A századforduló a magyar kultúra olan virágzását hozta, melynek jelent?sége a reformkorihoz hasonlítható. A városi értelmiség újfajta tájékozódása a liberalizmustól a szocializmusig terjed? eszmeáramlatok. Magyarországon az új törekvések az irodalomban mutatkoznak meg legkorábban. Sok kisérlet születik egy irodalmi lap megteremtésére. A Hét 1890-1924-ig folyamatosan publikál szépirodalmi m?veket, Budapest folyóirata kíván lenni, mégis els?sorban a fiatal, modern szellem? nemzedék fóruma volt. (Bródy Sándor, Papp Dániel, Thury Zoltán, Heltai Jen?, Krúdy Gyula, Ambrus Zoltán és Kiss József) A Hét legkevesebb újdonságot a líra, legtöbbet a publicisztika terén hozott. Legjelent?sebb kritikus Ignotus Hugó. A Hét teret adott az impesszionista festészet hazai úttör?inek (Szinnyei Merse Pál, Hollósi Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Réti István, Thorma János). A Hét csak a Nyugat megjelenése után vesztette el irodalom és m?vészetszervez? szerepét. Az 1906 kör?l jelentkez? m?vész nemzedék akik a pesti bölcsészkaron Négyessy László keze alatt végeztek : Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Csáth Géza, Tóth Árpád, Balázs Béla és az Eötvös kollégium hallgatói : Szabó Dezs?, Kodály Zoltán, Horváth János új fórumot kerestek tehetségüknek. A századel? radikális nemzedékének "a második magyar reformnemzedéknek" két jelent?s folyóirat a Nyugat (1908-1941) és a Huszadik század (1900-1919) adott fórumot. Az utóbbi a Társadalom Tudományi társaság szemléjeként indúlt (Jászi Oszkár, Somló Bódog, Szabó Ervin). A századel? jelent?s lapjai még Jövend?, Figyel?, Szerda.

NYUGAT

1908-tól indúl, Ignotus Hugó f?szerkeszt?ségével. Szerkeszt?ként dolgozott Osvát Ern? és Feny? Miksa. A lap f? mecénása Hatvany Lajos és Feny? Miksa volt. Osvát Ern? fontos személyiség a fiatal lapnál, mert számára csak egy dolog volt fontos, a tehetség. Nem csak a már bevált nagy öreg írók írásait publikálta - ahogy Hatvany Lajos akarta -, hanem a fiatal tehetséges költ?ket, írókat pártolta. A lap címe utal a nyugati mintákra, tehát nem a mélyebb magyar gyöketekben keresik az irányt, hanem a nyugati filozófiákat tartják követend?nek. Azt tartották figyelembe, hogy a magyar kultúra miben tud kapcsolódni az európai kultúrkörhöz. Gyakran kigúnyolták a nyárspolgári réteget, mindezek ellenére a Nyugat polgári lap volt. Lírikusai: Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula, Füst Milán, Kaffka Margit, Tóth Árpád. Novellistái: Kosztolányi, Csáth Géza, Szabó Dezs?, Kaffka, Karinthy, Tersánszky-Józsi Jen?, Gellért Oszkár, Krúdy Gyula.
1929-ben Osvát Ern? öngyilkos lett. A szerkeszt?i feladatokat Babits és Móricz veszi át. A tényleges munkát Babits végezte, Móricz csak névlegesen volt szerkeszt?je a lapnak. Sok konfliktus volt kett?jük között, ami abból adódott, hogy míg Móricz paraszti, addig Babits polgári származású volt.
1933-ban Móricz kilépett a laptól és helyére Gellért Oszkár ker?lt, mint szerkeszt?, aki Babitscsal együtt 1941-ig B. haláláig szerkesztették a lapot, a költ? halála a Nyugat életére is pontot tett, 1941 után a hatóságok nem engedélyezték a lap megjelenését. A Nyugat utódja az 1941-t?l megjelen? Magyar Csillag.
 
 
 
 

Karinthy Frigyes 1887 Budapest - 1938 Siófok.

