1945 a német megszállás és a fasiszta terror alól való felszabadulás éve, ugyanakkor a felszabadító Vörös Hadsereg is megszállási rendszert vezetett be, és a magyar történelem egyik legvéresebb diktatúráját hozta létre.
Bármennyire nehéz volt a két világháború között Magyarország helyzete, a magyar tudomány, irodalom és a m?vészet még ilyen körülmények közt is jelent?s teljesítményekre volt képes. Ezt sokban segítették a különböz? tudományos és irodalmi folyóiratok megjelenése.
1945 utáni éveket pezsg? kulturális élet, tág szellemi horizont, szemléleti nyitottság, kísérletez? alkotókedv jellemz?. ( Történetírásban: Szekfü Gyula, Hajnal István, Szabó István, a stílustörténetben Szerb Antal, a filozófiában Halász Gábor, Ferenczy Sándor jeleskedtek.)
A pezsg? kulturális élet 1949-es "fordulattal lezárult, a szellemi élet besz?külése vált uralkodóvá. A diktatúra m?vel?déspolitikája nem t?rte el a sokféleséget. A tudomány, filozófia m?velése lehetetltnné vált az 50-es években. A m?vészetek világa - bár születtek jelent?sebb alkotások- kisszer?vé vált, nem azokkal a problémákkal foglalkoztak a m?vek, amelyek a kor emberét foglalkoztatták. A követend? példa: Munkácsy, Pet?fi, Erkel lett, alkotásuk példaképpé vált. ( József Attila, Kassák m?vészete nem volt beilleszthet? ebbe a merev rendszerbe.)
A 60-as években, mikor a diktatúra enyhült, és " emberarcú szocializmus " jött létre, újra kib?vültek a szellemi lehet?ségek, persze az állam " támogatás, t?rés, tiltás " elmélete megmaradt.
Mo-on az avangardnak nem volt nagy lehet?sége a m?vészetek korlátlan meghódítására, mint például Párizsban, de az avangard stíluselemei elterjedtek minden m?vészeti ágban.

FESTÉSZET:

-Ún. alföldi fest?k: Nagy István, Koszta József, Tornyai János, ?k Munkácsy realista-romantikus stílusát expresszívizmussal párosították.
-ún. Gresham- kör fest?i: Sz?nyi István, Bernáth Aurél, : a nagybányai iskola atmoszféra teremt? stílusát utánozták. ( a Gresham kávé-házban találkoztak)
-ún. francia festészet hagyományit elevenítik fel: Czóbel Béla, Márffy Ödön, Farkas István, Kmetty János,
-Ún. Római-iskola: Aba Novák Vilmos: Olasz neoklasszika hat rá
-Szentendrei -iskola: Vajda Lajos, Korniss Dezs?, Bálint Endre, Deim Pál: avangard
hatása
-Egry József: expresszionista fest?,
-Derkovics Gyula : Híd télen c. m?ve szimbolista.

SZOBRÁSZAT:

-Megyesy Ferenc
-Ferenczy Béni
-Ún. Európai Iskola:Czóbel Béla, Egry József, Lossonczy Tamás, Barcsay Jen?, Korniss Dezs?, Szántó Piroska, Borsos Miklós, Vilt Tibor,
-Vilt Tibor: expresszivista szobrász
-Schaár Erzsébet (Pilinszkyvel albumot készít )

- Ma (1916-20: Mo., 1920-25Bécs) Kassák Lajos
- Tett (1915-16) Kassák Lajos
- Dokumentum (1926-27) Kassák
- Alkotás (1947-48) Kassák Lajos
- Kortás (1947-48) Kassák
- Minerva c. (1922-1940 Pécsett) Thienemann Tivadar szerkeszti
- Új id?k (1923-40) Herczeg Ferenc
- Napkelet (1923-40) a Nyugat konkurens lapja
- Széphalom (1927, Szeged ) Zolnai Béla szerkeszti
- Magyar Csillag (1941-1944), A Nyugat örököse, Illyés Gyula szerkeszti.
- Magyarok (1945) A M. Csillag örököse.Kéri László szerkeszt?
- Újhold (1946) a M. Csillag munkatársaiból, Lengyel Balázs szerk.( munkatársai: Mándy Iván, Örkény István, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Rába György,)
- Sarló és Kalapács (1928-1937, Szovjetúnió
- Új hang (1938-1941) a népfrontosok lapja.
- Tanú (1932-1936) Németh László
- Pandóra (1937) Szabó L?rinc
- Válasz (1934-1938) a népi írók újságja: Erdélyi József, Illyés, Sinka István, Kodolányi János, Féja Géza, Németh László, Szabo Pál, Darvas József : népi hagyományokhoz kapcsolódó formanyelvvel, és a vidéki-paraszti élet motívumaira épül? tematikával fejezték ki gondolatukat
- Szép Szó (1936-1938) az urbánusok lapja: mondanivalójukat a nagyvárosi modern élet köréb?l merítették. Provincializmussal, sz?klátókör?séggel vádolták a népi írókat.
- Apolló (1934)
- Fórum (1946-50) Ortutay Gyula, Lukács György szerkeszti társadalomtud. folyóirat, (Marx)
- Valóság (1945-1948) irodalmi és kritikai folyóirat Szabó Zoltán szerk.
- Csillag (1947-ben Németh Andor, 1949-50-ben Király István, 1950-ben Aczél Tamás  szerkeszti
- Irodalmi Újság c. hetilap (1950-56) Illyés Béla szerkeszti.
- Új hang (1952-56: Benjámin László, 1955-t?l Simon Iván szerk. )
- Élet és Irodalom (1957) Bölöni György, Mesterházy Lajos,
- Nagyvilág (1957)
- Kortárs (1957)
- Új írás (1961)
- Tiszatáj (1957:Szeged)
- Alföld (1957: Debrecen)
- Jelenkor (1957: Pécs)
- Forrás (1957: Kecskemét)
- Mozgó világ (1971)
- Kiáltó szó (1921) erdélyi röpirat, Kós Károly szerkeszti.
- Erdélyi Helikon (1928-44) Kemény János
- Kolozsvári Korunk (1926-1961):Gáál Gábor
- Vajdasági Írás (1928-29)
- Kalangya (1932-44)
- Újvidék(1938-44)
- Híd (1945)
- Új Symposion (1964)
- Sarló (1928-1934) szlovák lap
- Magyar M?hely (1962:Párizs)
- Új Látóhatár (1958: Párizs)
 
