Reformkor
1823-1848-ig tartott,
tehát a szabadságharccal szakadt vége. A feudalizmus
korszakának, váltságában kialakul a kapitalista
átalakulás igénye. Lehetségessé majd
elkerülhetetlenné válik egy polgári forradalom,
mely ezt az átalakulást segíti el?. A reformmozgalmakat
els?sorban a liberális f?nemesség és középnemesség
támogatta, akik reformereknek számítanak, de forradalmároknak
nem. Akik a népet fel akarják szabadítani, de annak
megmozdulásától rettegnek. Akik kívánják
a polgári átalakulást, de attól félnek,
hogy egy gyökeres változás megfosztja ?ket el?jogaiktól.
A reformkornak 3 f?
követelése volt:
1. Az örökváltság
2. Közteherviselés
3. A népképviselet
A reformkor alapvet?
törekvése az volt, hogy a feudalizmus-maradványokkal
küzd? társadalmat átalakítsa és a polgári
fejl?dést elindítsa. Ebben a korban a nép el?tt két
nagy feladat állt. El?ször kivívni a nemzeti függetlenséget
az Osztrákokkal szemben és megvívni a maguk harcát
a feudalizmus er?ivel a polgári átalakulásért.
Ezért ennek érdekében az irodalomer?sen politizálódik.
A felvilágosodás eszméinek hatása er?sen érz?dik,
és megpróbálják a felvilágosodás
filozófiáját saját gondolkodásuknak
megfelel?en átalakítani. Az irodalom alapvet? követelménye
az eredetiség, vagyis, hogy eredeti, nemzeti irodalmat akarnak a
népességre alapozva.
Kölcsey Ferenc
(1790-1838)
Kölcsey irodalmunk
egyik legrokonszenvesebb személyisége. Minden önösségt?l
mentes férfi, aki megtestesíti a reformkor összes nemes
tulajdonságát anélkül, hogy a legkisebb engedményt
is tenné céljai érdekében. El?nytelen külsejét?l
sokat szenved. A közért végzett nemes munkákban
keresi élet értelmét. A debreceni ,református
Kollégiumot úgy hagyja el, hogy az antik holt nyelveken kívül
ír és olvas németül, franciául, m?veltsége,
olvasottsága európai színvonalú.
Szemere Pállal
való barátsága pótolja számára
a családot. Jogvégzettsége révén kerül
Szatmár megye szolgálatába. Naplójában
megfogalmazza a nemzetért felel?sséget érz? férfi
minden kétségét is önmaga tehetségét
és munkabírását illet?en.
1790- Sz?demeteren
születik középnemesi családban
korán árvaságra jut
debreceni kollégium
joghallgató Pesten – bekapcsolódik a nyelvújítási
harcba
1829- Szatmár
megye aljegyz?je
1830- f?jegyz?je
1831- képvisel?
a reformországgy?lésen
1835- leköszön
a képvisel?ségr?l
Kölcsey Kálmán nevelése (Parainaesis)
1838- halála
Himnusz
A magyarság
himnuszával Kölcsey Ferenc a nemzeti b?ntudat érzésének
ad hangot. Középkori vallásos m?fajt elevenít
fel ódai hangvételben költeményében. Alcímet
használ mellyel az volt a célja, hogy a cenzúra figyelmét
elterelje a költemény valós mondanivalójáról.
Azt a látszatot kelti, mintha csak egy történelmi áttekintést
adna a „magyar nép zivataros századaiból".
Istenhez szól,
t?le kér áldást, majd pedig szánalmat a magyar
nép sorsának enyhítéséért. A
költeményben úgy t?nik, mintha csak a múltat
énekelné meg benne, azonban észre kell vennünk
azt is, hogy a jelenr?l a jelennek szól. A költemény
történeti tárgya a Mohácsot megel?z? és
azt követ? id?szak. Felsorolja mindazt a nagy történelmi
eseményt, mely korának emberéb?l a múlt dics?sége
által ki tudja váltani a b?ntudat érzését.
Ezzel a felsorolással, áttekintéssel az a célja,
hogy rávilágítson arra, hogy mi mindent rombolt szét
b?neivel a magyarság.
A vallásos
sorok mögött természetesen politikai felismerés
is húzódik, hiszen istenhez való fordulását
tekinthetjük a költ? pesszimizmusának is. Különösen
ki kell emelnünk a Rákóczi szabadságharc bujdosó
h?seinek rajzát, mellyel azt akarja éreztetni, hogy ez a
hatalmas véráldozat hiábavalónak t?nik, a nemzet
nem képes b?neivel megküzdeni, nem képes népe
sorsán változtatni. A költemény keretes szerkezet?,
melyben a keretet az els? és az utolsó versszak adja. Nem
szó szerinti ismétlést látunk, hiszen a keret
közben foglalt mondanivaló az áldást szánalommá
változtatja. 5 versszakon keresztül idézi a múlt
képeit, majd a 6. versszakban a jelen problémáira
utal negatív festés? képekkel. Elpanaszolja benne,
hogy a hazára saját fiai törtek rá, tehát
rávilágít a magyar egység hiányára.
Ezekkel, a sorokkal véglegesen bebizonyosodik, hogy a Rákóczi
szabadságharcosok véréb?l nem született a várva
várt szabadság az utódok, a jelen számára.
Ez a történeti tanulság a jelenre készíti
fel azt a jöv?t, melyben végre fel kell derülnie a szabadság
fényének. A Rákóczi szabadságharc és
dalainak hatása oly er?s volt a költ?re, hogy a költeményben
szinte egy Rákóczi nóta szavit véljük
felismerni: "Jaj régi szép magyar nép, Az ellenség
téged miképp szaggat és tép."