Élete nagy tragédiája, hogy ?t, mint humoristát ismerik az emberek, pedig ? magát filozófusnak vallja, aki filozófiáját humorszkekben fejezi ki. Keveset írt, élete és életm?ve is szabálytalan, f? m?vei : versparódiák.
Kispolgári család sarja, aki a középiskolai tanulmányai után fizika-matek szakra jár, majd orvostan hallgató lesz. Tanulmányait nem fejezi be, de ? csak ismereteket akart szerezni, hogy ezt irodalmi munkája során kamatztassa. Nagyon m?velt ember volt, aki egyetemistaként Kosztolányi és Füst Milán barátja. Húsz évesen érett költ?, de m?veit nem jelenteti meg, hanem újságíró lesz.
- Igy írtok Ti. 1912-ben jelenik meg, ez az els? m?ve. Hatalmas sikert arat, sok m?fajt ötvöz: humoreszk, versparódia, m?elemzés, életrajz. E m?ve után beskatulyázzák az emberek, amib?l élete végéig minden küzdelme elenére nem tud kitörni. Magánélete is zavaros volt, állandó pénzhiánnyal küzdött, és a paródiákért többet és azonnal fizettek, míg a versekért keveset és csak megjelenésük után kapott honorániumot. Úgynevezett kávéházi író. Alapvet?en kesernyés ember volt, aki hajlamos a pesszimizmusra, de bárkit, bármikor meg tudott nevettetni. "A humorban nem ismerek tréfát". Az Igy írtok Ti négy részb?l áll, és a részek nem kapcsolódnak egymáshoz. Napjainkban is b?v?l, sok régi Karinthy írást fedeznek fel és illesztik a m?höz, nincs kialakúlt kompozíciója. A háború alatt írt folytatása : Igy láttátok Ti.
Az els? vh., majd a Tk. alatt utálja a világot, m?vei keser?bbek, a gonosz jelenléte mindíg hangot kap. Vágyik az emberségre, háborúellenes  m?veivel ezt sugallja. Úgy érzi, hogy amit eddig kiadott az csak egy el?készület egy nagy bölcseletei munkához, amit nem ír meg, ezért az Igy irtok Ti tartható f? m?vének. El kezd írni egy enciklopédiát (francia mintára), mert úgy érzi, hogy a zavaros történelmi id?kben meg kell tisztítani a gondolatokat és ehhez a nyelv megújjítása alapvet? követelmény. A férfi-n? ellentét alapvet? témája a m?veinek. Ez életéb?l adódik, m?veiben a n? mindíg kihasználja a férfit.
- Kapillária cím? m?ve err?l szól.
49 évesen beteg, agydaganata van, tudja, hogy gyógyíthatatlan. Egy svéd sebész: Olivercrona megoperálja, azt hiszi a m?tét siker?lt és meggyógyúlt.
- Utazás a koponyám kör?l.
1938-ban Siófokon nyaralás közben hal meg.
Három fogalmat kell megemlíteni Karinthy m?vei kapcsán.
1. Paródia: fennkölt irodalmi m? komikussá tétele azáltal, hogy kifejezés eszközeit megtartjuk, de egy másik lényegtelen témára alkalmazzuk.
2. Travesztia: a paródia ellentéte, fennkölt téma, kisszer? el?adásmóddal.
3. Persziflázs: személyesked? kíméletlen, kegyetlen kritikai m? (Szabolcska Miklósnak)
- Faremidó 1916.
- Felicia 1935. Swift: Gulliver utazásai hatása látszódik.
- Találkozás egy fiatalemberrel. Novella
- Tanár Úr kérem 1913. Az iskola ambivalens értékeinek bemutatása. Szimmetrikus szerkezete van.
- Az Ember Akinek Abszolúte Semmi Érzéke A Szimbolizmushoz.
- Nihil cím? verse.
 
 
 
 
 
 
 

