elbeszélése. Móricz örökbefogadott egy árva
kislányt, ? a h?se a Csibe novelláknak.
- Árvácska
1940. Egy lelencgyerek élete, aki t?r, szenved, de mégis
reménykedik.
- Rózsa Sándor
1936. Trilóga. Másik két része: Rózsa
Sándor a lovát ugratja 1941 és Rózsa Sándor
összevonja szemöldökét. Móricz szándékosan
meseh?sökké avatja betyárfiguráit.
1842 nyarán
hal meg Móricz, mint a XX. századi magyar próza egyik
legjelent?sebb mestere.
Móricz Zsigmond
epikájának
f?bb jellemz?i
M
óricz Zsigmond
1879 Tiszacsécse - 1942 Budapest
Szatmár megyében
Tiszacsécsén született. Édesapja Móricz
Bálint vállalkozó szellem? feltörekv? parasztember.
Édesanyja Pallagi Erzsébet papleány. A kétfajta
családi hagyomány fontos szerepet játszott társadalmi
világképe kialakulásában. A boldog gyermekkor
után a család teljesen elszegényedett, Csécsér?l
Prügyre költöztek, ahol a módos rokonságuk
él, akik nem támogatják ?ket a bajban. A szül?k
mindent megtettek, hogy gyermekeik kiker?ljenek a paraszti sorból.
Mórics a nagy hagyományú református kollégiumokban
: Debrecenben és Sárospatakon tanul. Félrehúzódó,
gátlásokkal küszköd? diák, aki tanulmányaival
nahazan boldogul. Az anyai nagybácsi Pallagi Gyula segítségével
érettségizik le, aki a kisújszállási
gimnázium igazgatója, és irodalmi pályáját
is Pallagi egyengette kezdetben.
Életének
valamennyi fontosabb állomása nyomon követhet? regényeiben.
- Életem regénye
1938
- Judith és
Eszter 1908
- Légy jó
mindhalálig 1920
- Forr a bor 1931
El?bb teológiát,
majd jogot, kés?bb bölcsészetet hallgat, de tanulmányait
nem fejezi be. Debreceni éveiben ujságírói
munkát vállal, els? elbeszélése is itt jelenik
meg. Pestre költözik és tisztvisel? lett. 1903-tól
az Újság cím? liberális lap gyermekrovatának
munkatársa. Nincsennek írói ambiciói, els?
irodalmi próbálkozásai nem hoznak sikert. A Kisfaludy
társaság megbízásából népdal
és mesegy?jt? utakat tesz szül?földjén. Sokat köszönhet
az ekkor szerzett tapasztalatoknak, a Nyugat írói köz?l
egyed?l ? ismerte közelr?l a falusi, paraszti világot. 1905-ben
megházasodik, feleség?l veszi Holics Eugéniát,
azaz Jankát, ahogy ? nevezte. Felesége lesz a modellje, Móricz
n?alakjainak: a puritán, becsületes, szenved?, családjáért
minden áldozatra kész, a férjet kordában tartó,
hideg n?tipusnak. Házasságuk válságba jut,
1925-ben Janka öngyilkos lesz.
Els? irodalmi sikere
a Nyugat indulásához köthet?, és ez a folyóirat
közli Móricz m?veit.
- Hét krajcár
1908. A kötet címadó novellája meghozza
az áhított sikert, és Ady barátságát.
Ady Vér és Arany kötetét egyetlen éjszaka
alatt olvassa el. Ady számára Móricz paraszti m?vei
volt az igazolás, hogy a nép képes kiverekedni magának
a demokráciát. Móricz mindvégig h? maradt Ady
emlékéhez : az ellenforradalom idején felemelte szavát
Ady verseinek átértelmezése ellen és a 30-as
évek végét?l Ady képéhez közelítette
sajátját. Barátságuknak oka m?vészetük
hasonlóságában rejlik : mindketten a magyar Ugar nyomorúságának
kifejez?i és ostorozói, azonban Móricz elkötelezettsége
nem párosúl politikai tudatossággal. (Kassák
Lajos írta róla, hogy Móricz-ot nem eszmék,
hanem konkrét élettények foglakoztatják.
A 1900 és 1910
között írt novellákban a magyar faluk életét
ábrázolja a maga valóságában. Ehhez
nem volt elég önmagában a tapasztalat, önálló
látásmód volt hozzá szükséges.
A Móricz novella is életképszer? jelenetekre ép?l,
de az elbeszél? mindíg érdekelt a történésben.
Vagy e/1 személy? narrátor, ami emlékezetszer?vé
teszi az elbeszélést : Pl.: Hét krajcár, vagy
a Judith és Eszter cím? m?ben, vagy 3. személy? ugyan,
de azonosúl az egyik szerepl? néz?pontjával, Pl.:
a Végék Julija, vagy az Isten neki cím? m?ben. Az
elbeszél? szerkezet nem csak a személyesség hitelét
adja a történetnek, hanem a szerepl?k rejtett indítékait
is bemutatja. Móriczot mélyen érdekli az ösztönszféra,
milyen akaratok , ösztönök vezetik a társadalmat,
el?sorban a parasztságot.
