Radnóti Miklós: 1909 Budapest- 1944 Abda község

Budapesten született zsidó polgári értelmiségi családban.Születése közben anyja éa ikertestvére meghalt.Ez élete végéig állandóan nyomasztóan hatott rá.
- Ikrek hava 1940 lírai hangvétel? önéletrajzi m?vében számol be marcangoló önvádjáról. " Te maradtál meg? vagy a másik? Megölted ?ket." 28 éves korában írja, mert 28 éves volt az anyja, mikor meghalt.
1921-ben apja is meghalt, a textílkeresked? nagybátyja: Grósz Dezs? vette magához. 1927-ben kereskedelmi érettségit tett, majd a csehországi libreci textílipari f?iskolán tanult tovább, amihez kevés kedvet érzett.2 évig tanult ott, majd hazatért, és nagybátyja kereskedésében dolgozott.
1930-ban beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. ( a "numerus-clausus miatt nem vették fel, csak Szegedre.)1934-ben doktorátust szerez, Kaffka Margitról ír tanulmányt. Az egyetemen bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok M?vészeti Kollégiumába.( a szocialista filozófiát tanulmányozták, és a tanyavilágot tanulmányozták. 1931 nyarát Párizsban töltötte. A diploma megszerzése után nem kapott munkát, ún. szabadúszó m?vész lett, és a Nyugat közölte m?veit. Egyre er?sebbé vált veszélyeztetettségének, üldöztetettségének tudata, a katolizmusban, a költészetben, a baloldalban kereste a reményt.
Budapestre költözött, alkalmi munkákból élt. 1935-ben találkozott, és házasságot kötött Gyarmati Fannival, a kommunista folyóirat: Gondolat munkatársa lett.
-Hispániai hispánia: Fro. a spanyol polgári forr. javára segítséget ígér. Err?l szól.(bika mot.)
1939-ben feleségével utoljára jár Párizsban, ez a 3. útja.
1940-t?l többször behívják sorozásra. Barátai kezdetben szinte harcot indítottak, hogy kihozzák Radnótit, jelent?s fordításaira, költészetére hivatkoztak. Ráadásul tagja volt a Történelmi Emlékbizottságnak. ( Appoliner, Voegelweide fordítások, 1941-ben ? adja ki József Attila válogatott verseit. ) 1942-t?l hevesen fellép Illyés Gyulával, Németh Lászlóval Magyarország hadba lépése ellen.
-Száll a tavasz c. verse kemény háború ellenes vers.
Másodszorra is behívják a romániai Élesdbe, itt élnek Kölcsey nagyszülei. Sikerül megint kijutnia.
1944 május 18-án újra besorozzák, a jugoszláviai Bor melletti Lager Heidenauba viszik egy munkatáborba (aknázott területek felderítése a feladatuk, nagyon veszélyes, volt egy emberséges hadnagya: Szál Antal, aki szerette Radnóti költészetét.) A munkatábort aug. végén felszámolták, a foglyokat szeptemberben "er?ltetett menet"-ben nyugat felé indították. Novemberben érték el Abda Közséket, ahol a költ?t 22 társával együtt agyonl?tték.
A költ? még életében Baumgarten-díjjat, és 1948-ban poszthumusz Kossuth-díjjat kapott.
Kötetei:
-Pogány köszönt? 1930
-Újmódi pásztorok éneke 1931
-Lábadozó szél 1933
-Újhold 1935
-Járkálj csak halálraítélt 1936
-Meredek út  1938
-Ikrek hava  1940
-Válogatott versek  1940
-Tajtékos ég 1946 (poszthumusz)
Költészete a 30-as évek els? felében
 
Els? köteteiben megjelent versei még ugyanazt a verseszményt, az ún.újklasszicizmust követik,                           mint Babits nyomán kortársai.
    Els? köteteiben : Pogány köszönt?(1930), Újmódi pásztorok éneke(1931 ezt a kötetét az     ügyészség vallásgyalázat miatt elkobozta.) rímtelen expresszionista szabadversek jelennek meg, melyek els?sorban elégiák. A költ? szomorúságát e m?fajban fejezte ki, és a természet, szerelem nagy erejében keres vígaszt. Ebbe az idillbe belesz?vi a mozgalmas, nyugtalan életet is.
   Harmadik kötetében a Lábadozó szélben (1933) az idill mellett már a lázadás hangjai is megszólalnak. ( 1933: Hitler hatalomra jutása, a Meine Kampf megjelenése, már sejteti a kés?bbi európai eseményeket.)A szabadversekben egyre nagyobb szerepet kap a klasszikus id?mérték, a klasszikus strófaszerkezet.