Kaffka Margit 1880 Nagykároly-1918 Budapest

A legnagyobb, a legels? írón?nk, az els? okleveles tanárn?. Írt verseket, regényeket, novellákat. A n?kr?l ír, a n?k kiszolgáltatottsága a f? témája. Ez életéb?l adódik. Gyakori témája a dzsentri réteg, sokat foglalkozik lélektannal, misztikával, pszihologiával.
Apja polgári származású, anyja nemes volt. Több m?vész is volt családjában. Korán árvaságra jutott, egy apácazárdában n?tt fel. Nem akart apáca lenni, így választania kellett, vagy férhez megy, vagy munkát vállal. Ez utóbbit választja, bár korábban ez nehéz volt a n?knek, különösen Kaffkának, aki félig nemesi származású volt. Tanítón? lett egy polgári iskolában, majd megszerzi a tanári oklevelet, els?ként, mint n?, 22 éves korától élete végéig tanít. Az újságok felfigyelnek verseire, a korban szeretik a költ?n?ket (sok férfi a siker érdekében n?i álnevet vesz fel). Kaffke kezdeti verseiben sem utánoz senkit, költészete igényes, önálló. Els? házassága nagyon rosszúl siker?l, elválnak. A második férje kifinumúlt úriember, orvos-biológus, akivel élete végéig harmónikus házasságban él. Kisfiuk is születik : Péter.
- Petike jár : kisfia els? lépteit örökíti meg.
A Nyugat els? számába is ír, az újság els? számú költ?n?je. A vh. ellen tiltakozik nem csak, mint pacifista, hanem morálisan is: férjét rövid id?re katonai szolgálatra kötelezték, mélyen átérezte az anyák és feleségek fájdalmát. A háború után megérezte a forradalmat, politikai cikkeket ír. Fia spanyol náthát kap, Kaffka odaadóan ápolja, el?bb kisfia, majd ? hal meg a betegségben.
- Színek és évek 1912. Nemzedékregény, vagy élettan-regény. Egy fiatal lány árvaságra jut, elszegényedik, s nem a munkát választja, mint Kaffka, hanem férjhez megy. Férje megalázza, embertelen?l bánik vele. Az id?k múltával a lányait arra neveli saját példáján okúlva, hogy ne hagyják a kiszolgáltatottságot. A kallódó világ ábrázolása a regény.
- Mária évei 1913. Lélektani regény, hat rá Freud.
- Állomások 1917. A m?vész sor problémáját tárja fel, a Nyugat történetét írja le.
- Hangyaboly 1917. Egy apácazárda életét írja le, az alapvet? momentumokat saját életéb?l veszi, (Diderot : Apáca). Az apácaf?nökn? halála után két apáca jut hatalomra, az egyik konzervatív, a másik radikális álláspontot képvisel. Egyrészt a falakon kívüli fesz?ltségeket mutatja be a zárt világgal szemben, másrészt az apácazárdában uralkodó kaotikus viszonyokat. Sok szerepl?t mozgat, realista és naturalista regénynek tekintjük ( szerelem a n?k között ).

Molnár Ferenc 1878 - 1952.

M?vészi látásmódját a szecesszió határozza meg. Pályaja korán indúlt, s csupán érintkezett a Nyugatéval.
- Pál utcai fiúk 1907. Ifjusági regény.
- Az ördög 1907.
- A test?r 1910.
- Játék a kastélyban 1926.
- Egy, kett?, három 1929.
 
 
 
 
 
 
 

Balázs Béla 1884 - 1949

Pályája együtt indult a Nyugattal, m?veit rendszeresen közölte a lap, de nem tartozott igazán szerz?inek táborába. Elégedetlen volt a folyóirat impresszionista és naturalista törekvéseivel. Verseiben, meséiben és színdarabjaiban a szecesszió uralkodik, de érinti az ?si folkklór hagyomány és a századforduló filozófiai áramlata.
- A kékszakállú herceg vára 1910.
- A fából faragott királyfi 1912.
Mindkét m?vét Bartók zenéje tette ismertté. M?veiben férfi és n? sohasem lehet egymás igazi társa, mert a boldogság és az élet kizárja egymást.

Füst Milán 1888 Budapest - 1967 Budapest

Nehéz hányatott élete volt. Polgári család sarja volt, korán árvaságra jutott. Nehéz anyagi körülmények között n?tt fel. Felemelkedésének egyetlen esélyét a tanulásban látja. Nagyon okos és jó tanuló volt. Els?sorban két világ hatott rá: a Biblia és az antik görög kultúra. Karinthy és Kosztolányi hatására kezd el verseket írni. Nagyon lassan alkot, a verseit gyakran átírja. 80 év alatt 100 verset ír, de ez azt is magával hozza, hogy m?vei között egy rossz vers nincs: mind remekm?. Fiatalon jó kritikákat kap, majd elszigetel?dik. Jogász, majd tanár lett, kés?bb az esztétika tanszéken is tanít. Pesszimista világnézet?, elszomorította a világ gonoszsága, szerette volna megváltoztatni a világot, így minden politikai körrel aki ezt hírdette: azonosúlt. A Tk. után elbocsájtják állásából és csak az irodalomnak él. Szám?zetésbe vonúl, életm?vének nagy részét ekkor írja. Felesége gazdag üzletasszony volt, anyagi gondjai ezért nincsennek. Modern költ?-írónak tartják, a Nyugatosok nagyon tisztelik, Kossuth-díjat kap. Magyarországon ? teremti meg a klasszikus szabadverset : nincs rím, de a görög retorikát átveszi.
- Változtatnod nem lehet 1923. Verskötet.
- Advent 1923. Regény.
- Feleségem története 1942. Regény.
- IV. Henrik Dráma
- Ez mind én voltam egykor, avagy Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve 1957-58. Önéletrajzi m?, a háború alatt sok elpusztúlt naplótöredékéb?l a megmaradt ntöredékeket dolgozza fel
-Tél 1934lét-állapot vers
-Ha csontjaimat meg kelletik adni 1933
-Öregség 1934
-Boldogtalanok 1914 Els? drámája
-Látomás és indulat a m?vészetben 1948