 

Zene:
- Bartók Béla
-Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus,  Budavári Te Deum

Film:
-Fábri Zoltán: Körhinta 1955- Sarkadi Imre: Kút c. regényéb?l,
-Máriássy Félix: Egy pikoló világos 1955
-Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965), Csillagosok, katonák(1967), Még kér a nép(71)
-Makk Károly: Szerelem- Déry Tibor m?ve,
-Huszárik Zoltán: Szimbád- Krúdy Gyula
-Kovács András: Hideg napok
-Bódy Gábor :dokumentumfilmek

AZ IRODALMI ÉLET:
1941-ben Babits halálával megsz?nt a Nyugat c. lap, Móricz még 1933-ban elhagyta a lapot, és a Kelet Népe c. újsághoz ment. A Nyugat örököse a Magyar Csillag lett.
Az irodalmi nemzedék a 30-as években két részre szakadt:
1,: népi írók: vidéki népi motivumok használata, Újságjuk: Válasz
Szociográfiai írásaik: Illyés Gyula: Puszták népe, Szabó Zoltán: A tardi helyzet, Veres Péter: Az Alföld parasztsága, Féja Géza: Viharsarok, Kovács Imre: Néma forradalom.
2,: urbánusok: városi ember életérzése, modern világ ábrázoása. Újságjuk: Szép Szó

A XX. századi magyar irodalom 2.nemzedéke:

Szabó L?rinc:1900 Miskolc-1957 Budapest
Kisnemesi család sarja, apja mozdonyvezet?, a költ?t nagyon nyomasztotta származása. Balassagyarmaton, Debrecenben végezte el középiskolai tanulmányait, majd Bp.-en gépészmérnöknek tanult. Beirattkozott a bölcsészkarra, végül elment újságírónak. Szellemi nevel?je Babits, de kés?bb elhidegülnek.
1921-t?l az Est lapok munkatársa, elvette a lap irodalmi vezet?jének: Mikes Lajosnak lányát: Klárát. Két gyerekük született: Lóci, Klára. Életében nagy szerepe volt a szerelemnek, de házassága rosszul sikerült. 1924-t?l kapcsolatot kezdett V. Korzati Erzsébettel, kapcsolatuk 1950-ben az asszony öngyilkosságával lett vége.
1927-ben megindította a Pandóra cím?  folyóiratot. A 20-as években utazásokat tett Itáliában, Erdélyben, Németországban, Egyiptomban. Kapcsolatba került a népi írókkal. 45 után nem vehetett részt az irodalmi életben, 1947-t?l csak m?fordításokból élt.
Kötetei:
- Föld, erd?, Isten 1922.
- Kalibán ! 1923. A címadó vers Babits haragját vonta magára, aki a Vihar fordítójaként a versben mint Proszperó szerepel, Szabó L?rinc pedig Kalibánhoz fohászkodva hadat üzen az értelemnek, a szépségnek, az ösztönök nevében.
- Fény, fény, fény 1926.
- A sátán m?remekei 1926.
- Te meg a világ 1932. Érett költészetét innen számíthatjuk, drámai monológot alkalmaz. A kötet legszebb versei :
- Az Egy álmai. Drámai monológ.
- Különbéke 1936. Az élet reménytelen lepratábor.
- Lóci versek.
- Dsuang Dszi - versek. Keleti filozófiák jelennek meg, a személytelen létben való feloldásra törekszik.
- Tücsökzene 1947.
- Huszonhatodik év 1950-51. Korzáti Erzsébet halálára írja. Lírai rekviem. A kötet legjobb verse :
- Semmiért egészen. Hasonlít Ady Elbocsátó szép üzenetéhez.
- Valami szép 1944-56. Összegy?jtött verseinek kötete:
- A földvári mólón
- Kisörsi nádas.
- Mozart hallgatása közben 1936.

Illyés Gyula 1902 Rácegrespuszta - 1983 Budapest

Uradalmi gépészcsaládban született. Középiskoláit Dombóváron és Budapesten járja. Résztvesz a forradalomban, mint vörös katona. 1921-ben elhagyta az országot és Párizsban telepedett le, egy proletár negyedben lakott. Itt ismerte meg a francia avangárdot, els?sorban a szürrealizmus hatott rá. 1926-ban hazatér, Déry-vel és Kassákkal a Dokumentum cím? lapot szerkeszti. 1928-tól a Nyugat állandó munkatársa, Babits, Szabó L?rinc barátja, József A.-val Kozmucza Flóra miatt összeveszik. Résztvesz a beloldali szervezkedésekben, a népi írók vezet? alakja lett. A szociográfiai irodalom atyja. 1934-ben a szovjet írókongresszuson Nagy Lajossal képviseli a magyarországi írókat. 1942-ben a Nyugat utódját a Magyar Csillag-ot szerkeszti. A német megszállás alatt bújkál, a felszabadulás után a Nemzeti Paraszt párt képvisel?je. A 40-es években visszavonúl politikai szereplését?l és csak az irodalomnak él.
Kötetei:
- Nehéz föld 1928.
- Sarjúrendek 1931.
- Három öreg 1932.
- H?sökr?l beszélek 1933.
- Ifjúság 1933.
- Szálló egek alatt 1935.
- Rend a romokban 1937.
Drámái történelmi drámák, melyben nemzeti és külföldi eszmék csapnak össze.
- Fáklyaláng
- Különc
- Kegyenc
- Tiszták
- Ozorai példa
- Dózsa György
Paraszkomédiák: igényes mulattató népi játékok
- T?vétev?k
- Bolhabál
Prózái:
- Oroszország: szovjet írókongresszusról ír.
- Pusztulás 1933.
- Magyarok 1938. Naplójegyzet.
- Pet?fi : életrajzi esszé.
- Hunok Párizsban
- Puszták népe 1934-ben jelenik meg a Válasz cím? újságban folytatásokban. 1936-ben a Nyugat kiadója jelenteti meg könyvalakban. Hat rá Andre Gide Afrikai utazási napló. Kultúrtörténeti toposz.
Németh László 1901 Nagybánya - 1975 Budapest