- Sárarany
1910. F?h?se Túri Dani, aki gazdálkodási leleményességér?l
és asszonyfalásáról híres. Túri
Dani feltörekv? paraszti h?s, sorsának alakulásában
temperamentuma játszik nagy szerepet.
- Isten háta
mögött 1911. F?h?sn?je Veres Pálné, aki nagyon
primitív, szinte állati gondolatai vannak, de legalább
elvágyódik a hihetetlen?l kisszer? világból.
( Floubert : Bovariné )
Móricz fedezi
fel irodalmunkban a falu társadalmi tagozódását
és a parasztság rétegz?dését. A parasztságról
statikus, megmerevedett képet ad. Nem csak a vagyon, hanem a társadalmi
különbségek különítik el ?ket. A Móricz
novella sem nélkülözi az anekdótikus elemet, a
köznapi történetet is jelképes szinre emeli. Móricz
korai m?vei a társadalom peremvidékér?l származókról
szólnak, és a naturalizmus jegyében írja ?ket.
A háború
és a forradalmak idejér?l
A háború
idején Móricz tudósítóként járja
a harctereket, riportjaiban megdöbbent? képet fest a harcoló
katonák életér?l.
- Szegény emberek
1916. Leger?teljesebb háborúellenes elbeszélése.
A szabadságolt katona odahaza mégnagyobb nyomorúságot
talál, mint amilyenben a fronton része volt. A múlt
és a jelen az otthon és a harctér egybemosódik
a katona tudatában, szinte tudathasadások módon viselkedik.
Mikor betör a házba úgy jár el, mintha a fronton
volna "szakszer?en" gyilkolja meg az otthon talált gyerekeket, bár
a vezényszót nem hallja. A szegény-emberek megrendít?
példázata arról, hogy az embert miképp forgatja
ki önmagából a háború. A nagyüzemi
öldöklés személytelen, felel?sségnélküli,
elvadult lélekké teszi az embert. Az elbeszélés
sokkolóan hatott a kortársakra, fenyeget? figyelmeztetés
nem volt, nem csak a háború hatásaira, hanem annak
következményeire is. A harctéren nem sokat számítanak
a társadalmi különbségek, mivel a halál
mindenkit elér, azonban a civíl életben ez nem így
m?ködik. A történetet a katona néz?pontjából
ismerjük meg, monológként hat. A történés
mélypontja a két gyilkosság, amely ugyanakkor elindítója
egy öneszmél?dési folyamatnak, az ösztönlényb?l
gondolkodót formál.
A háború
pusztításainak hatására Móricz társadalomszemlélete
radikalizálódik.
- A fáklya
1917. Regény, f?szerepl?je Matolcsi Miklós a kiváló
tehetség? fiatal pap, akinek kezdeti nagy lelkesedése köddé
válik, nem ? formálja át környezetét,
hanem a hazug, hatalmaskodó, és becstelen alakíja
ki saját képére ?t.
Az ?szirózsás
forradalmat lelkesen üdvözli, a Vörösmarty akadmia
tagja lesz, majd Babits mellett alelnöke. Riportokat ír. Pl.:
Károlyi Mihály földosztásáról.
A Tanácsköztársaság alatt tagja lesz az írói
direktóriumnak. A megtorlás azonban nem marad el, leányfalui
házából a csend?rök megbilincselve elviszik
kihallgatásra, kizárják az irodalmi társaságokból,
s csak a Nyugat közli írásait.
- Légy jó
mindhalálig 1920. A gyermekkori nagy sérelem élményét
dolgozza fel, amely a debreceni kollégiumban történt
meg vele.
- Tündérkert
. A Nyugat 1921-ben kezdte el közölni. 1922-ben köny alakban
is megjelent. Írója példázatnak szánta
a Trianon után megfogyatkozott terület? Magyarország
népének. A regény a XVII. század végén
játszódik, Báthory és Bethlen idejében.
A téme Erdély felemelkedése Bethlen Gábor idején
a 10-es évek elején mer?lt fel benne. Eredetileg úgy
tervezte, hogy egy békés építés eszményképét
adja, de a világháború pusztításával
a nemzetvesztés témája is felmerült. Báthory
egyszerre képviseli a háborút, és a nemzeti
egységet, nyilvánvaló viszont, hogy politikája
még jobban tönkreteszi Erdélyt, Bethlen politikája,
mely járható útnak bizonyul, túl hosszadalmas.
Móricz magatartás tipusokban gondolkodott, nem társadalmakban.
Az akadályt nem ismer? tevékenység romantikus eredet?.
(Bethlen által kifejtett program Kemény Zsigmond-tól
származik) A Tündérkert folytatása a Nagy fejedelem
és a Nap árnyéka. A Trilógia 1935-ben jelent
meg Erdély címmel.
