Tragikusan kezd?dik a költ? élete: édesanyja belehal az ikerszülésbe. A nevel?anya és a féltestvér Ági rövid id?re pótolják az elvesztett édesanyát. De ha els? köteteit olvassuk, nyomát sem látjuk a gyermekkori megrázkódtatásoknak, s?t az életvidám hang az ifjú ember boldog életszeretetét sugározza.
1909. május 5-én született Budapesten, édesanyja belehal az ikerszülésbe (ikertestvére is meghal)
 - szülei halála után nagybátyja neveli
- kereskedelmi érettségit tesz, Liberecben folytat textilipari tanulmányokat
- a szegedi egyetemre jár magyar-francia szakra
1930- Pogány köszönt? (szabadverseket tartalmaz)
1931- Újmódi pásztorok éneke
1932- tagja lesz a Szegedi Fiatalok M?vészeti Kollégiumának
1933- Lábadozó szél megjelenése
1935- az Újhold cím? verseskötet megjelenése
1936- Járkálj csak, halálraítélt – Baumgarten díj
1937- párizsi út
1938- a Meredek út megjelenése
1939- Apollinaire – fordítások
1944 május- munkaszolgálatosként Heidenau-táborba kerül (Bor közelében)
1944. novemberének els? napjaiban Abda közelében agyonlövik.

A pályakezd? Radnóti
Els? két kötetének célja az öröm megéneklése. Állatok és növények kísérik az ifjú embert, bárhol jár is, s ezek az állatok még valóságosak. Talán innen erednek állathasonlatai, melyek az érett férfi verseiben már inkább szimbolikus jelent?ség?ek. Erre az id?re tehet? Sík Sándor professzor, a jeles papkölt? er?s hatása, valamint a szegedi diáktársakhoz f?z?d? önfeledt barátsága.
Radnóti huszonnégy éves Hitler hatalomrájutásakor, de azonnal megérzi, hogy zsidó származása miatt útjában lesz az új, terjed? hatalmi ideológiának. Mint a bika... cím? versében mintegy "bejelenti", hogy lezárult egy korszak, s jön a küzdelem id?szaka. Az ifjú bika nem vágtázik többet a szabad természetben gondtalanul, mert farkascsorda szagát hozza a szél. De el sem menekül, miként az ?zek, hanem küzd, elesik, de "okulásul kés? koroknak" csontjait ?rzi a táj. Már ekkor írt verseire is az jellemz?, hogy minden sort gondosan megmunkál, mert az a célja, hogy a versen ne érz?djék, hogy szavakból írták. Ezután már a "magatartáskijelöl?" versek korszaka következik.

Magatartáskijelöl? versek
Arról van szó e versekben, hogy Radnóti újabb és újabb aspektusokból és más-más kiváltó élményhez köt?dve megfogalmazza azt, hogy az elkövetkez?kben az üldözött, majd elhallgatott költ?nek hogyan kell viselkednie. Ilyen jelleg? ver a Kortárs útlevelére. A költ? magatartásformákat villant barátai és önmaga elé. A megmenekülés fizikai értelemben már lehetetlen. A Járkálj csak, halálraítéltben nagyszer? érzékenységgel teremt már atmoszférát. Érdekes megemlíteni, hogy az állatmotívumok milyen dinamikusan változnak a versekben: a Mint a bikában a farkascsorda maga jelentette az veszélyt, itt a "sok sebb?l vérz?, nagy farkasok" a követend? létforma jelképei. Verseiben a sorokat, rímeket még szabadon használja, a kés?bbi feszes formáknak még a nyomait sem látjuk. Az els? ecloga. Vergilius VII. eclogájának fordítása közben szeret bele Radnóti az antik, bukolikus költészetbe. Úgy érzi, hogy az ecloga pásztori csevegése alkalmat adhat arra, hogy elpanaszolja a spanyol-polgárháború szörny?séges tragédiáit, megsirathassa Lorcát és József Attilát. A Száll a tavasz... cím? versben a költ? szinte mozgósítja a természetet, az elemeket és a néma növényeket is, mert a magatartásban most már nem elég a tisztaság, a morális példa, a költ? velük és általuk cselekszik. A sok felszólítómódú igealak mutatja, hogy Radnóti számára az "itt maradás" kötelességet, és az azzal való teljes azonosulást jelenti! A XX. század talán legszebb hazafias verse a Nem tudhatom. Olyan intim világként festi a hazát, melybe a komondor, a szöcske és Vörösmarty egyaránt beletartozik. És miként az úr Babits Jónásának elmagyarázta, hogy miért kellet megkegyelmeznie Ninivének, úgy kér Radnóti a költ?k, a csecsszopók és a büntetlen munkások nevében isteni irgalmat. A vers utolsó sora aggodalmat , a nemzetért érzett felel?sséget árasztva borul a költeményre. E költ?i korszak lezárása a Töredék. Minden versszaka egyformán kezd?dik ("Oly korban éltem én"), mert hogy mindent el a kar mondani e korról a tanú és a szenved? ember jogán.

A lágerben írt versek
A hetedik ecloga a szerelmes versnek és a korrajznak monumentális alkotása. Ebben az eclogában már nincs párbeszéd a költ? és  felesége között. A nemzetközi tábor foglya a költ?, s este, mikor a tábor elnyugodott már, csonk ceruzájával üzen Fanninak, küzdve a tökéletes hexameterért. Mert kopaszok a foglyok, mert férgek közt élnek, de bizonyíték Isten és ember el?tt, hogy az ember minden körülmények között ember maradhat, ha itt is alkotásra képes. Az Er?ltetett menet kér hónappal Radnóti halála el?tt születik. Megindulnak Németo. felé. Ott vonulnak különböz? nemzetek üldözöttjei, akik az elveszett idillt idézve szedik össze maradék erejüket, hogy tovább mehessenek a végzetes úton. Ezután már csak a Razgeldnicák következnek. A négy képeslapra írt vers a század szörny? dokumentuma. Miközben "ágyúszó gurul" és "égnek a kazlak", Radnóti képes meglátni a "tóra lép? apró pásztorleány" idilli jelenetét. A negyedik razglednicában heged?m?vész bajtársa halálakor testi mivoltában éli meg a halált, saját lelövetése el?tt számol be a következ?r?l: "Sárral kevert vér száradt fülemen"
A lírai életm?höz szorosan hozzátartozik az Ikrek hava cím?, Napló a gyermekkorról alcímet visel? prózai írás 1939-ben zárja le ifjúságát e m?vel. Összefoglalása ez az addigi út f? témáinak, az emlékanyagnak.