Dante Alighieri és
kora
A középkor
a feudális társadalmi rendszer keletkezésének
és bukásának kora volt. Mint minden társadalomnak,
ennek is a kulturális fejl?désnek a gazdasági fejlettség
az alapfeltétele. Így alakult a helyzet Itáliában
is, ahol a X. és XI. században kialakul a feudalizmus, kiélez?dnek
a társadalmi ellentétek, melyek els?sorban a kialakuló
és meger?söd? városok és feudális környezetük
között húzódnak. A városi fejl?dés
nagy vonzalmat jelentett a h?bérurak birtokain él? parasztság
számára, akik saját eszközeikkel osztályharcot
folytattak uraik ellen. Egyik ilyen eszköz volt a tömeges szökés.
Különösen a falusi lakosság élt ezzel az eszközzel.
Elmenekültek a városba, ahol is kézm?vesszakmájukat
akadálytalanul gyakorolhatták, és a városfalak
között még védelemre is találtak. a Város
és a falu között egyre nagyobb méreteket ölt
az árúcsereforgalom. a h?bérurak eleinte támogatták
a birtokaikon kialakult városok fejl?dését, mert ez
számukra is nagy hasznot hozott, de a XIII. századra ádáz
küzdelem kezd?dött, a városok és a falusi nagybirtokosok
között. A felfegyverkezett városi lakosság fokozatosan
megszállja a környez? területeket és er?s városállammá
alakulnak. Ezek a városállamok gazdaságilag teljesen
önállóan fejl?dtek, de erejükkel egyre jobban kellet
számolnia az egymással állandó harcban álló
és Itália társadalmára oly jellemz? pápaságnak
és császárságnak. 962-t?l I. Ottó német
császár " Szent Római Birodalom" császárrá
koránázása óta Itália állandó
harcok színterévé válik. A városfalakon
belül sem idillikus már az élet, állandó
harc van a alakosság különböz? rétegei között.
A céhek zárt testületeket alkotnak és megindítják
a harcot a fels?bb rétegeket képvisel? keresked?k és
uzsorások ellen. Ugyanakkor harc folyik a különböz?
céhekb?l, keresked?kb?l kialakuló pápapártiak
és császárpártiak ellen. A pápapártiakat
gueljeknek, a császárpártiakat ghibellinek-nek nevezték.
A nagy összefogás eredményeként a h?bérurakat
végre sikerül megtörni, a városok elfoglalják
a környezetükben lév? területeket és kialakulnak
Firenzében a manufaktúrák. Egyik legjelent?sebb városállama
Itáliának amely városköztársasággá
fejl?dik, és az akkori világ legnagyobb városa Firenze.
Fejletségét els?sorban kereskedelmének, virágzásnak
induló iparának és bankjainak köszönhette
(posztó és selyemszöv? ipar). A keresked?k és
a bankárok alkották els?sorban a gueljek pártját,
a földbirtokos nemesség pedig a gibellinek pártjába
tömörült. A céhek inkább a gueljekkel szimpatizáltak.
A céhek jelent?sége továbbra is fennmarad, azonban
az egyes céhek jogai nem egyenl?k. A kormányzó testületben
az ún. signorában csak a nagyobb céhek képviseltették
magukat. Az egység a guelj párton belül sem volt meg,
egyre több összeütközés robbant ki, és
két részre oszlanak. Az egyik a megalkudni nem akarók,
ezek voltak a feketék, a másik csoport a népi
mozgalomhoz akar csatlakozni, ?k voltak a fehérek. A feketéknek
nagyobb volt az erejük a fehérek nagy részét
szám?zetésbe küldik, így találjuk meg
Dantét a szám?zött fehérek között.
1265-1321. Nemesi
családból származik, ezért iskoláztatása
biztosított volt. Az els? szerelem Beatrice iránt egész
életét végigkíséri és meghatározza,
mert a lány korán meghalt. Életszemlélete alapján
nem hitt a túlvilági éltben, nem hitt az egyház
túlvilági kategóriáiban, mindig a kor haladó
gondolkodású csoportjához tartozott. Ennek bizonyítéka
az is, hogy a Bolognai egyetemen végzett tudományai alkalmával
azonosul a kor új szellemévvel az "édes új"
stílussal. Az orvosok, fest?k, gyógyszerészek céhébe
tartozik, aktívan részt vesz a politikai életben.
