osztolányi Dezs? 1885 Szabadka - 1936 Budapest

A Nyugat els? nemzedékének kiemelked? egyénisége "Költ? a huszadik században". Értelmiségi család sarja, apja Kosztolányi Árpád a szabadkai gimnázium igazgatója, édesanyja Brenner Eulália. (Apai nagyapjának javaslatára Desiderius nevet kapja a keresztégben. Áhítottat jelent ) Apai nagyapja Bem egykori századosa, nagy hatással van az író m?veltségére: négy éves korában ? tanította meg írni, olvasni, s T?le sajátította el tökéletesen az angol nyelvet. M?vészetének kialakításában nagy szerepet játszott gyermekkorának környezete, elmélete az volt, hogy az ember csak ott élhet, aahová emlékei kötik, és a gyermekkor meghatározó az ember életében. (Kosztolányi a honfoglaláskorra vezette vissza nemességét. ) Nagyapja már polgári foglalkozást ?zött, rövidárúboltot nyitott, fiát természettudósnak szánta, és egy gyógyszerészlánnyal házasította össze. Kosztolányi Dezs? pályafutásának elején már hírdette, hogy ? áll legközelebb a polgársághoz nemzedéktársai között. (Épesapja kés?bb alkoholista lett.)
A szabadkai gimnáziumban tanúl, az önképz?kör tagja. Korai éveit?l állandó halálfélelem gyötri, alig kamaszodott, mikor már Pascal-t olvasta. Fiatal korában zongoraleckéket vett, apjától megtanulta a gyorsírást, ami segítette kés?bb az írásban is. Példás m?gonddal készítette el újságcikkeit is, Kosztolányi emelte magas szintre ezt a m?fajt.
Szabadkán az ifjú Kosztolányit Brenner Jóskához (Csáth Gézához) f?zte nagyon jó barátsági viszony, aki els? unokatestvére volt. Mindketten gyenge idegzet?ek voltak, lelki adottságaik is hasonló volt, együtt készítették el els? versfordításaikat. Kosztolányi pályafutása nagyon hamar elindúlt.
- Egy sír cím? versét 1901-ben a Budapesti Napló közölte.
Érettségi után 1903-1904-ben a budapesti bölcsészkaron tanult magyar-német szakon. Lelkesen látogatta Négyessy professzor szemináriumait. Barárságot kötött Zalai Bélával a filozófussal, Babitscsal, és Juhász Gyulával. Ezzel egyid?ben újságírói munkát is végzett, a Bácskai Hírlap, majd a A Szeged és Vidéke közölte cikkeit.
1904-ben a bécsi egyetemre iratkozott be, ahol el?ször hallott Freud mélylélektanáról, amely dönt?en befolyásolja munkásságát. Kit?n?re vizsgázott, de tanulmányait nem fejezte be, ideje legjavát nyelvtanulásra fordította: németül, latinul, franciául, angolul, spanyolul és olaszul is beszélt.
1906-ban amikor Adyt a Budapsti Napló párizsi tudósítónak küldte ki, helyére Kosztolányit szerz?dtette bels? munkatársnak, és a lap vasárnaponként felváltva közölte Ady és Kosztolányi verseit. Kett?jük viszonyának megitélése legalább olyan szövevényes dolog, mint Berzsenyi és Kölcsey háborúságának értékelése. Ady Új versek cím? kötetét sem Babits sem Kosztolányi nem fogadta lelkesedéssel. Kés?bb Kosztolányi Babits-tól is és Ady-tól is eltávolodva külön sajátos világszemléletet alakított ki. Adyval való rossz kapcsolatának személyes oka is volt. Az j Versek után Kosztolányi els? verskötete a Négy fal között (1907) számított a második jelent?s teljesítménynek. Ady a Budapesti Napló-ban elmarasztalja a verseskönyvet, és a XIX. század sekélyes versfaragójához a püspök Szász Károlyhoz hasonlítja Kosztolányit.
Kosztolányi megismerkedik Harmos Ilona költ?n?vel, aki Görög Ilona néven publikált. Vörösmartyhoz hasonlóan nászajándékúl egy verset adott feleségének.
- Akarsz-e játszani
- Ilona
Anyagi gondjaik nem voltak, de 1933-tól megromlott egészségi állapota. Daganatot fedeztek fel a gyomrában és Stockholmban megm?tötték.