Szabó Dezs? 1879 Kolozsvár - 1945 Budapest

Élete ellentétek sora, ? a magyar irodalom legmeghökkent?bb alakja. A magyar fasizmus szószólója, majd ellensége. A magyar fajelmélet megteremt?je, nacionalista, majd élete végén megtagadja magyarságát. A Horthy rendszer el?készít?je, majd bírálója. A Nyugat ünnepelt novellistája, majd ellensége. Régebben ? volt a legolvasottabb író, manapság már nevét sem ismerik.
Apja elszegényedett nemes, levéltáros, aki nehezen tartja el sok gyermekét. Szabó Dezs? mint Füst Milán tanulással akart érvényes?lni. Szorgalmának köszönhet?en felvették az Eötvös kollégiumba, ahol magyar-francia szakon végzett. Nagyon tehetséges volt, tanárai azt mondták, hogy nagy tudós lesz bel?le. Párizsi ösztöndíjat is kap, ahol megismeri a klasszikus irodalmat. Szertelen m?vészalkat volt, aki nem tudta magát fegyelmezni, így nem tudott jó m?veket alkotni. Mikor hazatért Párizsból feltünésre vágyott, de az emberek figyelme ekkor inkább a Nyugat lírikusai felé irányúlt. Antiszemita cikkeket kezdett írni, az volt a jelszava, hogy akinek nem tetszik: kiállhat vele párbajozni. (Sosem vétette el, minden ellenfelét legy?zte) Tanít a székesfehérvári gimnáziumban, de kicsapják egy éles antiszemita cikke miatt. Nagyváradra kerül, ahol kicsit lenyugszik, pezsg?irodalmi élet fogadja. Megismerkedik Adyval és Juhász Gyula segítségével a Nyugathoz kerül. Kiegyensúlyozott ember lesz.
1910-ben a tanárokat fizetésemelés céljából sztrájkokra buzdítja.
1918-ban Budapestre jön és csak az irodalomnak él. A Nyugat és a XX. század köréhez tartozik, sok esszét ír.
- Nincs menekvés 1910. Regény. Pesszimista, dekadens történet a magyarság hányattatásairól. A f?h?st, akit az egekig magasztal, azonosítja önmagával, fárasztó önimádat jellemzi.
- Elsodort falu 1919. Az ellenforradalom könyvsikere. A magyar fajelméletet írja le. A külföldieket, akik elnyomják a tiszta magyar fajt : ki kell telepíteni. Célja, a magyarok közti összefogás, fogjon össze a magyar paraszt a magyar úrral. Utópista könyv.
Az új rendszert támadja, nemzetgyalázás miatt börtönbe kerül, a Nyugatosok kirekesztik.
- Szabó Dezs? füzetek 1934. Eredeti címe : Ludas Mátyás füzetek. Támadja a rendszert.
Rádöbben, hogy ? volt a nácizmus el?készít?je, segít?je, utálja a nyilasokat. Igyekszik ellenkezni, visszamondani mindent, de ez lehetetlen. Budapest ostrománek vége felé éhen hal egy óvóhelyen. Legtöbbre regényei tartotta, ma már nagyon nehézkes, oktató célzatú és önimádat jellemzi. Egyes szatírikus írásainak részletei nevezhet? jónak.
- Ecco Homo cím? novella.
- Feltámadás. Novella.
- Segítség. Regény.
- Hungarizmus és halál. Tanulmány.