Apja Nagybányán tanár, de kiskorában már Budapesten tanul, a szünid?ket, nagyszüleinél, Szilason tölti, a vidéki életet innen ismeri. Nagyon m?velt ember volt, a bölcsészkarra járt, majd rádöbbent, hogy a tudást gondolkodással és olvasással lehet megszerezni. Orvos lett bel?le, fogorvosi diplomát is szerzett. Sok nyelven beszél, az egyik legnagyobb m?fordító, m?vei filológiailag fontosak. 1925-ben elnyeri a Nyugat novella-pályázatát, Horváthné meghalt cím? novellájával. Írt a Nyugatba, annak konkurrens lapjába a Napkeletbe, és a Protestáns Szemlébe. Babitscsal összeveszett és 1932-36-ig a Tanú cím? lapot szerkeszti. Ebben a lapban írja meg magyarság eszményét: a mélymagyaroknak kell igazán összefognia, hogy a hígmagyaroknak igazán példát mutassanak. Célja a nemzettudat feler?sítése az irodalom által. Kezdetben független akar maradni a népi, illetve az urbánus íróktól, de 1932-t?l az el?bbiekhez húzódik.
- Kocsik szeptemberben 1937.
- Kissebbségben 1939. Nacionalista m?, fel akarja kutatni az örök magyarság képvisel?it: Eötvös, Kemény Zsigmond, Széchenyi m?veit.
- Magyar ritmus. A tagoló versritmus tanulmánya. 1939.
Regényei a lélektani regény m?vel?je, szereti a n?i f?h?söket.
- Utolsó kísérlet cím? ciklus. Négy regényt tartalmaz:
- Gyász 1935. Tudatregény " Görög korszak szülöttje: vannak közös emberi magatartásformák, amik már a görög drámákban megjelennek." Kurátor Zsófi olyan, mint Elektra. Három része van: 1. Kurátor Zsófi férje meghal, 2. Kisfia meghal, 3. Szimbólikusan az ? lelke is meghal. A falu kiüresedett törvényeit mutatja be.
- Iszony       Kárász Nelli
- Éget? Eszter
- Irgalom
- B?n 1936
Drámái kb. 30 darab. Eszmék, emberi sorsok csapnak össze.
- Ghandi
- Galilei
- II. József
- Széchenyi
- Villámfénynél
- VII. Gergely.

AZ EZÜSTKOR NEMZEDÉKE (30-AS ÉVEK)

Weöres Sándor 1913 Szombathely - 1989 Budapest

Apja katonatiszt, a Tk. idején vörös katona volt, a Horthy rendszer megfosztotta rangjától, a család elszegényedett. Csöngjén telepedtek le, itt, Pápán, Gy?rött, Szombathelyen és Sopronban tanul. Érettségi után másfél évig, apja mintagazdaságában dolgozik. 1933-ban a pécsi egyetem jogikarára iratkozik be, majd a bölcsészkaron tanul, filozófiai doktorátust szerez, a Vers születése cím? esszéjével 1938. (Várkonyi Nándor, Fülep Lajos és Hamvas Béla a barátai) 1945-ben jön Budapestre, az Akadémia könyvtárában dolgozik. 56-ban nem publikálhat, de 60-tól újra az irodalmi életnek él.
- Hideg van 1934. Kosztolányi, Füst Milán, Babits hatása.
- K? és az ember 1935.
- Medúza 1943. Els? kiforrott kötete.
- Teljesség felé 1945. Meditációs prózaverseket tartalmaz, Tolcsvay László zenésítette meg. Vonzódik a keleti filozófiák: taoizmus és a buddhizmus felé. A világ ellentétekb?l áll, de ezek kiegészítik egymást és egy harmadik dolgot alkotnak. Az egység valamikor megvolt a világban, de az emberi világ rögeszmék és indulatok zürzavara lett, az egység megbomlott. A költ? feladata a lét teljességének érzékeltetése.
- Dalok Na Conxy Pan-ból. 1939-40. Gulácsi Lajos szeccesziós fest? álomvilágának 20 strófás leírása.
- Rongysz?nyeg. A medúza cím? kötet záróciklusa, ide tartoznak a gyermekversek, de ? játékverseknek hívja. Kodály kérésére írja ?ket, a versritmusnek, zeneiségnek nagy szerepe van.
- ?szi éjjel
- Bóbita
- Egysoros versek
Hallgatás tornya 1957 cím? kötetében az eddigi m?vei + új versek tartoznak.
- A merül? szaturnus cím? kötet szerepverseket tartalmaz: Pastiche
- Psyché : egy XIX. századi kitalált biedermaier költ?n? Lónyai Erzsébet versesregényét tartalmazza, utánozóm?vészetének csúcsa (Ungvárnémeti Tóth László, Dukai Takács Judit m?veit is beleszövi, ? valóban élt.)
- Három ember száz szemmel: régi versekhez bevezet?ket ír.
Színjátékai: költ?iek, álom, mese, varázslat, mítika jellemzi.
- A holdbéli csónakos
- Kétfej? fenevad
- Szent György és a sárkány históriája.

