A századforduló után érezhet? volt, hogy egy békésnek tartott korszak véget ért. Az addig lappangó ellentétek még jobban kiélez?dtek, egyre súlyosabb konfliktusokhoz vezettek. Múlt század elejét?l fokozatosan elt?nt az életnek az a magától érthet?d? rendje, amelyben az ember otthon érezhette magát. Már a romantikában megfigyelhet?, hogy mind teljesebbé váló elidegenedés lett úrrá a világon, a m?vész-közönség viszonya megváltozott. A m?vész elszigetel?dött, egyénisége elszakadt a nagy életfeladatoktól, váteszi, látnoki szerepe megsz?nt (Hegel, Kierkegaard, Marx).
- Gazdaságtani-filozófiai kéziratok 1844-b?l. Marx m?ve, a kapitalizmusra vezette vissza az egyén válságát.
Megrendült az embernek saját magáról alkotott képe is.
- Álomfejtés Sigmund Freud m?ve. Nem azok vagyunk, mint aminek hisszük magunkat, az emberben olyan er?k m?ködnek, amelyek közelebb állnak a természethez, ez az emberi tudatalatti, de az ember tudatalattiján felülemelkedik az ember tudatos énje.
- Karl Gustav Jung svájci phszihiáter, az emberiség kollektív tudattalanjáról beszél, mely különösen szimbólumokban, mítoszokban nyilatkozik meg.
- Einstein 1905-ben megalkotta az id?-tér relatívitását, létrehozva az einsteini térid?t.
- Nietzsche Isten meghalt elmélete a magára maradt embernek szembe kell nézni a kaotikus világgal.
A XX. században a m?vészek minden régit radikálisan el akarnak törölni. Korunk kultúrája két részre szakadt: reál és humán kultúrára. Megismerik a keleti, és a primitív kultúrákat (Afrika, Ausztrália), ?k az ún. tiszta népek, akiket még nem rontott meg a civilizáció. Felfedezik a gyerekrajzokban való ártatlanságot is. A XX. században a válsághelyzet elmélyül, az emberi lét jöv?je kerül veszélybe. Keresik a megoldást, a harmóniát, mint a szecesszió (a szecesszió feloldódik a világi örömökben, az avangard nem), fontos az önviszgálat, az emberi lelkeket vizsgálják (Freud), szerinte az ember gonosz állat, akit a társadalom tart kordában. Az ösztönök vizsgálata bizonyítja az avangard központúságát. A m?vészet célja a mindennapi átlagos élet ábrázolása.

XX. századi filozófiák:
Alapja a szkepzis: az ész mindenhatóságaban val kételkedés. Ez az alapja a kor két nagy filozófia irányzatának:
1. Neopozitívizmus: a pozitívizmus utódja, szám?zi azokat a kérdéseket, amelyek logikailag, vagy tapasztalatilag nem bizonyítottak.
- Ludwig Wittgenstein: A végs? kérdések feltárása a nyelv korlátaiba ütközik. „Amir?l nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”
- Wilhelm Dilthei: Szellemtörténeti irányzat megalapítója, az élet filozófiák követ?je. Az élet megnyilvánulása szellemi tényekben ölt objektív formát, ha az életet meg akarjuk érteni, a szellemi tényeket kell megértenünk. Az alkotásból következtethetünk vissza a m?vészre.
- Edmund Husserl: A fenomenológia megalapítója, mely a jelenségek tárgyilagos leírására törekszik. A pozitívizmus és az irracionalizmus meghaladása a jelenségekre és az értelemre szorítkozik. Mindig az intonúción alapuló lényeglátást alkalmazza. Jelen van a fenomenológia az irodalomban is: az író direkt módon nme ábrázol lélektant, hanem tárgyilagosan megjeleníti, h?seivel cselekedtet.
 
 

2. Ekzisztencializmus: A lét értelmetlen, abszúrd. Az ember magányos a világban amely létét, ekszisztenciálját veszélytzteti, alapvat? érzés a félelem, és szorongás.
- Kierkegaard (Választások)
- Heidegger: Lét és id? 1927, egy radikálisan új filozófiát teremt a lételméletben, az ún. autentikus létkövetelményét alkotja meg: a halál döbbenti rá az embert, hogy véges lény.

A XX. század fordulójában folytatódott a m?vészetben a régit?l hagyományostól való elszakadás. A m?vészet az élet részévé akar válni. Arp: az alkotás elve: nem a valóság illuzióját akarja adni, hanem egy újvalóság létrehozására törekszik. A m?vészet kapcsolódjon be a mindennapi életbe.
Az avangard szó katonai jelentése el?örs. M?vészi forradalom, mely 1910-t?l 1940-ig tart, szakít a hagyományos m?vészettel, értékekkel, formákkal, és a m?vészi kifejezés új, korszer? lehet?ségeit kutatják fel, szembefordul a társadalommal (minden irányzata politikai programmal lépett fel). Az avangard el?zménye a romantika, alapjait ez teremti meg. Mindkett?re formabontó törekvések jellemz?ek. Irányzatai közül a konstruktívizmus, és a kubizmus intellektuális, gondolati alapból kiinduló, formaépítés jellemzi. A futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus szertelenebb, zaklatottabb érzelemre alapul. Formabontó irányzat, melyek - a dadaizmus kivételével - új m?vészi nyelv kialakítását t?zte célul.

