A 16. század a magyar reneszánsz második korszaka, bár ekkor még hiányoznak a nagy kultúrális központok a reneszánsz irodalmi m?veltsége mégis szélesebb körben, és már magyar nyelven terjed. A tragikus történelmi helyzet ellenére  sokszín?, széles skálájú, eleven szellemi élet, gazdag irodalom bontakozik ki. A reneszánsz az újfajta szemléletével az evilági élet felé fordult. Európa fejlett országaiban a reneszánsza modern polgárság kialakulásának az id?szaka, nálunk a 16. században egy új f?nemesség játssza a vezet? szerepet a reneszánsz életszemlélet, életforma kialakításában. S mindez egybeesett a török elleni élethalál harccal, az ország három részre hullásával, a feudális anarchia tombolásával. A protestáns szellem?, vallásos irodalommal egyidej?leg a reneszánsz m?veltség és a világiság is egyre mélyebben hatolt be a magyar szellemi életbe. Sylvester János fölfedezte, hogy magyar nyelven is lehet id?mértékes verseket írni, Tinódi Sebestyén egyik helyr?l a másikra vándorolt, s fülbemászó dallamú históriás énekeiben adott hírt a török elleni csatározásokról, Bornemisza Péter megalkotta hazafias líránk els? remekét, a lefordította – átdolgozta – Szophoklész Elektráját. A reneszánsz novellairodalom az ún. széphistóriákban szólalt meg. S mindez már magyar nyelven, hogy mindenki érthesse, olvashassa. Az anti kultúra "újjászületése" miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat európai m?vel?déstörténetnek azt a szakaszát. mely hozzávet?leg 1300-tól 1600-ig tart. A reneszánsz mai felfogásunk szerint nemcsak egy meghatározott m?vel?déstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a m?vészeteknek ebben a korban érvényesül? egyetemes stílusirányát is.

Balassi Bálint élete, munkássága

Balassi Bálint (1554-1594)

- Zólymon született 1554-ben
- 1569-ben édesapját hamis vádak alapján összeesküvés gyanújával letartóztatták,
a család Lengyelo.-ba menekült
- 1575-ben az erdélyi fejedelem elleni hadjáratba fogságba esett, (barátságosan bántak vele)
- 1578-ban Pozsonyban megismeri Ungnádné Losonczy Annát, a Nagyciklus verseinek születése
- 1579-81-ig hadnagyságot vállalt Egerben
- 1584-ben török elleni harcok, érdekházasságot köt unokatestvérével Dobó Krisztinával
- 1588-ban Júlia-ciklus
- 1590-ben megismerkedik Wesselényiné Szárkándi Annával, Célia-ciklus
- 1594. május 30-án Esztergom ostrománál meghal.

verseit három csoportra oszthatjuk :
- szerelmes versek
- vitézi versek
- istenes versek

Költészete: (A szerelem költ?je)
Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legf?bb értékének tekintette. Ezt bizonyítja nevezetes drámai m?ve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar comoedia. Ez a munkája 1589-ben keletkezett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthet?. Benne egy egészen új m?fajt honosított meg: a reneszánsz szerelmi komédiát.
Fiatalkori udvarlói költeményei s az 1578-ban keletkezett boldog-boldogtalan Anna-versek még csupán a kés?bbi nagy kés?bbi nagy költ? szárnypróbálgatásai voltak. A reneszánsz szerelmi költés a petrarkizmus sablonjai szerint született. Balassi "tudós" költ? volta abban is megmutatkozott, hogy verseinek elég nagy része "fordítás". Nem szóról szóra fordított, hanem a mintául választott m? átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. Az írói eredetiség igényét még a reneszánsz sem ismerte. Petrarca hatása érezhet? azokon az érett nagy verseken is, amelyeket f?leg 1588-ban írt és részben küldözgetett – hiába –az özveggyé lett Losonczy Annának, "Júliának”. A költemények ugyan nem hozták meg a várt szerelmi diadalt, Balassi viszont nagy költ?i tudatossággal versciklussá, magyar "Daloskönyvé" szervezte verseit. Júlia egyre elérhetetlenebb eszménye, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik. Júlia lakóhelye valami távoli idegen ország soha el nem érhet? paradicsom. A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszer? strófaszerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy bels? érzelmi fejl?désmenetet tükröz? összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcsponjává avatja.

Ütemhangsúlyos verselés:
E verselési módban a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem. A magyar ütemben mindig az els? szótag hangsúlyos, s ez után 1,2 de legfeljebb 3 handsúlytalan szótag következhet. Balassi költeményének sorfajai kétütem? nyolcasok. Pattogóbb a ritmus, ha az ütemek nem vágnak ketté szavakat, ellenkez? esetben csendesebb, fátyolozottabb, rejtettebb.
 
