A magyar irodalom legkiemelked?bb tehetség?, és legtragikusabb sorsú költ?je. Egész költészete a szegények, elnyomottak iránti elkötelezettségér?l tanúskodik. Életét, a Circulum Vitae c. önéletrajzi könyvéb?l ismerhetjük meg.
1905-ben született Budapest külvárosában.Apja: szappanf?z? munkás, aki 1908-ban egy boldogabb jöv? reményében Amerikába emigrált, valójában csak Romániáig jutott, sose tudta meg, hogy fia híres költ? lett. Anyja: P?cze Borbála, cselédlány,aki egyedül maradván Attilát, és kisebbik n?vérét: Etát, Öcsödre küldi nevel?szül?khöz.Két n?vére volt: Eta, Jolán.( Anyja, Attila szülésébe majdnem belehalt, 5kg-mal született.)El?sz?r a kislányt választották ki, de a testvérek szoros kapcsolata miatt Attilát is elvitték. 7 éves koráig itt élt egy idegen családban, disznópásztor volt. Mikor az anyja értement, Attila nem ismeri meg. Öcsödön Pistának hívják, nen hitték el neki, hogy van Attila név, ezért a fiú a hun mondakörb?l ismert Attila király történeteit kutatja.
1912-beb, 7 éves korában kerül vissza Pestre, ahol a proletárgyerekek csavargó életét éli. Nagyon sokat költözködnek, egyre rosszabb körülmények közé kerülnek, sokat betegeskednek a gyerekek, és anyja is. 9 éves, mikor kit?r az I.vh., sokat dolgozik.14 évesen írja els? versét:
-De szeretnék gazdag lenni
Anyja egyre betegebb lett, a Gyermekvéd? Liga Monorra helyezi, majd visszakerül a f?városba, bélyegeket, forgókat árul.
1919-ben karácsonykor meghal az édesanyja ( Kései sirató), és sógora: Makai Ödön lesz a gyámja.( Makai el?sz?r Jolánt, majd Etát veszi el feleségül) Makón érettségizett( magyarból 2 kapott, mert a vizsga el?tt az elnöknek elküldte a Szépség koldusa c. m?vét)itt kezd?dött el irodalmi pályafutása is, 17 évesen Juhász Gyula barátja, az ? segítségével jelent meg els? kötete:A szépség koldusa címmel.
Makai Ödön elküldi hajósinasnak, majd Nyergesújfalura kerül a Demke internátusba 15 évesen. Többször kísérelt meg öngyilkosságot. 17 évesen a Nyugatban jelennek meg versei. "Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. "Makón ismeri meg els? szerelmét: Gebe Mártát.
-Csókkérés tavasszal
Egy ideig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója, majd 1925-ben Bécsbe ment, ahol az egyetemi tanulmányai mellett takarít, 10 hónap alatt kapcsolatba kerül az anarhista csoporttal. 1926-ban Párizsba is kijut. 1927-ben hazatér, de nem tesz tanári vizsgát, állás nélküli költ?.( Szabados dal 1927)
1928-ban megismeri Vágó Mártát, akinek apja a külker intézet igazgatója. Az ? segítségével az intézet francia-magyar levelez? szakán tanult.A lány Londonban volt, levelezett a költ?vel.  A férfi vejének tekinti, de szakítanak.
1928-ban kapcsolatba kerül a Bartha Miklós társasággal.
1928-ban Bajcsy-Zsilinszki Endre által vezetett El?örs c. lap munkatársa.
1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista pártba, szemináriumokat tart, el?adásokat vezet. A mozgalomban ismerte meg Szántó Juditot, akivel 5 évig együtélt. A kommunizmustól kés?bb elidegenedett, látta, hogy nem váltja be a hozzá f?zött reményeket. A moszkvai Sarló és Kalapácsban fasizmussal vádolták, a hazai Társadalmi Szemlében elmarasztaló bírálatok jelentek meg róla, ett?l kezdve szakított a párttal.
1930-ban a Toll c. lapban Babits : Az istenek halnak, az ember él c. kötetér?l ír elmarasztalóan., majd ír Móriczról, Kassákról, Tamási Áronról.