Csáth Géza 1887 - 1919

Csodagyerekként született, kit?n? zenész, több hangszeren játszott. Fest?, novellákat már fiatalon kezd el írni. Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére, akivel együtt készíti els? m?fordításait. Az orvosi egyetemre jár, mikor végez, adjunktusi állást kap, lélektannak foglalkozik, pszichiáter lesz. A klinikán tudatosan rászokik a morfiumra, mely kitágítja a tudatot. Tisztában van a morfium veszélyeivel, kontrollálja is. (A kor válsághangulata is hozzájárúl ehhez: freudista kultúrpesszimizmus). A klinikáról elmegy és fürd?orvos lesz, ami egy nyugodt állás, kevés a páciense, az irodalommal sokat foglalkozik. Az els? vh. borzalmai után elszabadúl a szenvedélye, elszakad otthonától és feleségét?l, mint katona-orvos, a morfium, amit eddig kordában tartott, maga alá gy?ri. Kemény drogos lesz, körzeti falusi orvosként dolgozik, de a drogtól nem tud megválni. Feleségével megromlik a kapcsolata, mert az le akarja szoktatni férjét, és ezért Csáth ellenséget lát a n?ben. Idegileg összeroppan, lelövi feleségét, felvágja ereit és mérget vesz be. Csáthot megmenti egy másik falu-orvos, sokáig kómában van, majd megszökik a kórházból és ismét felvágja az ereit. Két határ?r rátalál és újra megmentik az életét. Az öngyilkossággal harmadszor is megpróbálkozik, már sikeresen: arzénnel megmérgezi magát.
- Zenekritikák (Bartók párti)

Novellák:
- Kis Emma
- A béka
- Anyagyilkosság
- Kút
- Fekete csönd
- Varázsló kertje
- Varázsló halála
 

Tóth Árpád 1886 Arad - 1928 Budapest

Aradon született, de 3 éves korától Debrecenben élt. Apja k?faragó szobrász, akinek nem volt lehet?sége módszeres képzéssel kibontakoztatni tehetségét, így fia m?vészi ambicióit pártolta. Kezdetben nagyon jól éltek, apja megrendelésekre Kossuth szobrokat készített. Tóth Árpád gyenge testalkatú fiú, könyvek, ábrándok világába menek?l. Budapasten bölcsészkaron magyar-német szakon tanul, Kosztolányi és Juhász Gyula barátja. 19 évesen jelennek meg költeményei a Nyugatban. Debrecenben apja szabadság cím? szobrát a kormány lebontatja, kampányhadjárat indúl ellene, idegileg és anyagilag is tönkremegy. Tóth Árpád a dimploma el?tt elhagyja Budapestet és Debrecenbe megy. Újságíró lett, de a Nyugatnak állandóan k?ldi verseit. A rendszer élestollú bírálója. 1913-ban a debreceni lap megsz?nik, ezért Budapestre jön. Gyerekkori tüd?baja kiújjúl, barátai segítik.
1911-ben megismeri Lichmann Annát, akit 1917-ben feleség?l vesz. A lány kispolgári származású, a Nyugat feleségei "cselédlánynak" nevezik. Nincs saját lakásuk, Budán élnek albérletben. Gyerekük születik, Tóth Zsófia. A Nyugat mecénása Hatvany Lajos anyagi segítségével többször szanatóriumba ker?l, de 42 éves korában meghal.
Verseskötetei:
- Hajnali szerenád 1913.
- Lomha gályán 1917.
- Öröm illan 1922.
- Lélekt?l lélekig 1928. Posz-humusz kötet. Szabó L?rinc adja ki.
Pályájának három korszaka volt:
1. 1900-1917-ig, házasságáig. Fájdalmas elégikus m?vek születnek, a szecesszió, impresszionista vonásokkal keverednek. F? témája a magány és a testi-lelki szenvedés.
- Medd? órán
- Invokáció Csokonai Mihályhoz
- Arany János ünnepére 1917.
- Elégia egy rekettyebokorhoz 1917. Keresztrímes jambikus vers, nibelungizált alexandrionok : alapformája a hatlábú sor középmetszettel. A 3. versláb után csonka. A hosszú sorok epikus formákra emlékeztetnek, lassú, lépésr?l-lépésre kibontakozó, a képek részletein elid?z? alkotásmód jellemzi. Tóth Árpád mozaikszer?en építi fel verseit. A vers alapképe a hajómotívum, ezt fejti ki és halad az egyszer?t?l a látomásig. A vers végén megjelenik a háború képe, a vers utolsó versszaka a természettel zárúl, ami keretet ad a versnek. Egy olyan természetet jelenít meg, ahol már ember sincsen (az emberfaj kihaását követ? béke látomása hasonlít Vörösmarty : El?szó cím? versére ), de míg V. versében a halál tragikus, itt legfeljebb elégikus majdhogynem idilli.
2. 1917-19-ig a háború alatt írt verseket tartalmazza. A forradalom el?tti verseire jellemz?, hogy belefáradt a háború borzalmaiba, f?leg elégiák születnek. A Tk. után ódák és forradalmi indulók keletkeztek.
- Március. Ódai pátosz uralja a verset, a természet tavaszi ébredése és a társadalmi átalakulás láza alkot párhuzamot. A természet és az ember világa nem áll ellentétben, hanem életvágyban összeforr.
- Az új Isten. A Tk. kirobbanását köszönti mítikus látomással. Olyan, mintha a Bíró plakátokról ismert Kalapácsos ember megelevenedne. Tóth Árpád a hborúban kiontott vérb?l származtatja a Vörös Istent, akit mint fölöttünk állót sorsformáló er?ként jeleníti meg.
3. 1919-28-ig. Visszatér pesszimizmusa, ami az egyéni és a történelmi sors kilátástalanságából adódik. Az Esti Lapok-nál újságíró, de már az újságírás sem jelent számára örömet. Fáradt, t?n?d? hangvétel? versek keletkeznek, témájuk a halál utáni vágy és az idegenségérzet. Legjobb versei ez utolsó korszakban születtek.
- Aquincumi korcsmában 1919.
- Nézz ránk Ady Endre 1923.
- A k?rúti hajnal 1923. A természet adta szépség ajándék pillanatait érzékenyen ragadja meg, a sivár hétköznapok ellentéteként. Sok szinesztéziát használ "a kirakatban lila dalra kelt egy nyakkend?".
- Az ?sök ritmusa 1923.
- Elég volt a vágta 1925.
- Lélekt?l lélekig 1928. Poszt-humusz kötetben megjelent cíadó vers kifejezéskészlete egyszer?, a sorok rövidek, kevesebb a kép, több az alakzat. A formanyelvi változás öszefügg a bels? fegyelemmel, bels? elmélyüléssel. A magány témájának legegységesebb megformálása költészetében. A tér, az ?r ismétlése, a hideg és sötét jelentéstartalmak fokozzák a kozmikus sivárság érzetét. Az emberi kapcsolatok reménytelenségér?l az egytemes társtalanságról szól a vers. Mégis bízik abban, hogy üzenete eljut "lélekt?l-lélekig".
- Fényl? búzaföldek között 1925.
- Rádió 1926. Haláltánc vízóját a jazz ritmusa kelti benne.
- Erd?szél 1927.
- Jó éjszakát 1927. A látszólag tétován felbukkanó mondatok nem egy nap, hanem az egész élet tapasztalataiból sz?r?dik le.
- Álarcosan 1927. A vers olyan, mintha válasz volna egy elhangzott szemrehányásra. Sok stílus keveredik (röhög? senkik, balkörm? gazok : Shakespeare-i jelz?sszerkezet) Valójában szerelmes vers, olyan lírai én vallomása, aki anyai gyöngédséget vár a szeretett asszonytól. A mindhalálig szó nem költ?i túlzás, hanem a közelg? vég tudata.