Pilinszky János: 1921 Budapest-1981 Budapest

Értelmiségi család sarja, a pesti piarista gimnázium tanulója. A jogi egyetemen, és a bölcsész szakon hallgat, de tanulmányait nem fejezi be. Versei 1938-tól jelennek meg a Válasz, Magyar Csillag, Ezüstkor, Vigilia c. lapokban.
1944-ben katonának hívják be, alakulatát 1945-ben nyagatra vitték, a németországi Harbach nev? faluba. Itt élte át, mint tanú a háború borzalmait, ami mély nyonokat hagyott benne.
1946-ban hazatért, 1948-ig az Újhold társszerkeszt?je. ( írt a Magyarokba, Válaszba.)
1957-ben  az Új Ember c. katolikus lap munkatársa lett.
Katolikus költ?nek szokták nevezni, mert m?veit átjárja a megértés, a hit, katolicizmus. ? azonban széttudja választani hivatásától: " Költ? vagyok és katolikus. "
Szellemileg ún. gondolkodó költ?: befelé irányuló m?veltség jellemezte, Rembrandtban, Hörderlinben, Bronteban, Dovsztojevszkijben, Van Goghban, József Attilában, Simone Weilben kereste rokonát.
Életm?ve egységes, bár nem ír sokat. Verseit nyelvi szegénység jellemzi, ami Pilinszkynél tudatos. Egyszer?en fogalmaz, gyakran használ többértelm? szókapcsolatokat. Ún. kétpólusúak a versei: az egyik oldalon a borzalmak, b?n, a másik oldalon a hit és a b?nh?dés áll.
Pilinszky pályája 3 részre osztható:
1,: EGZISZTENCIALISTA korszaka:
- Trapéz és korlát (1946) c. kötete 18 verset tartalmaz, melyek szorongó, borús hangulatuak. A magányt nem oldja fel sem az isten sem a szerelem. Az emberek között nincsen tartalmas, ?szinte kapcsolat, mert önz?ek. Minden ember b?nös, de nincs b?ntetés, a lelkük nem válthatók meg. Ezek a versek nagyon intuitivak, jellemz? rájuk: a illumináció: a közérthrt?ség miatt példát használ, és az epifámia: látomás, rövid megvilágosodás. Hagyományos formákat, rímeket használ, képanyaga szegény.
E korszakból született:
-A francia fogoly
-Harbach 1944
-Frankfurt 1948

2,: TRAGIKUS KORSZAKA:
Témája a vallás, megválthatatlanság
-Harmadnapon c. kötet (1959) 34 verset tartalmaz. Sose ismétli önmsgát, sokáig csiszolja verseit. A versek s?rítettek, elvontak, sok látomás-képet használ, melyek apokaliptikus képekb?l bontakozik ki. A b?n szétterjedt a világon, a versek az emberiség szenvedéstörténetét örökitik meg,. ( a középkori misztériumi játékokhoz hasonlít) A Történelmet keresztény hagyományokba emeli. A megváltást, a boldog jöv? ígéretét sugallja.
-Négysoros
-Apokrif
-Stigma
1964: Rekviem: lírai dokumentum film, XX. sz.-i passiójáték.
-Nagyvárosi ikonok (1970) c. kötetében 15 új + az eddigi versek jelennek meg.

3,: ÜDVÖZÜLÉS GONDOLATÁNAK KORSZAKA:
Sok, de rövid verseket tartalmaz, töredékes m?vek születnek. A csönd, kihagyás szerepe nagy, korábbi versekre, életére, kereszténységre utal.
-Szálkák 1972
-Végkifejlet 1974
-Kráter 1976
-Tér és kapcsolat 1975 ( Schaár Erzsébettel kiállítása)

Színm?vei:
-Él?képek
-Síremlék
-Gyerekek és katonák

Sarkadi Imre: 1921 Debrecen-1961 Budapest
 

Apja városi adóhivatalnok, Sarkadi 10 éves, mikor apja meghal. Az anyagi nélkülözések ellenére beíratták szülei a nagyhír?, patináns Debreceni Református Gimnáziumba, ahol leérettségizik. Egy ideig jogot hallgat, majd hivatalokban, nyomdában, laborban dolgozik.
1942: Debreceni újság munkatársa, itt ismerkedik meg a népi írókkal, aminek Debrecen a központja. ( Illyés, Féja Géza, Németh László hat m?vészetére. )
A debreceni Népszana és a Szabad Szó munkatársa.
1946-ban Budapestre jön, a Nemzeti Parasztpárt tagja lett. A pesti Szabad Szó munkatársa, és a Falurádió szerkeszt?je, a Filmszínházban dramaturg.
1953-ban Balmazújvárosban tanít.
1954-ben Budapesten a Csillag és az Irodalmi Újság szerkeszt?je.
1955-57-ben dramaturg a Madách színházban.
Már fiatal korában sokat ivott, az 50-es évek végét?l komoly alkoholista lett. Részegen nagy mókamester volt: kimászott a házak ereszére, kilógatta magát.
1956-ban komoly depresszióba esik a történelmi helyzet miatt, ezen az alkohol csak ront. Nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is lesülyed, segédmunkás lett.
1961-ben 40 évesen elhatározza, hogy új életet kezd, elhatározza, hogy abbahagyja az ivást.
Ez sajnos nem sikerült, részegen leesik az ablakpárkányról.( Valószer?, hogy baleset, nem öngyilkosság volt.)
Pályájának 3 korszaka van:
1,: 1945- 50-ig: a népi mondák, mítoszok foglalkoztatják.
-K?míves Kelemen : drámatöredék, mely azt boncolgatja, hogy fel lehet-e egy nagy ügy érdekében áldozni egy ember életét.
2,: 1950-56-ig a fasizmus foglalkoztatja.
-Szökevény c. novella a paraszti ábrázolás jellemzi
-Kútban (1955) Fábri Zoltán filmreírja: Körhinta címmel.
3,: 1956-61-ban m?veinek középpontjában a lelji válságot szenvedett ember áll. H?sei gyenge akaratuak, nem tudnak szenvedélyeikr?l lemondani ( éppen úgy, mint Sarkadi )