1932-t?l elhatalmasodik rajta a skizofrénia.Rövid kapcsolata volt Kozmucza Flórával, Illyés feleségével, ezután a két költ? kapcsolata megromlik.
1936-ban az induló folyóiratnak:a Szép Szó-nak( 1936-1938) társszerkeszt?je.
1937-ben betegsége elhatalmasodott, kezel?orvosa:Gyömr?i Edit, akibe szerelmes lett a költ? ( mikor megtudta, hogy Editnek v?legénye van, meg akarta ölni a férfit) Az orvosn? Freud szabad asszociációs terápiáját alkalmazza a kezelés során
-Szabad ötletek jegyzéke
1937-ben Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát.

   A szépség koldusa (1922) els? kötete még az érzelmi forrongások költ?jét mutatja. Er?sen érz?dik a Nyugatosok hatása, f?leg Adyé, Kosztolányié, Juhász Gyuláé.
Sokat tanulmányozta Walt Whitman m?veit, f?leg a szabadverseket, és az avangard m?vészetet.
   Nem én kiáltok c (1925) második kötete Szegeden jelent meg.( Kassák expresszionista versei hatnak rá )Megszólalnak a lázongásnak, testvériségnek hangjai.
-Nem én kiáltok (1924) címadó verse költ?i program is. Kozmikus világszemlélete kap hangot. A költ? valami feltartóztathatatlan, elemi változás közeledtét érzi, ez apokaliptikus képekben jelenik meg. Nen tudja ez a változás mit hoz, várja is, retteg is t?le. A közösségi hang is szerepet kap. A látomás során a sátán ellen segítségül hív minden létez?t " gépek, madarak, lombok, csillagok"
-Szép, nyári este van (1924) Modern technika, a nagyvárosi élet jelenik meg. Expresszivizmus kak szerepet. Montázstechnika jellemzi.
-Szegényember-versek: Újfajta népiesség jellemzi, szociális tartalmakkal telít?dnek.
   Nincsen apám, se anyám c. kötete 1929-ben jelenik meg, mely 4 év verseit tartalmazza. A kötetet sokszín? változatosság jellemzi: kamaszos szertelenség, szép utáni vágy, groteszk képek. Alakulóban van saját, egyéni formája.
-Tiszta szívvel (1925) A Szegedi Naplóban jelent meg, ami miatt Horger Antal kicsapta az egyetemr?l. Mindenét?l megfosztott ember állapotrajza, mely teljes elkeseredést vált ki.A lírai én tisztaságának tudatában kívülre helyezi magát a társadalmon, semmibe véve annak törvényeit. A b?nös tássadalom megbünteti a lázadót, aki még halála után is tiltakozik. A lázadó erkölcs? költ? vágyik a szépre, jóra " S halált hozó f? terem,gyönyör?szép szívemen."
-Klárisok (1928) grotesz képekben felyezi ki a szerelem mélyen lappangó ellentmondásait. A m? Vágó Mártának szól. Felidézi kedvese alakját a strófák els? soraiban " Klárisok a nyakadon,...aranyöv derekadon....szoknyás lábad mozgása."Asszociál, érzéseket idéz fel benne, azt érzékelteti, hogy a szerelem nemcsak gyönyör?ség, hanem gyötrelem is. A vers látvány és hangzás elemei mér érett m?vészre vallanak.
-Medáliák (1927-28) címe a medalionra utal: arcképet, emléktárgyat tartalmazó tokocska. A költ? emlékeit miniatür képekben foglalja össze, versmedáliákban. Megjelennek az öcsödi gyerekévek, az ártatlanság. A mesék, mítoszok világába merül alá. A ciklusok önmagukban is zárt, egészet adnak, összef?zve többletjelentést kapnak.A részeket az ÉN és a VILÁG viszonya köti össze. A lírai én azt boncolgatja meddig engedheti a vilál az én kiterjedését. Az életérzés bizonytalanságáról ír. Ritmusa: többszólamú: 4 ütemü felez? 10-es, és 5-ös jambus összeszövése. A Medáliák a 23 éves költ? bels? fejl?désrajzát mutatja.( a ciklus 23 strófából áll, a 11. darabban 23 király és kölyök szerepel) Nyomor, társadalmi rossz, útkeresés, bizakodás, szolidaritás, hazatalálás motívumai a dominálóak.
