A reformkor:
A reformkor 1823-1848-ig tartott, tehát a szabadságharccal szakadt vége. Azért hívjuk reformkornak, mert reformtörekvések jellemzik, melyek az 1848-as szabadságharcot készítik el?. A feudalizmus válságának korszakában kialakul a kapitalista átalakulás igénye. Lehetségessé, majd elkerülhetetlenné válik egy polgári forradalom, mely ezt az átalakulást segíti el?. A reformmozgalmakat els?sorban a liberális f?nemesség és középnemesség támogatta, akik reformernek számítanak, de forradalmároknak nem. Akik a népet fel akarják szabadítani, de annak megmozdulásától rettegnek. Akik kívánják a polgári átalakulást, de attól félnek, hogy egy gyökeres változás megfosztja ?ket el?jogaiktól. A reformmozgalomnak 3 f? követelése volt: - örökváltság
        - közteherviselés
        - népképviselet
A reformkor alapvet? törekvése az volt, hogy a feudalizmus-maradványokkal küzd? társadalmat átalakítsa és a polgári fejl?dést elindítsa. Ebben a korban a nép el?tt két nagy feladat állt. El?ször kivívni a nemzeti függetlenséget az osztrákokkal szemben , és megvívni a maguk harcát a feudalizmus er?ivel a polgári átalakulásért. Ezért ennek érdekében az irodalom politizálódik. A felvilágosodás eszméinek hatása er?sen érz?dik és megpróbálják a felvilágosodás filozófiáját saját gondolkodásuknak megfelel?en átalakítani. Az irodalom alapvet? követelménye az eredetiség, vagyis , hogy eredeti, nemzeti irodalmat akarnak a népességre alapozva.

Vörösmarty Mihály:
1800- Kápolnásnyék, a költ? születése
1825- Zalán futása (megjelent a Tudományos Gy?jteményben)
1831- Csongor és Tünde
1836- Szózat
1839- Shakespeare-fordítások (Julius Caesar, kés?bb: Lear király)
1840- Guttenberg-albumba
1843- házassága Csajághy Laurával
1844- Gondolatok a könyvtárban
1846- Az emberek; Országháza
1850- El?szó
1854- A vén cigány
1855- Pest, a költ? halála

Szózat:
a vers megértésehez feltétlenül szükséges ismernünk a konkrét történelmi hátteret. Az 1832-36-os országgy?lés után vagyunk, amikor is a ország nyugalma megsz?nik. Wesselényi Kossuth ellen rágalmazási pert indít. A haladók tábora bizton számíthatott arra, hogy kegyetlen megtorlások következnek. Ezen körülmények között föltétlen szüksége volt a népnek, nemzetnek a buzdító szvakra. ekkor írja meg Vörösmarty a Szózatot. Tudnunk kell azt is, hogy nem született volna meg ez a vers, ha maga Vörösmarty ez id?re már nem fordult volna szembe a nemesi szemlélettel és nem csatlakozott volna egy egyetemesebb népszemlélet felé, ha nem tagadja meg a múlt szemléletét és nem csatlakozik a nemességb?l kinöv? értelmiséghez így munkájával összekapcsolja a jelent a jöv?vel és szavaiból a tettrekész hazafiasság csendül ki. Hitvallása: "Haza s emberiség".
A vers keretes szerkezet?. Az els? kett? és az utolsó versszak adja a keretet, benne kisebb módosításokat alkalmazva, mert csak a versben foglalt mondanivaló miatt volt rá feltétlen szükség. Nem pusztán szórendcserér?l van szó, melynek következtében egyértelm?vé válik a h?ség kötelességének parancsa. Érdemes felfigyelni arra, hogy az els? két versszakban használt f?nevek helyett az utolsó el?ttiben igéket alkalmaz ezzel fokozva az egész költemény dinamizmusát. A keret között található részek három nagy mozzanatban bontakoznak ki.
1. a múlt nagy, véres szabadságküzdelmei (3-4-5. versszak)
2. él?, meg nem tört nemzet kiáltása a népek hazájához, az emberiséghez a jelenben (6-7-8-9. versszak)
3. a kiharcolandó jobb kornak, a jöv?nek a képe (10-11-12. versszak)
Els? szerkezeti egység:
Kölcseyvel ellentétben nem fektet akkora hangsúlyt a múlt idézésének, hiszen nem az a célja, hogy elmerengjen a múlt dics?ségein, hanem csupán er?t merít a jelen és a jöv? számára.
Második szerkezeti egység:
A jelen helyzetábrázolásánál a nagyvilághoz fordul a költ?. Ezt nem azért teszi, mert er?tlennek, gyávának tekintené a nemzetét, hanem pontosan ellenkez?leg. "Egy ezredéves szenvedés" jogán követeli a nemzetek sorában a sajátja egyenrangúságát. ? az els? költ? akinél egy fordulat következik be a hazafi érzés tekintetében, hiszen ? egyesíti el?ször a magyar szabadság ügyét az egész emberiség ügyében. Így válik a világtávlatok költ?jévé ezzel új er?t adva nemzetének és megmutatva az utat 1848 felé.
A harmadik szerkezeti egységben a jöv? képének alternatíváját festi elénk. A jelen helyzetb?l kiindulva pontosan tudja, hogy ki kell vívni helyünket a szabad nemzetek között. mely már csak a jöv?ben képzelhet? el. Tudja azt is, hogy nem csak azt kell hangsúlyozni, amit az el?z? egységben 2 versszakon át mond (Az nem lehet, hogy...) hanem azt is (Még j?ni kell,... Még j?ni fog...). A költ? tisztában van azzal, hogy a jobb kor eljövetele Istenhez való imádsággal nem várható, hanem véres harcra van szükség. A költ? nagysága abban van, hogy versében ezt nyíltan nem mondja ki, hanem egy képet állít elénk, melyben felvillan el?ttünk egy dics?séges szabadságharcban elbukó nemzetnek a képe. Ez nem Vörösmarty pesszimizmusát tükrözi, hanem a mindenre elszántságot, elkötelezettséget, a megindíthatatlan hazafiasságot