Regényei:
-Bolond és szörnyeteg ( f?szerepl? Seb?k Zoltán)
-A gyáva

Drámái:
-Oszlopos Simeon
-Elveszett Paradicsom (Seb?k Zoltán történetének folytatása )A XX. sz-i dráma csúcsa.

Örkény István:1912 Budapest- 1979 Budapest
Gazdag gyógyszerész keresked? családból származott. A piaristákhoz járt gimnáziumba, gyógyszerész lett. A 30-as években kezd el írni. A háború alatt Szovjetúnióba vitték, mint munkaszolgálatost. ( rettenetes megalázásokban volt része) Voronyezsnél hadifogságba esett.
-Lágerek népe: regény
-Voronyezs :színdarab
-Tengertánc (1941), a groteszk, irónia, impresszionizmus, romantika keveredik benne.
1946-ban tér haza, nincs írói visszhangja, kemény m?veket ír Oroszországról. Azt akarják, hogy szocialista-realista m?veket írjon, ír is. Belép a Pártba, és mint jó kommunista az Újhold, Csillag, Magyarok c. lapokba ír. Riportokat, dramaturgiákat is ír. Kés?bb rádöbben a rendszer hazugságára, fellép a személyi kultusz és a dogmatizmus ellen.
-Budai böjt (1948)
-Lila tinta (1952) m?ve nagy kritikát kap, abbahagyja az írást, és a Magyar Egyesült Gyogyszer és Tápszergyárban dolgozik.
-Ezüstpisztráng (1956)
-Babik c. darabja err?l szól.
A 60-as években újra publikálhat, sok m?vet ír intellektuális szemszöggel. Gyakori a groteszk, és az irónia.
- Macskajáték (1963) 3 öreg szerelmi háromszögér?l szól. Az emberi kapcsolatok igényér?l finoman ír. 1969-ben dramatizálja.
-Tóték (1964) Groteszk kisregény. 1967-ben mutatja be a Thália Színház. Varró örnagy lehet a háború metafórája, a fasizmus-kisemberek viszonya, hatalom-áldozat viszonya.
- Egyperces novellák 1968-tól írja, új m?fajt teremt vele : kevés szóval sokat akar mondani. "A novellák értemezéséhez az írói eszközök minimuma, az olvasói képzelet maximuma kell". Jellemz?je az enigma: talány rejtély. Az olvasónak kevés szóból kell értenie.
- Jeruzsálem hercegn?je 1966.
- Nászutasok a légypapíron 1967.
- Arról, hogy mi a groteszk.
- A sátán Füreden.
- Ballada a költészet hatalmáról.
 Ottlik Géza 1912 Budapest - 1990 Budapest
 
Budapesten született, jómódú polgári családban. A családi hagyományok szerint k?szegi katonai alreál iskola tanulója lett, ahol a humanista nevelést és a vasfegyelmet tanulja meg. Ottlik meggy?löli az iskolát, és élete végéig minden szabályt elutasít. A budapesti egyetem matek-fizika szakán fejezi be tanulmányait, közeben a Pesti Hírlapnál bridzs-rovatot szerkeszt. 1931-ben jelenik meg els? m?ve a Napkeletben, Babits 1939-ben a Nyugatban közli A Drugeth-legenda cím? novelláját. Ett?l kezdve rendszeresen ír az Ezüstkor, Nyugat, Magyar Csillag lapokba. A háború alatt légvédelmi szolgálatra osztották be, üldözötteket mentett.
1945-46-ban a rádió dramaturgjaként dolgozik.
1945-57-ig Pen Club (a világ íróinak nemzetközi szövetsége) magyar szervezetének titkára. 56-ban a kultúrális élet perifétriájára került, fordításokból élt meg. 1960-ban kit?n? fordítása miatt az angol kormány rövid tanulmányútra hívja Londonba. (Hamingway és Dickens fordítások)

Életm?ve terjedelme kicsi, de koncentrált. Szigorú mércét t?zött maga elé: csak akkor fog tollat, ha súlyos közölnivalója van. Hat évtized alatt mindössze 6 kötete jelent meg.
- Hamis játékosok 1941.
- Hajnali háztet?k 1957.
- Iskola a határon 1959.
- Minden megvan 1969. Összegy?jtött novelláit tartalmazza.
- Próza 1980. Interjúkat tartalmaz.
- Buda 1992.
- Valencia - rejtély 1989.

Iskola a határon.  1959.

Ottlik 1948-ban fejezi be a regényt, de a kiadótól visszakéri a kéziratot további csiszolásra. A m?vet 1956-ban nem lehetett kiadni, igy csak 1959-ben jelent meg.
Egy osztrák író Musil 1906-ban írja meg Torless iskolaévei cím? regényét. Musil nem ismerhette Ottlikot, a magyar író pedig nem olvasta az osztrák regényt. Érdekes, hogy mindkét m? ugyanazt a témát dolgozza fel, és sok hasonlatosságot találhatunk a regényekben.
1. Mindekett? katonai alreál-iskolában játszódik.
2. Az iskolában mindkét regényben a gyerekek szembes?lnek a nagybet?s élettel.
3. Az iskolában a társadalom leegyszer?sített modelljét láthatjuk.
4. Mindkét regény a hatalom szerkezetével foglalkozik: hogyan viszonyúl egy kamasz a hatalmi gépezethez, milyen lehet?ségei vannak, ha életben akar maradni.
5. Ugyanazt a válóságot mutatja be.