A 20-as években
Móriczot az foglalkoztatta, hogy a tehetséggel, akarattal,
elhivatottsággal rendelkez? egyén kiker?lhet-e a dzsentri
kategóriából a XX. században.
- Úri muri
1927. A cselekmény ideje a milleneum éve 1896. A f?szerepl?
Szakhmáry Zoltán hiába próbál mintagazdaságot
kiépíteni, ha nincs elegend? t?kéje és kitartása
hozzá. Négy nap történetét foglalja össze
a regény, ahol mulatozást mulatozás követ, ahol
anekdótázás folyik. A négy napon kereszt?l
tartó dáridózás közben a napok egybemosódnak.
Az állóképszer?ség azt a benyomást kelti,
hogy a dzsentrik számára megáll az id?. Szakhmáry
Zoltán megpróbál kitörni a gazdálkodásban
a szerelemben is különb életet keres. A kudarcok azonben
megtörik ?t, s végül Úri méltósággal
szimpadiasan végrehajtott öngyilkoság tesz pontot életére.
Felgyújtja a tanyáját és szívenlövi
magát. A t?z, mint több Móricz regényben jelképes
érték?.
- A rokonok 1932.
A dzsentri kérdés átfogóbb és kidolgozottabb
képét adja. A Zsarátnokon folyt választás
után egy kistisztvisel? ker?l be a f?ügyészi székbe,
akir?l kider?l, hogy a város urainak rokona. Móricz azt érzékelteti,
hogy a XX. században minden családon bel?l intéz?dik
el. A korrupció uralkodik. A regény leszámol a dzsentrikhez
f?zött illúziókkal, ebben a regényben teljesedik
ki Móricz realista ábrázolásmódja, a
szerepl?ket társadalmi okok késztetik cselekvésre.
- A barbárok
1931. A 30-as években Móricz figyelme ismét a falusi
szegénység felé fordúl. Már a m? címe
is fesz?ltséget kelt, olyan világra készít
el?, amely nem csak m?veletlen, idegen, hanem embertelen és kegyetlen
is. A pusztai nép, az alföldi rideg-pásztorok élete
távol esik a civilizációtól. Történelmi
id?n kív?l élnek, közelebb a balladák, mint a
regények realista világához. Egyszer? és mégis
különös világ ez, melyben minden szónak jelent?sége
van, a hallgatás mögött fenyegetés, a kimondott
szóban kétértelmüség rejlik. A rideg-pásztorok
világa zárt világ, ahol szigorú szabályok,
el?itéletek uralkodnak. Bodri juhász eleve bizalmatlan a
városiak iránt, s feltétlen bizalommal van a pusztaiakkal
szemben, ami a halálát okozza. A novella nyelve alapvet?
eszköze a jellemzésnek. Móricz tájnyelvet alkalmaz,
mellyel hiteles népnyelvet teremt. Az elbeszél? mindvégig
személytelen, kerüli a magyarázatot. Az itéletet
a vizsgálóbiztos szájába adja. A fokozatosan
kibontakozó cselekmény hasonlít a drámák
felépítésére.
1929-ben Osváth
Ern? öngyilkossága után Móricz átveszi
Babitscsal a Nyugat szerkesztését. A két m?vész
közötti ellentét abból adódik, hogy Móricz
paraszti, Babits polgári származású. 1933-ban
Móricz megválik a Nyugat szerkesztését?l, és
a népi írók mozgalmának ( Németh László,
Illyés Gyula, Féja Géza) egyik f? ihlet?je. 1939-t?l
a Kelet népe folyóirat szerkeszt?je. Járja az országot,
a helyszinen ismerkedik meg a parasztság súlyos gondjaival
és ezekez dokumentumszer? pontossággal beleszövi m?veibe.
Ezzel új irodalmi m?fajt honosít meg : az irodalmi szociográfiát,
amely egy kör?lhatárolt tájegységnek, településnek
vagy társadalmi rétegnek a részletes leírása.
Ezzel a riasztó társadalmi igazságtalanságokra
akarja felhívni a hangsúlyt. A hivatalos Magyarország
minden nemzeti baj egyedüli okát Trianonban látja, a
népi írók szerint, ami megmaradt azzal sem tör?dnek
igazán.
- Boldog ember 1935.
Egy távoli rokona elbeszélésén alapul. Interjú
formában adja el? a történetet.
- Életem regénye
1935. Saját gyermekkorának adatszer?en, hitelesen adatszer?
elbeszélése. Móricz örökbefogadott egy árva
kislányt, ? a h?se a Csibe novelláknak.
- Árvácska
1940. Egy lelencgyerek élete, aki t?r, szenved, de mégis
reménykedik.
- Rózsa Sándor
1936. Trilóga. Másik két része: Rózsa
Sándor a lovát ugratja 1941 és Rózsa Sándor
összevonja szemöldökét. Móricz szándékosan
meseh?sökké avatja betyárfiguráit.
1842 nyarán
hal meg Móricz, mint a XX. századi magyar próza egyik
legjelent?sebb mestere.