 
 
 
 

  Döntsd a t?két ne siránkozz ( 1931) c. kötete agitációs verseinek ad helyet. A kötetet a rend?rség elkobozta, s az ügyészség vádat emelt a költ? ellen.
-A favágó
-Tömeg (1930)
-Szocialisták (1931)
-Munkások
-Mondd mit érlel
      A külvárosi éj (1932) c. és a Medvetánc (1934) köteteiben jelentek meg els? nagy gondolati versei.A gondolati költemények félhosszú m?vek, láncszer?en kapcsolódnak, szerkesztési módszerük a perspektíva-váltás. A táj, a környezet egyszerre metefórikus bels? táj is. A versek egyre komorabbak, gyakori az alkony, tél, fagy, hideg motivuma.
-Holt vidék (1932)a tél elemei jelennek meg tárgyilagos ábrázolással. A kietlen sivár világ nem embernélküli. Az emberi nyomorúságtól haldoklik a vidék.
-Külvárosi éj (1932) A látomásban a tárgyak naggyá, idegenné, rejtelyessé n?nek. A képekben az ellentétek dinamizmusak. A sötétségben mozdulatlanságban fények villannak fel. Fény: hálómetafóra. A hatalmas, félelmetes csendet egy távoli vonatfütty töri meg. Aztán megjelennek a külvárosi éjszaka jellemz? alakjai: rend?r, munkás, röpcédulákat osztogató elvárs, és a fiatal forradalmárok. Az " indulni er?tlen" tehetetlenség uralkodik. A vers komplex képekb?l épül fel.
-Téli éjszaka (1933) Fegyelmezetten észszer?en néz szembe a költ? a bels? és a küls? világ z?rzavarával. Az ember felméri a világot, amibe beleszületett, és ahol élnie kell. A vers elején a parancs szigorú feszültséget teremt. A "Szép embertelenség" lehet az ember nélküli természet, és a magány is.A hazatér? földm?ves alakja reális és mítikus.
A Medvetánc c. kötet(1934) legismertebb versei:
-Lassan t?n?dve (1933) A Reménytelenül c. vers els? része.
-A Vas-szín? égboltban (1927)
-A város peremén (1933) a munkásosztála törtenelemalakító szerepér?l szól. Helyzetképpel indít: meghatározza az els? mondat a helyet: város pereme, id?pontot: alkonyat. A szemlél?dés alanya és tárgya különválik. A konkrét szemlél?dés énje E/1 sz. , az elvont, mítikusé: T/1.
A vers egymásra épül? metafórákból áll. Az új nép: munkásosztályt jelenti. A történelmi visszapillantás a jelenhez vezet. A múlt el?zménye, a jöv? eredménye a GÉP. A forradalom szimbolikus képét az Internacionálé sorai vezetik be. " Emeljétek fel szívünket". A költ? válalja a költészetben hagyományos próféta szerepet, de mindezt már pátosz nélkül: mérnök-konstruktörként. A lírai én átlép a személyesség határain.
-Elégia (1933) A Korunk c. lapban jelent meg. Helyzetképpel indít, önmegszólító vers. Önmagával szembe kíván nézni a vers során. A vers drámája a küls?, bels? tér állandó váltakozásából fakad. A maga lelkiállapotának megfelel?en alakítja a tárgyi világot. A vers végén megszületik az egyszer? vallomása: " Ez a hazám "
-Óda (1933) Szántó Judithoz írta, akivel  Lilafüreden az Ítók Gazdasági Egaesületének kongresszusán találkozott. A sziklatet?n ül? magányosan t?n?d? költ? alakja jelenik meg. A tájban felsejl? n?alak az emlékezésb?l merül fel. Szenvedélyes vallomások sora. A 2. rész egy biológiai vízió, ahol a n?i test szervrenszerében az egész univerzumot mutatja be.  A hatalmas látomás után a beszél? ismét visszatér a múlékony emberi lét világába. Úgy érzi, hogy a szavak szánalmasan keveset mondanak "a lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd".  A fesz?ltségek Mellékdal egyszer?ségében oldódnak fel. A mindennapi életképeivel zár: az otthon, a gyöngéd szeretet vágya szólal meg itt, de a három sorkezd? talán jelzi a remény bizonytalanságát.