Krúdy Gyula 1878 Nyíregyháza-1933 Budapest

1878-ban született törvénytelen gyerekként. Apja az id?sebb Krúdy Gyula csak 1895-ben vette feleségül Csákányi Júliannát, miután már 10 gyermekük született. Az író nagyapja Klapka századában harcolt, öccse, Krúdy Kálmán -akinek kalandjait Mikszáth is megörökítette-Világos után sem tette le a fegyvert,hanem szabadcsapatával betyár-módra élt. Az író neveltetésében nagy szerepet játszott apai nagyanyja: Radics Mária.
Szatmárnémetiben kezdett el gimnáziumba járni a jezsuitákhoz, majd a szepességi Podolinba került a piarista gimnáziumba. Mikor visszatért Nyíregyházára 14 éves korában riportokat, novellákat kezdett írni, amiket vidéki és f?városi lapoknak küldött el. 1895-ben az érettségi el?l elszökött Debrecenbe újságírónak, de apja er?szakkal visszavitte, és leérettségizett. Addigra már 90 novellája jelent meg. " Én írónak születtem, semmi másnak. "
El?bb Debrecenben, majd Nagyváradon újságíróskodott, majd Pestre költözött 1896-ban. 1899-ben feleségül vette a nála 7 évvel id?sebb Spiegler Bellát, aki Bogdán Bella, vagy Satanella álnéven írt. A házasságukból 4 gyereke született, az egyik csecsem?korában meghalt. Házasságuk id?vel megromlott, Krúdy elköltözött otthonról, és 1919-ben feleségül vette Várady Zsuzsannát. Ebb?l a házasságból is született egy lánya.
Rengeteget írt, els? sikereit 1910 után aratta. A modern irodalom különböz? képvisel?ivel jó viszonyban volt, de igazán egyetlen irodalmi csoporttal sem azonosította magát. Sok novellája jelent meg a Nyugatban. A világháborúban baljós sejtelmei megvalósulását látta, a forradalmat lelkesen üdvözölte. A TK. idején riportokat ír a földosztásról, és röpiratokat adott ki Ruszka Krajnyákról, azaz az autonomiát kapott Kárpátaljáról. A TK. bukása után kampányhadjárat indult ellene, m?veit alig közölték,-az emigráns Hatvaní Lajos segítségével Bécsben élt, és publikált. Anyagi helyzete egyre romlott, 1926-tól kezdve súlyos betegségek is megtámadták az éjszakázástól. és az alkoholtól megviselt szervezetét. 1922-29-ben megünnepelték 50. születésnapját, de a világgazdaságivalság idején, mikor alig közölték m?veit, idegösszeomlással kórházba került. Adósságai miatt fel kellett mondania a margitszigeti lakását, és egy kicsi óbudai házba költözött. 1931-t?l nagy nyomorban, és betegségben élt. 1932-ben -Kosztolányi jóvoltából- megkapja a Rothermere-alapítvány díjját, de ez csak átmenetileg segített rajta. Végül a villanyát is kikapcsolták.1933-ban meghalt.
Utolsó percéig lankadatlanul dolgozott, életm?ve hatalmas: 86 regényt, 2382 elbeszélést, 1780 cikket, 30 színm?vet hagyott ránk.