- A szegény kisgyermek panaszai 1910. Második kötete, még a XIX. századi hangnemet utánérz?jének mutatta Kosztolányit. A könyv a magyar irodalom legegységesebb világkép? és hangnem? verseskötetei közé tartozik. Nyelvezete szecessziós. A gyermekkort úgy értelmezi, mint a teljességet és azt állítja, hogy a feln?ttéválás szegényedést, besz?külést hoz. A szegény kisgyermek már része annak a megalkotott világnak, mely Kosztolányi életm?vének lényege. A szegény kisgyermek szereplíra (Robert Browning) a költ? a gyerek álarcát ölti magára, számolva azzal, hogy az olvasó tudja, az álarc mögött feln?tt rejt?zik. Szándékos mesterkéltség csiszolatlan naívság jellemzi. (Schiller: A naiv és szentimentális költészetr?l cím? értekezése.) A századvégi négy irányzat jellegzetességei is kimutathatók nála : szecesszió, impresszionizmus, szimbolizmus, expresszionizmus. Rielke hatása is megmutatkozik.
1909 a Nyugatban hosszabb értekezése jelent meg Rielke-r?l " A német nyelv? Kosztolányi "
1913 Modern költ?k : fordításgyüjtemény. Rielke több versét is beletette.
- Mint aki a sinek közé esett. A második verseskötetében jelent meg. Látszóleg pillanatnyi benyomást rögzít (impresszionista), de valójában jelképes érvény? ez a pillanat (szimbolista). A költ? a halál közellétét érezve próbálja összegezni azt, amit lényegesnek tart az emberi lényben, mintegy lepereg az élete. Expresszionista versnek tartjuk. Átfogó létértelmezést próbál kifejezni (Freud hatása)
- Anyuska régi képe Szecesszios vers.
- A napraforgó, mint az ?r?lt. 1914. Friss hatású, az igék töltik be a formaalkotó elv szerepet, az állapotszer?séget, mozgás váltja fel. Un. tárgyias líra.
- ?szi koncert 1912. Különböz? szerepl?k jelenetez? megszólaltatásával új szerkezeti megoldást valósít meg. (Találhatunk benne er?szakolt, olcsó, töltelékszer? sorokat.)
- Kenyér és bor 1920. Harmadik verseskötete. Az önálósított metafórák, új képalkotások jellemzik.
- Boldog, szomorú dal 1917. A lírai én az értékeknek két csoportját állítja szembe. A 28 sor azt fogalmazza meg, amit a beszél? élete során bírtokba vett. A hétköznapi, anyagi javak megléte lelki ürességgel társul,  a beszél? azt kapta meg az élett?l, amire nem vágyott (Arany : Epilógus). A gazdagodás mindíg szegényedéssel jár. A halál közelléte rádöbbenti, hogy sikereket elérni annyit jelent, mint engedni, hogy a rész elfeledtesse velünk az egészet az egyszeri ittlét súlyát. A cím ellentétes szókapcsolat : Oxymoron.
- Bús férfi panaszai 1924. Az el?z? vers továbbfejlesztése "most 32 éves vagyok" kezdet? vers els? 19 sora jelenidej? állapotleírást tartalmaz, ezután kis változtatással megismétl?dik ez a 19 sor, ami jelen volt, az a múltba helyez?dik. A halovány füst az emberi lét t?nékenységének jelképe. A halál távlatából visszanézve a átszóleg jelentéktelen mozzanatok mélyebb értelmet nyernek.
- Számadás 1935. Kosztolányi Dezs? Összegyüjtött költeményeinek részeként jelenik meg. Az Esti Kornél írása közben 1929-ben kezdi el írni. A Számadás versei sorrendben fejtik ki m?vészi hatásukat.
- Meztelen?l 1928.
- Számadás cím? hét szonett
Kosztolányi "Titkát ki nem beszél?" relytvényhez hasonlítja m?alkotását.
- Októberi táj. Avangard versforma: a japán háromsoros haiku utánozása. Egy évszak képszer? megjelenítésére törekedett. Pl.: Vörös hervadás. Jelképpé emelt leírás a vers.
- ?szi reggel. Az el?z? vers szabad változata, képszer? jelrendszert használ. A költ?t az foglakoztatja, amely állandóan jelen van az ember sorsában. (József A.: A Toll c. lapban írja: "Kosztolányi világában alig van cselekvés. Itt minden történik")
- A vad kovács. A tudás csak a szenvedéssel érhet? el. Sztoikus felfogás érz?dik.
- A véres költ?. : 1933. Ekkor fedezi fel, hogy daganata van.
- Marcus Aurelius 1929. Seneca értékrendjét fejleszti tovább. A m?vész és az erkölcsi tanító kett?sségét ünnepli a császárban.
- Halotti beszéd 1933.
- Hajnali részegség. A Számadás utolsóel?tti költeménye. Csveg? hangnemet üt meg, szemé-lyesség, gondolatmenete lépcs?zetesen halad. Azokról az emberekr?l szól, akik úgy élik le életüket, hogy nem hagynak emléket maguk után. A költemény lehetségesnek tartja a gyermekkor végével elveszített teljesség visszaidézését. Az Égi bál látomása: a leki szürkeséggel, fásúltsággal szemben az ünnepet jeleníti meg. Túlzott díszítés, cirkalmasság, szecesszió.