 

Szerelmes versek:
Hogy Júliáéra talála, így köszönne neki
Az 1. versszakban a költ? azt fejti ki, hogy Júlia nélkül értéktelen értelmetlen a világ. A következ? négy strófa áradó metafora sor. A metaforák azonosító elemeiben a lelki élet értékei (vidámság, édes kévánság, boldogság) a reneszánsz f?úri világ mozzanatai, részletei (palotám, jó illatú piros rózsám, gyönyer? szép kis violám), a n?i test szépségei (szemüldek fekete széne) és egyéb értékek (a nap fénye, a szem fénye, az élet reménye) sorakoznak egymás után. Az 5. versszak összefoglalása az el?z? négynek, de a fokozásos halmozás (szívem, lelkem, szerelmem) s a vallásos himnuszokból, imákból kölcsönzött üdvözlés (idvez légy) még magasabb szintre emeli a verset, s az utolsó metafora (fejedelmem) újabb világi értékkel egészíti ki az eddigieket. Az utolsó versszakban Júlia csak mosolyog az el?tte hódoló szerelmesen. A vers a megközelíthetetlen Júlia képével zárul.
Verselése: ütemhangsúlyos. E verselési módban a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust.
Verstani alapegysége, az ütem: 1 hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata.
Három  Júlia-vers:
A legtöbb udvarló vers nem életrajzi ihletés? hanem tudós poézis. Könyörgések, bókok, üzenetek találhatók e líraialkotásokban. Ezeknek az a céljuk, hogy Júliát meghódítsák.
Darvaknak szól: a meleg jobb hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen távolságban lév? kedvesének. Az els? 4 versszak fájdalmas önnjellemzés. Júlia otthona egy másik ország, egy olyan ideavilág, ahová sohasem érkezhet meg a boldogságot és megnyugvást remélve a bujdosó zarándok. A teljes reménytelenség és kilátástalanság ellenére is ?rzi véghetetlen szerelmét a kitagadott szerelmes. A záróstrófa a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrását rögzíti.
Az ? szerelmének örök és maradandó voltáról: Az irodalmi minta Angerianustól való. A vers szerkeszt?elve a minden dologra kiterjed? érvényesség illúziójának kelt? halmozás. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlóságot hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. Júlia azonos a szerelemmel.
Célia-versek: hiányoznak ezekb?l a versekb?l a nagy indulatok, érzelmi háborgások. Ehhez a szerelemhez nem kapcsolódott annyi lángolás, gyötrelem, annyi küzdelem és várakozó reménykedés. A ciklus darabjainak többsége három Balassi strófából áll. A célia-versek kimunkáltabbak mint korábbi szerzeményei.A kései versekben a kifinomult m?gond, játékos könnyedség az érzéki hatásokra való törekvés az uralkodó.
Vitézi versek:
Egy katonaének: 1589-ben a jó hírnevét elvesztegetett, mindenéb?l kifosztott Balassi Lengyelországban bujdosott. A haza eddig hiányzott költ?i szótárából, a szül?haza csak mos szépül "édes hazává", mikor már hazátlanná vált. Búcsút mond hazájának, barátainak és mindazoknak a dolgoknak, melyeket nagyon szeretett. A költeményb?l hiányzik a jöv? biztató reménye: a költ? útja a teljes bizonytalanságba vezet. Csak a visszahúzó, a marasztaló, megszépült emlékek szerepelnek az elégiában: itt a jöv?tlen múlt uralkodik. Az utolsó és az utolsó el?tti töredékes strófa kivételével mindegyik versszak végén más és más csúcsformula van: ez Balassi nyelvi gazdagságát bizonyítja. A "szerelmes ellenség" nyilván Losonczy Anna.
Balassi tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává.
Az emlékek idézése kirostálta múltjából mindazt, ami szenny, b?n vagy szégyellni való volt, s a jelen szomorúságával szemben felragyogtatta élete valóban múlhatatlan értékeit. A költ? katonai-vitézi erényeit senki sem vonhatta kétségbe: emléket állíthatott Egernek, a vitézi életforma már elt?n? h?skorának s önmagának is. A vers Balassi-strófában íródott, azaz a három sorból szerkesztett versszak minden sora a bels? rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Az egy katonaének "hárompillér? kompozíció", s ez a három pillér az 1., az 5., és a 9. strófa.
Az 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is. A felkiáltásszer? szónoki kérdés els?sorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellet, felsorakoztatva mindazt, amit a kikelet értékként az embernek nyújtani tud. A következ? szerkezeti egység (2-4.) az els? strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást és elnyugvást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, s?t az sugallják ezek a képek, hogy éppen ezekkel együtt, ezekért is szép a végek élete.