Torless iskolaévei :

Az eseményeket egy növendék Torless szemszögéb?l ismerjük meg, aki felette áll az eseményeknek, igazi h?s. Mindenki meg akarja nyerni saját ügyének. A történet: az osztály egy elegáns szépfiúja ellopja az iskolakasszát, amit osztálytársai meglesnek, akik zsarolják a fiút és ? szexuális megalázottságot él át. Két fiú képviseli a hatalmat:
- Az egyik személyisége olyan, mint Napoleoné. Er?szakkel tartja kezében a fiút.
- Másik Hitlerhez hasonlít, aki leki megalázásokat végez.
Azt vizsgálja a regény, hogy hogyan tehet tönkre egy embert a hatalom. A zsarolás után az ember megteszi azt, amit kérnek, így újra b?nbe esik. Ennek a folyamatnak a vége, hogy lekileg és fizikailag tönkre megy az ember. A hatalom misztikus gonosz, mely összefonódik a szexualitással (Musil nem hallhatott Freud-ról)

Az iskola a határon megközelítési szempontjai:
1. A hatalom - áldozat kapcsolata
2. Feln?tté válás
3. Társadalmi létösszegzés.

Katonai alreáliskolában játaszódik a történet. Az író életrajzi adalékokat sz? bele. K?szegen az osztrák-magyar határon tényleg létezik ez az iskola. A külvilág és a zárt közösség között nagy különbségek vannak. A diákok leveleit felbontják, csak csupa szépet közölhetnek szüleikkel. Ebben a zárt világban nincs lehet?sége az embernek hazug gesztusokra, senki sem játszik szerepet, mindenki magát adja. Ez a katonai iskola a társadalom miniatúrája, de sokkal fokozottabban jelenti a társadalmat: túlélésr?l van szó. A gyerekek az iskolában mindíg álmosak, éhesek (Czako zsírosbödönje státusz-szimbólum) A zárt világban a lényeges dolgok jelennek meg, épp ezért mondható, hogy ez a világ ?szintébb, mint a kinti. (Kosztolányi Igazmondó város cím? novellájában is err?l van szó.)
A gyerekek között kialakúl egy un. hatalmi rendszer. A hatalom képvisel?inek ezzel konkrét célja van : nincs szó arról, hogy örömüket lelik a megalázásokban, hanem egyszer?en testi oka van, hogy könnyebben el tudják viselni az iskolai éveket. Ezért veszik el a zug ennivalókat, tárgyakat (Formes cip?je). A hatalom képvisel?i kényszerre teszik ezt, mint az ?skorban.
Az iskolában egyszerre két hatalom jelenik meg:
1. Küls? hatalom: Sulcze örmester. Nagyon kemény, kegyetlen rendet tart, mindent észrevesz, az un. szekrényrend szimbóluma. Sulcze az ember ellen ható rend képvisel?je: a katonás rendb?l csak az ember lóg ki. Nagy fájdalma, hogy nem lehet teljesen uniformizálni a világot. (Érdekes, hogy német neve van.) Az egyetlen dolog, amit?l Sulcze iszonyodik : m?vészetek, könyv. Tudja, hogy a gondolat adhat az embernek egyéniséget, ami a hatlmát gyöngítené. Sulcze a hivatása magaslatán áll, határozott modellt ad arról, milyen az igazi katona, aki az ? elképzeléseit teljesíti (Mint Czakó Pál), azt szereti (nem alázza meg). A másik tiszthelyettes Bognár, ugyanolyan embertelen, de ? nem következetes, ezért ?t nem tisztelik úgy, mint Sulczét.
2. Bels? hatalom : Merényi és bandája.

A hatalom módszerei:
1. Testi
2. Lelki ( Ottlik kevesebbet alkalmaz lelki megalázásokat, mint Musil, materialista hatalom felfogása tükröz?dik. ) Merényiék nem engedik meg a többieknek, hogy ismerkedjenek egymással, nehogy összefogjanak a hatalom ellen. ?k is az un. szerkényrendet alkalmazzák, mint Sulcze : van egy viselkedési norma, amit nem torol meg. Ezt nagyon nehéz megtalálni. Merényiék minden emberi tulajdonságot fizikai bántalmakkal torolnak meg, a féregszer? viselkedést fogadja el : felfelé alázatos, lefelé kíméletlen. Érdekes, ha egy diák b?nt követ el, nem Merényi, hanem a b?nös felett álló bünteti meg. (Mosel-nál is : aki meg akar maradni, aljas, kíméletlen, fizikai szenvedéseket kell okoznia annak, akit végül is szeret. Aki végrehajtotta a büntetést, napokig lekiismeretfurdalásban szenved, kisebb gesztusokkal ellensúlyozza tettét, míg a hatalom újabb feladatot ad neki. Az önértékelése megváltozik, az embert megrontja a hatalom.)
 