- Tengerszem cím? kötetében jelenik meg a szeptemberi áhitat. Gondolatmenete két síkon fut: egyszer lélektani, egyszer társadalmi. (Beethoven, Schumann hatásai)
1935-ben jelenik meg a Nyugatban. A következ? napokban Kosztolányi már nem tud dolgozni, Babitshoz hasonlóan ? is gégemetszésen esett át, elveszítette hangját és az un. Beszél? Füzetek segítségével érintkezett családjával, mint kés?bb Babits. 1936-ban hal meg sok szenvedés után a Szent János kórházban.

Regényei:
A világháború rémülettel töltötte el Kosztolányit. Több csapás érte ekkor: öccse és Csáth bevonúltak, Zalai Béla a keleti fronton fogságba esett és 1915-ben meghalt. Csáth pedig 1915-ben öngyilkos lett. A trianoni békeszerz?dés Szabadkát és a családját elszakította Kosztolányitól. Átmenetileg elvállalta az Új Nemzedék cím? lapban a "Pardon" rovat szerkesztését. 1920-ban a Móricz Zsigmondot ért sérelmek miatt kilépett a Pet?fi társaságból és a szabadelv? Pesti Hírlaphoz szerz?dött.
A huszas évekbe Kosztolányi az értekez? prózához fordúl. Érdekl?dése feler?södik a mélylélektan iránt. Közvetlen?l az els? személy? magánbeszéd ismertet meg a szerepl? bels? hangjával. A huszas évek els? felében Kosztolányi azért részesítette el?nyben az els? személyes beszédhelyzetet, mert így a mélylélektan mélyebb összefüggései is megnyílvánúlnak.
- A rossz orvos 1921. Az egyetlen gyermeküket öntudatlanul a halálba küld? szül?kr?l ír.
- Néró a véres költ? 1922. A zsarnok lélektani ábrázolása, ami kisebbségi komplexusából fakad.
- Aranysárkány 1925. Novák Antalt a lelkiismeretes tanárt bukott diákja Liszner Vili alázza meg.
- Édes Anna 1926. Anna a cselédlány Vizy Kornélt és feleségét azért öli meg, mert azok kegyetlen?l gépként bánnak vele. A Tanácsköztársaság bukása utáni id?k ihlették, úr és szolga viszonya áll a m? középpontjában. Anna tettének oka társadalmi és lélektani is, de Kosztolányi szerint nem lehet okkal megmagyarázni. (Márai Sándor író, aki a Vár alatt lakott, mint Kosztolányi abban a házban lakott, ahol a regény játszódik, és Kosztolányi gyakran látogatott el tanulmányozni, milyen egy házmesterlakás. Anna 1900-ban született, ennek mély jelentése van, Anna a század jellegét hivatott példázni. Moviszter az öreg, beteg orvos képviseli azt a szellemet, aki még tiszteli az egyéniséget és a polgári szabadelv?séget.
- A pacsirta 1924. Kosztolányi ezt a regényét szerette legjobban (Páger Antal a film f?szerepl?je a Cannei-i filmfesztiválon megkapta a legjobb férfialakítás díját.) A csúny vénkisasszony pontosan akkor érkezik vissza nyaralásából, amikor apjában megfogalmazódik a vágy: szeretné ha lánya meghalna. F?szerepl? Vajkai Ákos.
- Esti Kornél 1933. E m?vében feladta a lélektani hitelesség követelményét és a jelentésteremt? szöveg eszményét állítja a helyébe. Az alapötlet: a tudatos és tudattalan én szembeállítása. Esti alakjában saját személyisége is megmutatkozik, 1905-ben született gyermekét Ádámot azzal mulatatta, hogy úgy tett, mintha lenne egy Kornélka nev? másik gyermeke, aki Ádámmal szemben elvetem?lt, kéményben lakik, és oroszlán-paprikást eszik. Az Esti-r?l szóló szövegek egésze a hogyományos összefügg?ség, a jól megformált történyet eszméjének megtagadásáról tanuskodik. Nem akarja a ténylegesen megtörtént esemény benyomását kelteni. Az Esti Kornél kalandjai 1936-ban jelenik meg az el?z?höz hasonlóan 17 címmel ellátott történetet tartalmaz. Esti Kornél : tiszteli a méltóságot, a személyiség jogát, az emberi szenvedés részvétet kelt benne, és szinte azonosítja magát a szenved?vel. Az Esti Kornélban fejez?dik ki legteljesebben a költ? értékrendje. A nyelv és a gondolkodás azonosítása jellemzi. A m?nek allegórikus szerkezete az utazás.
- Bölcs?t?l a kororsóig 1933. Önéletrajzi m?. A költ? azért értékelte a négerek zenéjét, mert ezt az európai ember füle nem érzékelheti.