Hosszú ideig, 20 évig tartott, míg elismert m?vész lett. Kortársai Mikszáth-epigonként tartották számon. Pedig ekkorra már írt egy-két nagy m?vet is :
-Az aranybánya 1901 Más módon ragadja meg a dzsentri problémát.
-A Szinbád-novellák 1911-t?l kezdi el írni. F?h?se az Ezeregyéjszakából ismert legendás hajós. Ez a figura hozta meg szuámára a népszer?séget, ezért szívesen tér vissza hozzá kés?bb is. Szimbád magának Krúdynak a szimbólumává vált.( Huszárik Zoltán készített filmet róla 1971-ben )
-Szimbád útja a halálnál 1911 Az elbeszélés alapja megtörtént esemény. Krúdy az Ady Endre éjszakái c. cikksorozatában 1925-ben megemlékezik arról, hogy egy boldogtalan orfeumi virágárusn? öngyilkossági szándékkal kiugrott az ablakon, de csak a lábát törte el. Az anekdotát Krúdy más környezetbe helyezi. A lány novellájában tényleg meghal, és halálával megváltja Szimbádot. A m? eleje Szimbád szerelmeinek és utazásainak bemutatása. Stílusa: SZECESSZIÓ. Szimbád számára a n?k a szerelem és az élet jelképei. A virágáruslány a halál jegyese, ellentétes értékeket képvisel. Azért választja a halált, mert jóságot nem talál az életben. Szimbádot megváltoztatta egy n?, de nem szerelmével, hanem halálával. Krúdy novelláiban mindig távolság van a f?h?s és az író között.
-Utazás éjjel c. novellában Szimbád azért indul útnak, hogy egy-egy hajdani, nagy szerelmét visszaálmodhassa. mindig azt kell tapasztalnia, hogy az emlék hazug.
-Rezeda Kázmér szép élete 1933
-A vörös postakocsi 1913 R. Kázmér a f?szerepl?. neobiedermaier a stílusa. Hat rá Proust.
-Mit látott a Vak Béla Szerelemben és Bánatban  1921 Zsidóüldözések bemutatása.
-Álmoskönyv 1920  freudi álomszemlélet.
-Szimbád-álomképek 1925  szürrealista álomleírás.
-Utolsó szivar az Arabs Szürkénél 1927 Több változatban írta meg. Ún. ikernovellák formájában. A párja: A hírlapíró és a halál. Egy kaszinó-beli úriember és egy ágrólszakadt újságíró párbaját meséli el. a " halálösztön " foglalkoztattja.
-Ún. gyomornovellák : mitológiát épít az étkezés szertartásos gyönyör?ségei köré.
- Boldogúlt úrfikoromban 1930. Szatírikus dezillozionista hang. Neobiedermeier jellemzi.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Juhász Gyula 1883 Szeged - 1937 Budapest

