A barokk elnevezést csak 1750. után kezdték használni, mégpedig elítél?, gúnyos értelemben. Azokra a m?vészi alkotásokra, f?leg épületekre alkalmazták, amelyeket mértékteleneknek, túl díszítettnek, bizarrnak tartottak. A stílusmegnevezés azonban hamarosan elvesztette gúnyos értelm? mellékízét. Ett?l kezdve alkalmazták a reneszánszt követ? korszak ( XVII. XVIII. sz.) m?vészetére, irodalmára, majd a korszak egészére.
Az építészet jegyei a zárt szerkezet? antik elemekb?l alakulnak ki. A barokkban a f? cél az er? kifejezése. A mozgás szétfeszíti a kereteket, és gyakran átlépi az egyik m?vészet a másik határait. A barokk alkotás célja a meghökkentés, gyönyörködtetés, leny?göz? hatás keltése, misztikus révületbe emelés. Minden m?vészeti ágában jellemz? vonás a fest?iség, a kontraszt kihasználása, a dinamizmus, a mértéktelen díszítettség, az érzelmek ábrázolása a borzalmastól az extatikusig.
A barokk a világot hierarchikusan tagoltnak érzékeli. A harmóniát sugározzák a barokk alkotások.
A barokk kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita rendnek. A barokk kultúra és m?vészet elterjedésének másik fontos, gazdasági és társadalmi tényez?je a refeudalizálás, a feudalizmus újbóli meger?södése.
A képz?m?vészethez hasonlóan a barokk irodalmi alkotások is kedvelik a bravúros formai elemeket: a merész asszociációkon alapuló költ?i képeket, a meglep? ellentétekt?l feszül? hasonlatokat, a virtuóz rímtechnikák. Kedvelik a bonyolult összetétel? körmondatokat, a rokon értelm? vagy rokon hangzású szavak halmozását, az er?s érzelmi tartalmú kifejezéseket. Új m?fajkánt ekkor jelenik meg a drámát, zenét, táncot, képet egyesít? opera.
Magyarországon az els? barokk m?vészeti és irodalmi alkotások a század 40-es éveiben jelennek meg. Felépül a nagyszombati jezsuita egyetem (1635.) a barokk szellemiség központja, és Kismartonban az Esterházy-kastély (1764-1766). A magyar barokk irodalom legjelent?sebb világszínvonalon alkotó költ?je és írója Zrínyi Miklós.

Zrínyi Miklós (1620-1664)
- 1566 május 1. I. Szulejmán török szultán Isztanbulból magyarországi hadjáratra indul
- 1566 augusztus 6. a török sereg megkezdi szigetvár ostromát
- 1566 szeptember 6. az ostrom közben a szultán meghal (az eseményt titokban tartják)
- 1566 szeptember 8. gróf Zrínyi Miklós, a költ? dédapja egy hónapi védekezés után kitör a rommá l?tt várból és h?si halált hal
- 1636. itáliai utazása
- 1646. elkészül a Szigeti veszedelem cím? eposza
- 1647. Zrínyi horvát bán és Dél-Magyarország katonai f?parancsnoka lett
- 1649. megírja Tábori kis tracta hadtudományi munkáját
- 1651. Bécsben megjelenik az Adriai tengernek Syrenaia cím? alkotása benne a Szigeti veszedelem cím? eposza más verseivel együtt
- 1653. megjelenik a Vitéz hadnagy cím? hadtudományi munkája.
- 1656. megírja Mátyás király életér?l való elmélkedések cím? m?vét
- 1661. megírja a török áfium ellen való orvosság cím? röpiratát
- 1663. szeptember 9. Zrínyi az egész magyar hadsereg f?parancsnoka lesz
- 1664. január-február Zrínyi téli hadjárata a török ellen
- 1664. november 18. Zrínyi Miklós halálos balesete
 
 