 
 

A hiearchikus társadalom felépítése:
- Merényi : ? áll a társadalom csúcsán, vesztenivalója nincs, a hatalomban ? a legnagyvonalúbb és a legintelligensebb. Id?nként elnéz?. Csatlósai:
- Mufi: ? az udvari bohóc, minden megalázást mosolyogva kell t?rnie.
- Varjú: ? a legaljasabb, legrosszindulatúbb.
- Tóth Tibor: ? a "lány", nagyon szép fiú, álvallásos.
- Homola
- Burger
Középosztály : nekik a legrosszabb. Ide tartozik:
- Halász Péter
- Zsoldos
- Formes
- Czakó
- Both Benedek (Bébé, a történet egyik elbeszél?je)
- Orbán
Számkivetett:
- Medve Gábor
A hiearchián kív?l helyezkedik el :
- Szeredy Dániel
- Drágh

A társadalom nagyon gyorsan változik lefelé, felfelé nagyon lassan. (Mufi kiesik a hatalom kegyeib?l) A számkivetetteknek talán a legjobb, mert ?k már lefelé nem ker?lhettek, igaz, hogy a kemény csuklógyakorlatokat az els? sorban kellett végezniük, és a menzán kevesebbet kaptak enni, de cserébe ?k jobban "b?nözhettek", szabadabbak voltak. Merényiék nagyon vigyáztak arra, hogy kit, miért és mennyire büntettek, így ha valaki tudta, hogy vétett a hatalom ellen, napokig várta a verést. (Lelki terror)

A hatalom és környezetének hatása:
Medvén látszódik legjobban, hogy Neki hiányzik leger?sebben a családi környezet. A katonai iskola tanulói mind elszegényedett úri családból származik, dzsentri utódok. Az elitt származás kötelez egyfajta elitt viselkedésre. (1940-t?l mikor Magyarország fegyverkezésbe kezd a halott társadalmi réteg? dzsentrik katonai iskolában iratják gyereküket.) Az otthoni világ hiányzik nekik, bár ezt nem mutatják. Tudják, hogy az otthoni világ sokkal hazugabb, mint a katonai iskola. Az iskolában sokkal mélyebb szeretet alakúl ki, mint családon bel?l, hiszen minden szörny?séget együtt élnek át. Medve nem tud hozzászokni az iskolához, tiltakozik, egy levelet ír anyjának, de a levelet a magyar-tanár elolvassa, így az igazságot nem írhatja meg. Második alkalomra siker?l kicsmpészni a levelet, anyja meglátogatja, de nem viszi haza. Megszökik, bár tudja, hogy értelmetlen és saját akaratából visszamegy. Anyja meglátogatja, haza akarja vinni, nem érti mi baja, nem ismeri igazán fiát, arra gondol azért szökött meg Medve, mert nem kap eleget enni. Anyja látogatásával megával hozott egy csöpp álhazogságot a külvilágból, igy Medve rádöbben arra, hogy ez az iskola az igazi világ, ezel?l nem lehet elszökni. A fiú az iskolában marad, vállalva társai gúnyolását és a fogházat. A családtól való elszakadás után a legnagyobb problémát a magány és a félelem okozta. Kialakúlnak a béke szigetei az iskolában : gyengélked?, WC., tantermek (Bébé a rajzórát kellemes kuplerájnak látja, érdekes, hogy kés?bb fest? lett).
 
 
 

Védekezési lehet?ségek, túlélési módszer a hatalommal szemben:

- Apagyi esete: módos paraszt fia volt, az iskolában nem lehetett nevelni, kezelhetetlen volt, egyszer?en nem értette, hogy miért van joga a többi embernek, hogy  a másikon uralkodjon. Nem hajlandó teljesíteni a hatalom kérését, s mikor azok meg akarják verni: kést ránt. Apja érte jön és elviszi a lelkileg megtört fiút. Tehát Apagyi módszere nem megoldás.
- Szökés: Medve szökésén láthatjuk, hogy ez sem vezet eredményre, mikor Medve elszökött, még gyerek volt, visszatérve feln?tt lett.
- Küls? segítség hívása: Jaks Kálmán esete: Merényiék elveszik Jaks tollát, barátja ?ttevényi panaszra megy Sulczéhoz. A tisztek nem akarnak igazságot adni, álpert csinálnak, Jaks nem áll barárja mellé, ahogy többi osztálytársa sem. Az eset eredménye, hogy ?ttevényit kicsapják, Jaksot pedig letaszítják a számkivetettek közé, ?ttevényi tönkretesz Jaksot. Ez sem módszer.
- Lázadás: létrehozzák a Fekete Kéz nev? csoportot ( a nevük a zubbonyuk fekete szinéb?l ered ). Össze akarnak fogni, hogy a hatalmat leverjék. Ez sem megoldás, mert már Tolsztoj is megmondja, hogy er?szakra nem lehet er?szakkal válaszolni. A gyerekek között vannak ingadozók, akik igazi összefogásra nem képesek. Az sem mindegy, hogy mikor történik a lázadás. Minden hatalomnak van egy struktúrája: terjeszkedik, majd összeomlik. Ha a lázadás a hatalom gyengülésekor történik, akkor vezethet el eredményre. (A regény vége felé, amikor Merényiék hatalma már megdöl?ben volt, az uszodában Balabán tiszthelyettes - Sulcze után - Medve ráparancsol a többiekre, hogy szálljanak ki a vízb?l, mert a gyenge kez? tiszthelyettes szavára senki nem hallgatott. Czakó is felszólítja a többieket, hogy hallgassanak Medvére, mert már ? a f?nök. Medve ekkor leállítja Czakót, és közli, hogy vége a diktatúrának, ? nem kapható olyan dolgokra, mint Merényiék. Tehát Medve kezében volt annak a lehet?sége, hogy ugyanolyan rendszert építsen ki mint az el?z? "csoport").