-Mint a bika c. vers allegórikus, impresszionista képek jellemzik. A béke, boldogság, életöröm, szerelem mellett megjelennek a pusztulás, kiszolgáltatottság, félelem, halál képei is.
    Az Újhold (1935) c. kötetben a versek nyílt, leplezettlen fenyegetettség érzésr?l árulkodnak. A költ? magányosan áll az ellenséges világban, csendes, szívós ellenállásra készül?dik. A szorongást a szerelemmel próbálja oldani, de a halál még a nyugodt, idilli érzésekbe is belelopakodik.
   Járkálj csak halálraítélt (1936)kötetében a meghatározó motívum a halálközelség gondolata lett. A természet meghitt világát is felborította a kivülr?l érkez? fenyegetettség. A halál fenyegetését tudomásul veszi, sorsától szinte elszakad, felülemelkedik rajta. Az avangard, szabadvers korszaka lezárult, újra klasszizálódás jellemzi.Úgy érzi, hogy a klasszikus forma az értelem, és az erkölcs szilárd bels? rendje, mely er?t, öntudatot adhat a kívülr?l jöv? veszéllyel szemben. ( rímes jambusi képletek )
-Járkálj csak halálraítélt c. címadó vers. A kemény férfierkölcs követelményét fogalmazza meg: A költ?nek tiszta erkölcsünek, ártatlannak, harcosnak kell lennie. A bels? er?ket a félalém ellen mozgósítja.
    Meredek út (1938) A rossz iszonyata jelen van, e kötetben jelenik meg els? eclogája: a költ?t 1937-ben felkérték, hogy vegyen részt Vergilius eclogáinak fordításában. ? a 9.-et fordította.
-9. ecloga :A m?fajt alkalmasnak érezte, hogy az embertelen kort, boldogságvágyát, veszélyhelyzetét kifelyezze. A ciklus egy el?hangból: Száll a tavasz c-b?l, és 8 eclogából áll, melyek 1938-1944 között születtek.
-Béke, borzalom (1938)" az utcán béke lengett s valami borzalom "
-Tegnap és ma (1936) Erkölcsi követelménynek tartja, hogy rendezett m?vet hagyjon hátra. Véglegesen visszatér a letisztult képekhez, formákhoz. Hexameterben sok verset ír.
     Tajtékos ég (1946) utolsó kötete, melynek anyagát maga állította össze, de csak halála után 1946-ban jelenhetett meg, kiegészítve a bori napló költeményeivel.( az abdai tömegsírból került el?, a viharkabátja zsebéb?l, Dr. Ortutay Gyula 5 nyelven fordította le, Szalai lajos segítségével kerültek haza :a bori notesz versei: 7. ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, Razglednicák, Er?ltetett menet, A la recherche, 8. ecloga,  ) Már tudja a költ?, hogy a lágerb?l élve nem kerül ki, és feleségét többet nem láthatja. A haláltudat azonban felfokozza életszeretetét? a szerelem emlékében, a természetben keres menedéket. A költ? mítizálja az elveszett éveket, Az otthont, a védettséget, az elveszett éveket maximálisan lefokozza.
-nem bírta hát (1944) a fiatalon meghalt költ?barátját: Dési Huber Istvánt búcsúztatja. A rekviem m?vészi hitvallássá alakult a versben. A m? 3. szem.-ben szól a fest? halálának okáról. A holt test, és az értelem, szellem ellentéte uralkodik. A költ? szemügyre veszi a hagyott életm?vet, a fest? jellegzetes motívumait ( bivaly, ló, munkás. dési templom, ) A m?alkotás gy?zelmét hírdeti. Közben egy személyesebb hang 2. szem.-ben szól az elhunythoz. Felidézi erkölcsi örökségét: H?séggel szolgálta a népet. " A sorsod ellenére voltál mester."A mostoha sors és a mesteri életm? drámai ellentéte a költ?re is vonatkozik. A korai versek "pogány idillével" szemben bibliai motívumokat is belesz?.
-Sem emlék, sem varázslat(1944 ápr. 30, a lágerbe menetel el?tt írja )A személyes sors tragikumát alázattal, önzetlenséggel szólaltatja meg. Végs? búcsú versei közé tartozik. Az az ember szól, aki mindenét elhagyta, csak a legszemélyesebb emberi tartalom, és a személyesség szólal meg benne. Áldozatnak szánja magát mások életéért.