A kubizmus: a cube kocka jelentése.
- 1907 Picasso Avignoni kisasszonyok képe forradalmian új korszakot jelentett. Nincs szükség a valóság fontos ábrázolására, mert a valóságot a film és a fénykép már kifejezi. A valóság mélyebb értelmét akarja megláttatni. A tárgyakat több néz?pontból ábrázolja, elveti a perspektívát. Síkra kivetítve ábrázolnak, nem úgy ahogy látjuk ?ket, hanem ahogy tudatunkban léteznek. Kevés színt használnak, barnát vagy szürkét. Jellemz? a kollázs: valós mindennapi tárgyakat a képre t?znek.
- George Braque: ? szögezte le a kubizmus alapelveit, a festészetnek nem az a feladata, hogy elmondjon egy történetet, hanem, hogy megszerkesszen egy addig nem létez? valóságot.PL: Zenei formák c. képe
1, analitikus kubizmus: tudatunk szerint kell festeni, mely látványtöredékekb?l épül fel.PL: Juan Gris
2, szintetikus kubizmus: Leegyszer?síti a képeket, nem látványtöredékeket használ.A tárgyak, mint jelek, végs?kig leegyszer?sített formák jelentek meg.
Céljuk:a teremt? er? felszabadítása.

A futurizmus: jelentése:olasz futuro: jöv?
1, Az olasz futurizmus
1909: Marinetti kiáltványa: az élet át fog alakulni, a régi m?vészetet el kell törölni, a helyébe n?jjön fel a futurizmus. A szépség ideálja a modern jöv?, a legjobb dolog a gép: robot, Az er?s vagy gyors gép a legszebb. A gyönyör? élet gyors, mindig mozgásban van. A képekben is bennevan a mozgás. Olaszo.-ban sikeres, mert az izgatott tömegek várnak vmi-re, azt hiszik a futurizmus pont az. Nacionalisták, mert szeretik a háborút, ott gépek vannak, van mozgás stb...
Ezt Mussolini is kihasználta, ezért a futurizmust megbélyegezték.
Optimista irányzat: de csak felszínesen, nincs mély tartalom mögötte, nem foglalkoznak az ember lelkével. Az ideális ember: az ösztöneit kiél? ember (öl, lop...)
KÖLTÉSZET:: a hagyományt el kell törölni, dinamikus versek születnek
-Marinetti: Óda a versenyautóhoz Valójában szimbolista m?, a téma futurista.
ZENE:zajm?vészet, gépek zenéje
-Rossolo: zenész, fest?
-Boccioni: Egy kerékpáros dinamizmusa
2,Az orosz futurizmus:nagy hatású, de más irányban fejl?dik tovább.
1912-orosz futurista kiálltvány: Pofonütjük a közizlést, Majakovszkij, Hlebnyikov, Krucsonih, minden hagyományt megtagadnak, "...mindent ki kell dobni a jelenkor g?zhajójából. "Polgárpukkasztó. Háborúellenesek, de az októberi forradalmat lelkesen üdvözlik. Szügségesnek tartják a m?vészet nyelvének megújítását.
Az orosz futurista irányzatok közül az ún. KUBO- FUTURISTÁK a legfontosabb
 -Burljuk
-Larionov
-Tatlin         ?k kubo-konstruktivisták, de ide is sorolhatók.