A megoldás a hatalom esetén:
- Nem szabad egyik csoport pártjára sem állni, meg kell ?rizni önmagunkat, ahogy Bébé, Szeredy, és Medve teszi különféle módszerekkel. Pl.:
- ?k nem rúgják "seggbe" egymást, mint a társaik, ami bevett szokás volt az iskolában. (Bébé - mikor dühös volt Medvére, hogy miatta újra kellett kezdeni a gyakorlatokat - "seggberúgja" Medvét, ami miatt napokig lelkiismeretfurdalása van.
- Nem káromkodnak, vagy a régi Ó-magyar káromkodásokat használják, mint "az ezer kartács és bomba".
- Un, békeszigetük van, amire mindíg tudnak gondolni, ha valami problémájuk van. Medvének a trieszti öböl, Bébé-nek Júlia.
- Nagyon ritkán fejezik ki egymás iránti szeretüket tettekben. (Mikor Bébé és Medve találkozik a gyengélked?ben örömükben megölelik egymást, mire mindeketten elszégyenlik magukat. Hármuk barátsága "több, mint szeretet, kevesebb , mint barátság")
- Bizonyos kompromisszumokat kötnek, hogy "életben"- maradjanak, viszont, bizonyos esetekben nem kötik meg, hogy emberek maradjanak.

A hatalom ellen a legjobb megoldás: tudomány, m?vészet és sport.

1. Tudomány: Medve kedvence az algebra és a fizika. Órákon rádiót építenek, ami neki siker?l a legjobban. Sokat kérdez a tanárától, aki ellenszenvesen fogadja, mert azt hiszi: kedveskedni akar. Medvének elmegy a kedve a rádióépítést?l, de a többiek tudni akarják, hogyan készítette el, így közelednek Medvéhez.
2. M?vészet: (Érdekes, hogy Medve író, Bébé fest? lett) A m?vészetb?l életöröm keletkezett, ami gyöngítette Merényiék hatalmát. Zsoldost a zene állította át, többeket az újság szerkesztése, és a színházcsinálás. A m?vészet, mint túlélési mechanizmus Thomas Mann m?veiben is megjelenik. Érdekes, hogy Sulcze örmester a küls? hatalom képvisel?je írtózik a könyvekt?l, a szellem öröme ellenséget jelent számára.
3. Sport: Az osztályt megosztja a foci és az atlétika. Merényiék sportja a foci, mely hiearchikus sport, csak 11-en férnek be a csapatba. Az atlétika a három barát sportja, mely un. arisztokrata sport, testi érintkezést?l mentes, magányos sport, csak id? és test kell hozzá. Medve szerepel legjobban az atlétikában, neki fáj legjobban valami "kifutja fájdalmát".
Merényiék hatalmának pusztulását ez a három dolog okozza. Érdekes, hogy a küls? és a bels? hatalom egyszerre omlik össze. Az egyik évben Sulcze elmegy, Merényiék elvesztik hatalmuk küls? támogatóját. Az évfolyamban, az iskolában ?k lesznek a legnagyobbak, Nikik kell fegyelmezniük az els?söket. (Férfivé avatás ritusa)
Ahogy a gyerekek az iskolában viselkednek úgy fognak viselkedni a kinti világban, aki hazug volt, vagy gyáva, az a kinti világban is így fog viselkedni, de legalább megtanulták az élet szabályait, és saját maguk erényeit is megismerték.
A gyerekek között a "lányt" Tóth Tibor jelenti, Merényiék tehetetlenek vele szemben, mert ha csak rossz szemmel néznek rá : sír. Bébé keresi Tóth Tibor barátságát, erre Merényi lécsap Tiborra és asztala mellé ülteti. Merényi pártolásában az mutatkozik meg, hogy a "n?" birtoklása státusz-szimbólum. Valószín?leg fajtalankodnak Tóth Tiborral, és ezért jelenti fel az Merényiéket a Mon Signore-nál. A szerelem más formában nem kap hangot, Ottlik nem kedvelte a n?ket, két rossz házassága volt.

Három f?szerepl? jelleme:

1. Medve: Valós figura, aki az 56-os forradalomban meghalt. Az ? kéziratából és Bébé történetéb?l párhuzamosan ismerjük meg a történetet. A két m?ben sok az ellentmondás, de az biztos, hogy ? éli meg legfájdalmasabban az iskolaéveket. ? a leg?szintébb , a legértékesebb hármuk köz?l, érdekes, hogy pont ? hal meg, Medve szúr szemet leginkább a hatalomnak(? volt az egyetlen számkivetett) Túl ?szinte volt épp ezért nem élhetett tovább.
2. Szeredy : nagyon szelíd alkat, aki védekezési technika nélk?l húzta le az itt töltött éveket. Kés?bbi szerelmi élete nagyon zavaros.
3. Bébé : A legsimulékonyabb, legalkalmazkodóbb hármuk köz?l, hamar kiismeri az emberi természetet.

A cím szerepe:

- K?szegen játszódik, Magyarország és Ausztria határán.
- Gyermekkor és férfikor határán vannak a fiatalom, mikor beker?lnek az iskolába.
- A m? szimbolizálja a kibirhatóság határát is, és a megkötni tilos és a megköthet? kompromisszumok határát is érzékelteti.
- A civilizáció határa: az emberiséget a három barát az emberben lakozó állatiasságot, kegyetlenséget Merényiék és Sulcze képviseli.

Stílusa: Száraz, többsíkú, a történet elhallgatása nagy szerepet kap minden f?bb eseményt megismerhetünk E/1 személyben írt Bébé visszaemlékezéséb?l, amely elég objektív, és E/3 személyben, Medve kéziratából. Az id? úgy telik el, mint ahogy a regény szerkezete mutatja. A Fekete Kéz ( Medve kéznyoma a WC-ben ) "mindent lát", el?tte zajlanak az események, melyek mozaikszer?en épülnek fel. Bels? id?, logika szeint történik a regény (Ottlikra hatott Bergson idöelmélete) El?re visszautalnak az események.