A Szigeti veszedelem
Az 1640-es évek közepén Zrínyiben a 30 éves háborúban szerzett tapasztalatai megérlelték az a felismerést, hogy a magyarság csak saját erejéb?l, nemzeti összefogással képes megszabadulni a törökt?l. Eszméjének megvalósításához meg kellet gy?znie a magyar f?- és közép nemeseket. Az ? buzdításukra és nekik dedikálva írta meg 1645-1646 telén f? m?vét a Szigeti veszedelem cím? eposzát.
Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát, a várvéd?k, els?sorban a költ? dédapjának, Zrínyi Miklósnak h?sies küzdelmét és halálát, a török felett aratott gy?zelmét mondja el.
A szigetiek mentesek azoktól a b?nökt?l, amelyek a korabeli magyarságot jellemezték. A legkiválóbb erények testesülnek meg bennük: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság, vagyis mindaz, amit a kor heroizmusa elvár. ilyen véd?sereg ellen nem elégséges a törökök számbeli, anyagi és technikai fölénye. Ezért hihet? el, hogy gy?zelm?k Szigetvárnál csak látszatsiker. Valójában veszítenek, hiszen seregük szétzüllik, vezérük elpusztul, miközben a szigetiek megdics?ülnek.
Az eposz egyik f? er?ssége a szerkezete. A kompozíció eleget tesz a barokk szerkesztés kett?s követelményének: látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját. Az események három cselekményszálon indulnak el. 1. isteni rendelkezés az égben ( látomás), 2. Arszlán budai pasa palotai vállalkozása (reális ábrázolás), 3. Zrínyi imája (látomás és realizmus).
A szerkesztés egyik érdekes megoldása, hogy a tulajdonképpeni f?cselekmény, a vár ostroma, csak a VII. énekben kezd?dik. A terjedelmes bevezet?nek fontos szerepe van. Megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság b?neit, a megbocsátás feltételeit. Felvonul el?ttünk a hatalmas török sereg és látjuk a feszület el?tt imádkozó Zrínyit.
A hosszú bevezet? els?sorban arra szolgál, hogy hihet?vé tegye: nem lehetetlen legy?zni a hatalmas támadó sereget.
A vár ostromát bemutató hét ének (VII-XIII) szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A magyaroknak dics?séget hozó ostromot leíró X. éneket Juranics és Radivoj h?si, de tragikus kimenetel? története el?zi meg. A török sereg széthullását, a lázadást bemutató XI. ének után Delimán és Cumilla szerelmi epizódja következik. Majd a pogány érzéki szerelem ellenpárjaként Deli Vid és Borbála története, a hitvesi szerelem szép példája. Fontos szerepük van az eposzban a végzetszer?séget érzékeltet? véletleneknek is. Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykér? levélb?l értesült a vár súlyos helyzetér?l, és felkészül a végs? támadásra.
A végkifejletet megrajzoló két utolsó ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével vissza?zik a pokolbeli szellemeket, a h?söket pedig felviszik a menybe, akik így diadalmaskodnak.
Az eposz monumentális képei, hasonlatai, jelz?i, egész barokkosan gazdag színes nyelvhasználata jelenítik meg a heroizmust, a h?si, gyakran véres eseményeket és az ezekt?l elválaszthatatlan halált. szembet?n? a h?si élet megkívánta testi és lelki er? megnyilvánulásait fest? képek sokasága: szél, vihar, villámlás, mennydörgés, láng, zivatarnak ellenálló hegycsúcs, tölgy stb. Az eposz verselése nem követi az antik példát. A magyar verselés egy változatában, a négyrím? tizenkettesben íródott.
Magyar eposzi hagyomány nem lévén, Zrínyi az antik és az olasz epikus mintákat követte.
Az 1645-1646 telén írt eposzt Zrínyi el?ször csak 1651-ben jelentette meg nyomtatásban – más verseivel együtt – Adriai tengernek Syrenaia címmel. A kötetben az eposzt idillek, szerelmes versek el?zik meg. Ezekre, a Violának nevezett kedveshez írt versekre utal vissza az eposz els? versszaka. Zrínyi ezzel is Vergiliust látszik követni, aki egyes kódexek bizonysága szerint az Aeneis elé négysoros verset írt, melyben h?s eposzi vállalkozását összehasonlította korábban írt szerelmi és pásztorköltészetével. Az eposz után epigrammák következnek, majd a költ? vallásos számvetése: a Feszületre cím? óda. A kötetet utóhang zárja. Ebben a költ? hallhatatlanságot ígér magának.