 
 
 

- Eszmélet 1934. Kilátástalannak t?n? élethelyzetben született a vers (szakít Szántó Judittal, Gömbös kisérletet tett a fasiszta diktatúra megvalósítására). A vers az eddigi eredményeket összegz? és a folytatásokat is jelz? költemény. A magányban az emberi lét legfontosabb kérdéseit veti fel: van-e értelme az életnek, a világnak. A vizsgálódás eredménye lesújtó "ami van, széthull darabokra ... , a múlt meghasadt ". A világ a lét egzisztenciális börtöne. A költemény szenvedést, szorongást fejez ki, a lírai én tele van bels? fesz?ltséggel, nyugtalansággal, feloldhatatlan ellentétekkel. A k?ls? és a bels? világ, a tudat és az öntudatlanság, az értelem és az érzelem pólusai között, keresi a biztos fogódzókat. A versben a valóság, a jelen az elmélkedések és a reflekciók váltogatják egymást. Amikor általánosít és szentenciákat mond ki E/3. személyben a vallomásos emlékeit idéz? részben E/1. személyben ír. A költemény küls? formájában Villon Nagy Testamentumát követi (1461). A nyolcsoros szakaszokban 5-ös és 5 1/2-es jambikus sorok váltják egymást, rímképlete: ABABBA. A verselés bimetrikus, kett?s rítmusú.

József A. életének utólsó három évét (1935-37-ig) két egymással ellentétes irányú folyamat jellemzi. Helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik, költészete pedig egyre nagyobb távlatot kap. A fasizmus nyomasztó történelmi helyzetében J.A. a kommunista párttól való elszakadása után a szociáldemokratákhoz, majd a polgári radikalizmushoz ker?l közel. 1936-ban Ignótus Pállal közösen szerkeszti a Szép Szó cím? lapot, így publikálási lehet?séget is kap. Ebben az id?szakban tör rá gyermekkora óta lappangó betegsége a skizofrénia.
- A B?n 1935. A b?n és a büntetés fogalmával foglalkozik. Hangot kap a gyermekként létezés állapota : arra vágyik, hogy mint gyermeket szeressék. 30 évesen ébred rá az anyai gyöngédség hiányára, gyakran idézi a mama alakját, akinek elvesztésében az egész világ elvesztése, értelmetlenné válása s?r?södik össze.
- Kései sirató 1935. Annyára zúdítja vádjait elkeseredettségében, majd rádöbben a valóságra, ? egy legendád épített anyjáról, egész életében reménytelen?l és tehetetlen?l magányos marad.
- Mama 1935. Mély pesszimuzmus, negatív érzelmekkel van az anyja iránt.
- Nemzett József Áron. Apavers.
 Nagyon fáj cím? kötet 1936. Pontos kórképet fest állapotáról.
- Kiáltozás 1936. Tehetetlen verg?dését láthatjuk.
- Nagyon fáj 1935. Címadó verse
- Kirakják a fát 1936. A gyermekség és a feln?tté válás ellentéte fokozódik.
- Már réges rég 1937. Az ösztönök és az értelem kapcsolatában teremt rendet.
1935-ben észreveghet?en megváltozik alkotói módszere, költészetének hangja: letisztulás, klasszicizálódás figyelhet? meg. A forma fegyelmezettebb, zártabb, tömörebb, versei egy személyesen átélt eseményét tartalmazza. Tárgyköre a szerelem, a közélet, a tragikum.
SZERELMES VERSEI:
A legtöbb szerelmes vers Kozmucza Flórához íródott, akit 1937-ben ismert meg. A súlyosan beteg költ? a teljes összeomlás el?tt belé kapaszkodik, azzal áltatja magát, hogy Flóra is szereti. A versek alaphangja a vágy, az áhitat sohasem a beteljesülés.
- Csókkérés tavasszal. Gebe Mártának
- Cacának: Espesit Caca (Mária)
- Ringató: Wallesz  Lucának (újságíró és egy fest? lánya)
- Mikor az utcán átment a kedves : Vágó Mártának.
- Mióta elmenté : Vágó M.