Népbírói tevékenységet folytat, pártatlan
volt és igazságos. Ennek a gondolkodásának
lett következménye, hogy az egyház pápai átokkal
sújtotta a firenzei polgárokat és követségbe
Dantét és két társát küldi el a
város Rómába a pápához. A pápa
két kísér?társát szabadonengedi, de
Dantét magánál tartja. Ezzel a feketéknek átadja
a hatalmat Firenzében és Dantét pedig t?zhalálra
ítéli. Dantéban ekkor fogalmazódik meg az Isteni
színjáték gondolata. F?bb m?vei: Új Élet,
Szeretetlakoma, A köznyelvi ékes szólásról,
Az egyeduralom.
Isteni színjáték
M?faját tekintve
a m? túlvilági látomás. A m? logikája,
gondolatmenete tökéletes, szerkezeti felépítése
szimmetrikus, száz énekb?l áll. Az els? a bevezet?
ének, majd három harminchármas egységre bomlik.
Ítéletet mond a m?ben saját koráról,
melyben a középkori teológia (vallás) illetve
erkölcsrendszerét követi, és e szerint szabja meg
a büntetéseket és a jutalmakat. Az egyetemességre
törekszik, az egész való világot akarja visszatükrözni.
Mivel a középkori gondolkodásmód határozza
meg az író világképét is, ezért
az lesz a m? meghatározó eszmerendszere. Mindazt gazdag fantáziájával,
elképzeléseivel színezi. A középkori elképzelés
szerint, a világegyetem középpontja a Föld, amely
szabályos gömb alakú és azt egy tengely szeli
keresztül. Ennek a tengelynek az északi végén
van Jeruzsálem, vagyis a Golgota hegy, ahol Krisztus szenvedett.
A Föld középpontján keresztülhalad a tengely,
ahol is a pokol királya Lucifer lakik, majd a tengely vonalán
továbbhaladva, délen helyezkedik el a purgatórium
hegye. A tengely a világegyetemben folytatódva keresztülhalad
az Isten székhelyén és elvész a végtelenben.
Az északi féltekén vannak szárazföldek,
a déli féltekén csupán a tisztítóhegynek
a csúcsa látszik ki. Kilenc eget különböztet
meg: Hol, Mars, Merkúr, Vénusz, Nap, Jupiter, Szaturnusz,
Állócsillagok, Kristályég.
A pokol: az ebben
a részben ismerté váló büntetési
rendszerét Arisztotelész ókori gondolkodó etikájára
alapozza. ? az erkölcsi eltévelyedéseket három
forrásból származtatja. Az els? a mértéktelenség,
a másodika a vadság, a harmadik a csalás. Kísér?ül
választja magának Vergiliust, aki eszerint az erkölcsi
törvények szerint csak a pokolban és a purgatóriumban
lehet kísér?je, a mennyek kapuját nem lépheti
át. Onnan Beatrice lesz a kísér? társa. A pokol
kapujára a következ? mondat van írva: "ki itt belépsz,
hagyj föl minden reménnyel".
- A pokol kapuja.
Itt azok vannak, akik közönyösen éltek.
- A pokol tornáca.
Itt azok vannak, akik a kereszténység el?tt születtek.
- A szerelem halottai.
- A tivornyák,
a féktelen lakomák áldozatai.
- A fösvények
és a pazarlók.
- A haragosok.
- Az eretnekek.
- Óriási
szakadék, ami elválasztja az el?z? köröket az alkörökt?l.
Alkörök:
- B?nt követtek
el felebarátaik, önmaguk személye vagy birtoka ellen.
- Vérengz?k,
gyilkosok, rablók, öngyilkosok, zsarnokok.
- Az istenkáromlók,
kéjelg?k, uzsorások.