A magány búsmagyarság életérzésének kifejez?je a magyar impresszionista költészet legnagyobb alakja. Egyszer? családból származik, apja postatisztvisel?, anyja er?sen katolikus. Juhász Gyulát papnak szánják, a váci novicius papneveldébe jár.
- Novicius
- Szüzek
Tizenhat évesen írja a papneveldében. Kiss József Hét cím? lapjában jelenik meg. Teljesen átélhet? képet ad meg a fekete-ruhás papokról. Életének gyermekkori válsága, hogy válassza-e a papi életet, vagy sem (Nietzsche : Imígyen szóla Zarathusra). A középiskolai tanulmányai befejeztével Máramarosszigeten, Léván, Nagyváradon, Szakolcán és Makón tanároskodik, miel?tt visszakerülne Szegedre, szül?városába.
Boldogtalanságra, depresszióra, hipochondriára való hajlamát, melyet képzeletben apja halálos vég? gerincsorvadásának emléke er?sít. 1908-11-ig Váradon "a k?rösparti Párizsban "él, ezek az évek élete legboldogabb évei. 1908-ban ? szervezi meg a Holnap c. antológiát. Váradon ismeri meg Sárvári Annát, aki nem viszonozta a költ? szerelmét, de jelképpé vált alakja egész életén és költészetén elkíséri. Szembefordul a vh-ús propagandával. Mindig résztvéttel viseltetett a szegények és a megnyomorítottak iránt. ( Marx hatása )
1918-ban csatlakozik a forradalomhoz, a TK. alatt buzgón agitál, eszméihez a TK. bukása után is h? maradt.1923-ban megismerkedik az akkor Szegeden tanuló József Attilával, akit lehet?ségeihez mérten támogat. A 20-as évekt?l elborult elmével ideggyógyintézetbe kerül, többször öngyilkosságot követ el. A kórházban meglátogatja Eörsi Júlianna, újságírón?, akibe beleszeret, de ez az érzése is viszonzatlan. 1937-ben öngyilkos lett.

A nosztalgia Juhász költészetének dönt? fontosságú hangulati meghatározója. Minden élményt azonnal múlttá, elérhetetlenné távolít. Költészete hangulat-líra. Nagyon sokat írt. Els?sorban a parnasszistáktól, Verlaine-t?l tanult. Költészetében a vers zeneisége is nagy szerepet játszik.
-Fejfámra 1920 Lírai önarckép, arc-poetika verse.
-Himnusz az emberhez 1910 Tájverseinek legszebb daradja. Litániás-balladás hangulata van. Rímelése, ritmuskezelése szabad.
-Magyar táj magyar ecsettel  szonett, állóképszer?, az alkonyat bemutatása a Tisza-partton. Impresszionista stílusú.
-Magyar ?sz
-Magyar nyár 1918. A m?ben a vihar a közelg? forradalom képe.
-Milyen volt 1912. Az Anna versek legszebbike. Az emlékké távolodott szerelem képe, panteisztikus természetvízióvá, kozmikus jelenséggé alakúl. Verszenét alkalmaz, impresszionista vers. Minden versszak egy-egy érzéki benyomás feloldása. Az els? kett? színérzékelés, a harmadik tapintást és hangérzékelést nyújt. Mindhárom versszak egy-egy évszakot jelenít meg. ?sz, tavasz, nyár.
- Testamentum 1919. A költ? legbels? problémáját "elátkozott költ?" szerepét szembesíti a vers a jövend? ember boldogságával. Beleszövi a Biblia egyes momentumeit is.
- Gulácsy Lajosnak 1922. A költ?i levél címzettje jó barátja, akiváló szimbólista fest?, aki már nem élte meg a verset. Gulácsy egy saját maga teremtette világban : Nakonxipán -ban él, majd egy elmegyógyintézetbe kerül.( Weöres Sándort is megihlette )
- Tápai lagzi 1923. Juhász legnagyobb m?vei közé tartozik, Ady ugarverseihez hasonlóan hadat üzen a nép-nemzeti irány parasztromantikájának. Tagolás, kett?s ritmika, hangfestés, anafórák jellemzik. A negyedi strófa életkép vízióvá, lakodalmi  haláltáccá alakul.
- Hunok harca.
- Ó ifjúság : szonett.
- Szegény katona. Krónikaszer?en vezeti végig 1914 és 19 között az átlagos katona sorsát.
- Anna örök 1926. Az utolsó Anna versek közé tarozik. Nosztalgikus visszaidézése az élménynek, de jóval több annál: hitet tesz az elmúlt szerelem mellett. A petrarkai szonettekhez hasonlóan a n? alakja csak ürügy a vers megírásához, azt kutatja milyen érzelmi hangulatokat, érzelmeket vált ki a szerelem.