Az 5. versszak a "második pillér". Az 1. szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordul közvetlenül a költ?, közvetett címzettjeit, az olvasókat pedig érzelmi érvekkel akarta meggy?zni a végvári élet szépségér?l. Most az 5. strófában a részleteket elhagyva, azok fölé emelkedve, a katonaélet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi tudatos szerkeszt? m?vészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenségét keres?, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: „Emberségr?l példát, vitézségr?l formát mindeneknek ?k adnak." A „szép tisztesség" és a humanista "hírnév" övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az "édes haza" és a kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez.
A következ? nagy szerkezeti egység újra három szakaszból áll (6-8.). Ismét mozzanatos képek peregnek el?ttünk a katonaéletb?l. A korábban felvillanó képekben a vitézi élet kockázatosságának jelzése ellenére ennek az életnek inkább a nyalka hetykesége, férfiassága, uralkodott, az újabb képsorban viszont már árnyoldalai kerülnek el?térbe: "súlyosan vagyon az dolog harcokon", "kemény harcok" , " éhség, szomjúság, nagy hévség", "véresen, sebekben halva sokan feküsznek" szembet?n? a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak zárósoraiban. Ott: a "nyugszik reggel, hol virradt" s a "mindenik lankadt s fáradt" kifejezések még csak a csataviselések utáni elnyugvást, er?t gy?jt? pihenést jelentik, itt: a "halva sokan fekszünk" s a "koporsója vitézül, holt testeknek" már az örök elnyugvást, a h?si halált tudatják. Csillogás, tavaszi ver?fény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természete és el?bb-utóbb szükségszer?en bekövetkez? végs? állomása a h?si halál.
A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az "ifjú vitézeknek" "ez világon szerte-szertén" megvalósult hírnevét örök dics?ségét. Ez a nagy erej? érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltér? képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó ,költ? fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak.
Istenes versek:
Istenes énekeket Balassi költ?i pályájának valamennyi szakaszában írt, de legszebb, legmegragadóbb költemények életének válságos éveiben születtek. Balassi vallásos költészetében alkotta a legeredetibbet, s m?vészileg ezek a legértékesebb alkotásai. A vallásos tematika a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett számára: elsírja élete kisiklását, szíve nagy keserveit, ?szintén megvallja vétkeit, b?nei bocsánatáért esedezik, szinte perlekedik, alkudozik Istennel a kegyelemért, egyéni megváltásért. Így lesz ez a vallásos líra a reneszánsz költészet szerves része.
Kiben b?ne bocsánatáért könyörgett...
A versf?k összeolvasása saját nevét adja: BALASSI BÁLINTHÉ. Ez az alkotás ifjúkori költeményeit zárja le. A vers nem csupán az els? ciklust zárja le, hanem egy életszakaszt is, fiatalságának korszakát. Harminc éves ekkor, házasodni készül, nagy reményekkel egy új életperiódus el?tt áll, tisztázni és tisztára mosni szeretné korábbi életét, ezért tör fel bel?le az ?szinte b?nbánás és gyónás megrendít? éneke. három eltér?, de egymással össze is függ? érzelmi-hangulati lelkiállapot követi egymást a költeményben. Az els? szerkezeti egységben 1-5. versszak a b?nbocsánatért esd? sóhaj után a kétségek között hányódó meghasonlottság, a lelki válság, az ostorzó önvád állapota nyilatkozik meg. Fájdalmas és szégyenkez? gyónásban sorolja fel ifjúsága b?neit, hitetlenségét, s keser?en vakja be, hogy nincs semmi érdeme, amivel az Istent engesztelhetné. Léte tele van tétova bizonytalansággal, rettegéssel, kétellyel. Gyötri b?nösségének tudata, a  lélek valóban szánalmas helyzetben verg?dik. B?neire nem talál semmi mentséget. A költ? önmagát teszi felel?ssé elhibázott, méltatlan életéért. Talán a gyónás ?szintesége, mély b?nbánata adja végül is kételyei, félelmei ellenére az er?t és bizalmat, hogy reménykedve mégis isten szánalmáért könyörögjön 6-10. versszak.
A vers utolsó harmadában 11-15. versszak a bizakodás már bizonyossággá er?södik. Kétkedés nélkül, háborgásain túljutva és lecsillapodva érvel a megbocsátás szükségessége mellett. Eddig egyes szám második személyben szól az Istenhez a jajongó panasz és a bocsánatkérés, most az isteni irgalom reményében megnyugodva önmagához fordul, s saját lelkét szólítja meg 13. versszak. Az Istenbe vetett bizalom immár megingathatatlan, s ez a bizonyosság múlt id?ben szólal meg, hiszen Isten "most megkegyelmeze"
A záróstrófa összefoglalja még egyszer a versen végigvonuló különböz? lelkiállapotokat: a lelki válságot és keser?séget, a b?nbánó ?szinteséget és az Úr kegyelmében való, megnyugvást, lelki megbékélést.