- Óda  Szántó Judithoz
- Gyermekké tettél Gyömr?i Edithez
- Aki szeretni gyáva vagy Gy.E.
- Majd megöregszel Gy.E.
KÖZÉLETI VERSEI
Tvolabb került a munkásmozgalomtól és forradalmi verseinek sora is megszakadt, de a közéleti érzékenysége, közöséggel való együttérzése megmaradt.
- Leveg?t ! 1935. A kiszolgáltatottság, a jogfosztottság állapota, az embertelen rend elleni heves tiltakozás. A vers közvetlen kiváltó oka, hogy 1935-ös nyílt országgy?lési választáson Bajcsy-Zsilinszky Endrét saját falujában er?szakkal megbuktatták. A vers a szabadságmotívummal kezd?dik, majd felbukkan a természet, állam, gyermekkor motívuma is. Egy személytelen hatalom ellen?rízhetettlen T/3.személyben, behatol az egyén életének minden zugába, és adatokat gy?jt róla. Az emberi életet kartotékadattá változtatja és kiszolgáltatottá teszi.
- A Dunánál 1936. A költ? igen súlyos lelki állapotban vállalta magára a történelmi tanítást. Az óda három részb?l ép?l fel: az els?ben odafordúl a tárgyhoz, a másodikban kinyílánítja felfogását róla, a harmadikban tanúlsággal szolgál. A Duna vize úgy áramlik, mint az emberi élet és az id? örök és örökkön való áramlását is érzékelteti. Küls? látvány indítja meg a bels? folyamatot : az emlékezést. A küls? és a bels? történés fokozatosan egyes?l. "Rendezni végre közös dolgainkat ez a mi munkánk és nem is kevés" A rendezés nem csak a dunamenti népek megbékélését jelenti, hanem társadalmi összefogást is hírdet.
- Hazám 1937. A közösségi felel?ség utolsó költeménye. A Szép Szó 1937-es "Mi a magyar most" cím? különszámához íródott. A hét részb?l álló szonett szociográfiai körképet fest a 30-as évek Magyarországáról. A szonettek önmagukban is zárt egészek, mégis egymásba kapcsolódó f?zért alkotnak. Megjelenik a falu, a nemzeti nyomor, az er?szakon alapuló hatalom m?ködése, a terrorral megfélemlített nép, az emberi jogok hiánya. A szonett-ciklus váratlan fordulattal zárul : J.A. az országból számkivetett, otthontalan költ? h?séget fogad hazájának. A költemény a fenyget? fasizmus árnyékában született, a költ? tudta, hogy hazafisága példaadás.
- Ars Poetika 1937. A Szép Szó-ban jelenik meg. A költ?i hivatás kérdésével foglakozik. Esztétikai nézeteket fogalmaz meg a m?vészetekr?l. A költészet nem önmagában, nem mint cél érdekli, kulcsszó a maga. A zárlatben összegez: az ember el?tt nagy lehet?ségek vannak, ehhez képzelet, értelem és érzelem kell.
TRAGIKUS ÖNSORSÚ VERSEK
Kései verseinek harmadik csoportját jelentik. A tragikus egyéni sorssal szembenéz?, számotvet? költemények. Motívumai : szeretet illetve boldogságvágy, szorongás és félelem. Életének teljes egzisztenciális helyzetét vetíti elénk (Webern). Gyakori az önmegszólítás.
- Tudod, hogy nincs bocsának 1937. Drámai dialógus, alapmondat : légy, ami lennél.
- Nem emel föl 1937. Istenes vers. Közvetlen?l Istenhez szól, könyörög, érvel.
- Bukj föl az árból 1937. A zsoltárok hangján szól. Alaptéma : semmi és Isten.
- Karóval jöttél 1937. A karó és a virág metafóráját szövi egybe. Létösszegz? vers. Börtönjelkét: Hét Torony.
- Talán eltünök hirtelen 1937. Létösszefoglalás, értelmezés. Az egyén szembeker?l létének végével. Az un. spirális láncszerkesztés jellemzi.
- Ime hát megleltem hazámat 1937. Búcsúvers, a végs? megnyugvás rezignált szavaival, tudomásúl veszi, hogy nem térhet ki sorsa el?l. Nem vádol, tudomásúl vesz.