Az expresszivizmus:expresszió:kifejezés
Németo.-ban alakult ki, mely a századel?n súlyos gondokkak küzdött. Radikálisan akarnak változtatni. Megindul a városiasodás, gyarmatosítás, fegyverkezés (I. vh.) Németo.nehéz helyzete hívja el?.
1, csoportja:
-1905-ben Drezdában megalakul a DIE BRÜCKE (a híd ) nev? csoport. Lázadó irány, amit ki is mondanak. Minden forradalmi, nyugtalan elemet magukhoz vonzanak. Emberközpontú, az emberben zajló folyamatokat ábrázolják.
-Mounke: Sikoly c. képe Egy tulajdonságot er?sít fel, lelki hátteret ábrázol. Színes, kavargó képek.
-Nolde: Próféta c. képe( fekete-fehér, mint egy fametszet)
2. csoport: 1911-ben München: DER BLAUE REITER ( a kék lovas) Folyóiratuk: Der strum, Action, a világ megváltoztatása a célja.
-Kandinszkij. Kék lovas c. képér?l nevezik el a csoportot. Szabályozott lendület: másik képe
Szembefordulnak Freuddal, azt mondják:az ember jó. Fek akarják szabadítani az embert a szorongásoktól. ( gyerekrajzok, távoli kúlturákról azt mondják, hogy még nincsenek megrontva a civilizációtól. ) Az ember jó, csak a kegyetlen világ rontja meg.
A bels? tartalmak kifejezésére törekszik, nem a valóságot jeleníti meg, hanem amit az egyénben kelt. A küls?-bels? valóságot redukálja, érzéelhet?vé.
-Ernest Barlach szobrász Énekl?c. szobra
Az ABSZTRAK-EXPRESSZIVIZMUS: Elvadultabb változat, elhagyja a témát, azt vizsgálja, milyen érzelmet kelt.
Zene: Nem szeretik a harmónikus zenét, a m?vek dinamikusak.
-Bartók
-Schönberg
-Vebern
Irodalom: Heves indulatok, intenzivitás, sok ige, indulatszavak, merész szóképek, bels? látomások. Széttörik a hagyományos kereteket, formabontó.
-Brecht
-George Heym
-Auguste Stramm
-Georg Trakl
-Kassák
-Gottfried Benn
Az expresszivista dráma elve: TEATRALIZMUS: a színház színpadi m?vészet legyen.
A színház célja: ne utánozzon, ne manipuláljon, intellektuálisan hat.Drámaírók:
-Georg Kaiser
-Ernest Toller
-Brecht (korai korszaka)
A dadaizmus : kitalált név ( egy nagy kést belevágtak egy szótárba, és a dada: paci szónál  állt meg, magyarul: dajka, oroszul: szent tehén farka)
A semleges Svájcban született meg, ahol a háború el?l menekül? ifjak, katonaszökevények, forradalmárok gyülekeztek Szembefordultak az egész polgári világgal, amely a háborúhoz vezetett.
-1919-ben Tristan Tzara a dadaizmus vezére kiáltványt írt " Seperjünk, tisztogassunk, a világ gonosztev?k hatalmába került, akik gyilkolják egymást, s pusztítják az évszázadokat,.majd ha a tébolyult világ kitombolta magát, akkor jöhet az egyén számára a tisztaság kora." Ez a legradikálisabb kiáltvány, mindent meg akarnak sz?ntetni, még a józan észt is. Legf?bb kifejezési eszközük: a meghökkentés, botrány. Provokálni akarják a jóízlést. A mindennapos megszokások ellen harcolnak.
KÖLTÉSZET:
Verseiket véletlenszer?en rakják össze, újságból szavakat vágnak ki, majd egy kalapból kihúzták, és sorrend szerint összerakták a szavakat.
-Marcel Duchamp nagy botrányh?s. M?vek helyett tárgyakat készítenek. ( hulladékokból, talált tárgyakból) Ún. valságtermékek. PL: a palackszállító. Komoly m?vészetnek számított.
A Dada-mozgalom több volt a polgárpukkasztásnál, A kort z?rzavarosnak érzik, el akarnak menekülni, tiszta lapot akar teremteni, egy új m?vészet számára. Rombolja a régit.
"Pokoljárás és önkinzás" - Kassák szerint

A szürrealizmus: valóságon túli-feletti
Vezet? egyéniségek: Breton, Aragon, Éluard,.A szabadságot keresik, céljuk: az emberi ártatlanság felszabadítása. Módszere: a tudatalatti felfedése, pszihoanalízis.lélekvizsgálat,( Freud) Az ember alapvet?en jó. Írói módszerük: az önm?köd? írás. ( József A.: Szabad ötletek jegyzéke. ) Szeretik a fekete humort: meglátják az ember sötét lelkét, de ez nem rossz, így kell elfogadni. Freud szabad asszociációs módszerét átveszik, áthelyezik az irodalomba. Merész képzettársítások jellemzik "  Szép, mint egy varrógép meg egy eserny? véletlen találkozása a boncasztalon "-Lautréamon( romantikus költ? )
FESTÉSZET:
el?zménye:
-Bosch
-Archimboldo: emberfej virágokból, zöldségekb?l...
-Chiricio: metafizikus képek emberek nélkül
-Salvador Dali: Lángoló zsiráf
-Joan Miro: ?si szimbólumokat tesz képeire,ami a tudatalattiban van
1925-t?l kapcsolatot keresnek a kommunista párttal. : társadalmi felszabadítás.

A konstruktívizmus:
Kompozicioit szigorú mértani formákból építi fel. Nonfigurativ: nincs célja, tartalma.Függ?leges, vízszintes vonalak, 3 alapszín: vörös, sárga, kék,
-Piet Mondian: célja a világegyensúly létrehozása, ezt akarja szimbolikusan ábrázolni.
-Malevics: ? érte el el?ször szimbolikusan a festészet csúcsát: Fehér négyzet fehér alapn c. m?ve a tiszta geometria Ún. szupramematizmus.
Céljuk: válaszadás a világ kegyetlenségeire. A világ irracionális, kegyetlen, ezt kell megszüntetni, amit csak racionális, megkomponált világgal lehet áthidalni. Szigorú formákkal rakják rendbe a világot.
-Vlagyimir Tatlin: Sarok c. szobra. " Valódi anyagok valódi térben "
-Tatlin: II. Internacionálé emlékm?ve.: acélszerkezet.
-Theo von Doesburg  1917-ben hozta létre a DE Stijl csoportot.+ folyóirat
-Walter Gropius hozta létre 1919-ben a BAUHAUS -t.