-Az álomi táj (1943) az emberhez méltó halál gondolata jelenik meg.
-A la recherche (1944 aug.) c. versben a költ? az elt?nt id? nyomában jár, mint Proust. A " régi, szelíd estékre " emlékezik, mikor barátai vették körül. Mindez már elérhetetlen, megfoghatatlan, visszahozhatatlan.  A nosztalgia és a tragédia dallama összefonódik, együtt fejezik ki azt a veszteséget, mely immár jóvátehetetlen. A vers rezignált hangulatát nem oldja fel a befelyezés sem:" távoli erd?k, idegen legel?k" képe.
-Er?ltetett menet (1944 aug.) Borban elhelyezett gy?jt?táborba viszik a rabokat, a vers már a bori lágerben született. A vers az életösztön, az élethez való ragaszkodás, a fáradt halálvágy drámai, bels? verse. 2 db. 10 soros részb?l áll. ( Vogelweide: Ó jaj, hogy elt?nt minden c.vers formája, ? is fordította. Versforma: 14 v. 13 szótagos nibelungizált alexandrinok: hatos vagy hetedfeles jambus, a 3.vagy 4. versláb után sormetszettel. )A forma szaggatottsága utal a menetelésre, a gondolatok tördeltségére. A 2 bölcsebb, szép halál " ad er?t a továbbmenetelésre. Szürrealista kifejezések, képek jellemzik. A 2. rész: érvelés az élet mellett, az idill felidézésével, amelyek visszahatnak a pusztulás látomásaira, porrá zúzva az idill képeit.( Ó, ha hinni tudnám...., még visszaszól talán.)A vágy a "szép halál " után, fokozódik.
-Razglednicák (1944) Rövid, tragikus helyzetképek aháború valóságáról.

ECLOGÁI:
Legzártabb, legteljesebb versciklusa, ókori m?fajt töltött meg korára jellemz? mondanivalóval. 1937-ben kérték fel Vergilius eclogáinak fordítására. A Nyugat kiadója elhatározta, hogy kiadja a római költ? eclogáit latinul, magyarul Pásztori magyar múzsa címmel. Radnóti a 9. ec. fordítását kapta, az ? sorsára ismerhetünk kés?bb írt eclogáiban.
- 1. ecloga (1938) Tökéletes hexameterekben íródott. A halál érzete szimbolikusan jelenik meg: ahogy a fakat megjelölik kivágás el?tt, ?t is megjelölték.Az írás az életbenmaradáat jelenti.
-2. ecloga.(1941 ápr. 27: Teleki Pál öngyilkos lett, megindul a magyar támadás Jugoszlávia ellen. A vers címe: Nem tudhatom. A repül?s, és a költ? párbeszéde.( Antoine de Saint Exupery: Kis herceg )Egy bombát szóró pilótának mást jelent a táj, mint aki ott született.Szívb?l jöv? hazaszeretete mutatkozik meg.
-3. ecloga (1941 jún.12) A legvidámabb eclogája, nincs párbeszéd. A Pásztori Múzsa, a szerelem a megszólított. A hangnem der?sebb, de a végén megjelenik a halál.
A 3. ec. után fejleszti ciklusokká eclogáit, melyek hasonlítanak a villoni balladákhoz.
-4. ecloga(1943 március 15) A m?ben a Költ? és a Hang párbeszéde olvasható, melyben a költ?i én bels? drámája látható. A költ? szenvedélyes szabadságvágya szólal meg. A Hang -a lelkiismerete- bátorítja, felidézi a költ? sikereit, mire az öntudatlan tiltakozia az élet hiábavalósága miatt." Az égre írj, ha minden összetört"
a vers el?hangja: Száll a tavasz
-5. ecloga (1943 nov. 22) Bálint György újságíró barátja emlékére írja. Csak mint töredék maradt ránk, a vers folyamán Radnóti hangja sírásba csuklik.
-6. ecloga: elveszett
-7. ecloga(1944 júl.) a Heidenau lágerben született, az álmok, valóság ellentétére épül. A rabok az álombab, a költ? a versírásban keresi a menedéket.Elégia, hexameterben íródott. Impresszionizmus, expresszionizmus egyesül a klasszicizmussal.
-8. ecloga (1944 aug )a próféta szavaival mond átkot.
-9. ecloga az El?hanggal együtt.

Hitvesi költészete:Gyarmati Fannihoz.
-Tétova óda
-Két karodban
-Levél a hitveshez
-7. ecloga:Levél a hitveshez.