1. Életrajz

-Diákélet

1823. január 1-jén Kiskõrösön született. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja Hrúz Mária cseléd. 1824-ben a család Kiskunfélegyházára költözött. 1828-ban kezdi tanulmányait Félegyházán.

Iskolai tanulmányait Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlõrincen, Pesten, Aszódon, Selmecbányán végezte. 1835–38. között az aszódi gimnáziumba járt, elsõ költeménye is itt született, címe Búcsúbeszéd. 1838-ban Selmecbányán tagja lesz a Nemes Magyar Társaságnak, megismerkedik Vörösmartyval és Csokonaival. 1839-ben Sopronban bevonul katonának, Grazban megbetegszik, 1841-ben leszerel.

-Vándorévek

Pápán Orlay Petrics Sománál vendégeskedik. Az országot járja: Pozsony—Dunavecsés—Pest—Selmec—Dunavecsés. Ozorán vándorszínész, Pápán megismerkedik Jókai Mórral. 1842-ben az Atheneum címû folyóiratban megjelenik A borozó címû verse. 1842–43-ban Székesfehérváron vándorszínész. Kecskemétrõl Pozsonyba ment az országgyûlésre (tudósításokat másolt). 1843-ban Debrecenben vándorszínész. 1844-ben születik Versek címû versgyûjteménye.

-Az elismert költõ

A Pesti Divatlap segédszerkesztõje; sikertelen szerelmek; vidéki körút. Belép a Tizek Társaságába, részt vesz a politikai, irodalmi életben. 1846-ban Szatmárba utazik, ahol megismerkedik Szendrey Júliával, 1847-ben feleségül veszi; elnyeri Arany János barátságát. 1848. március 15-én a márciusi ifjak élére áll. 1849-ben Bem tábornok segédtisztje (a vezetõkkel összetûzésbe kerül). 1849-ben Segesváron Petõfinek nyoma veszik.

2. Az apostol

Keletkezési körülmények: Petõfi publicisztikai munkássága 1848–49-ben gazdag. Cikkei hatásosak, nyelvi remekmûvek. Jellemzõi: természetesség, közvetlenség, logikus gondolatmenet, személyesség, határozott politikai cél.

1848 augusztusában kezdi írni Az apostolt, szeptemberben készül el. Eddigi életének tapasztalatait fogalmazza meg a mûben (20 fejezetbõl áll). Közvetlen elõzménye: Petõfi indul a szabadszállási képviselõválasztáson, azonban csúfos vereséget szenved.

Fõhõsének alakjába életrajzi motívumokat írt. A fõhõs eszméi, születési ideje, házassága, szegényessége, következetessége, a szabadság tisztelete azonosak Petõfiével. Táncsics Mihály életébõl is vett motívumokat (a fõhõst könyvéért börtönbe zárják). További példái: Dickens Twist Olivérje, Sue regénye.

A mû szerkezete:

in medias res: rögtön a dolgok közepébe vágva

A cselekmény nem lineáris szerkezetû.

-a, Szilveszter családjának szörnyû nyomorát írja le; Van-e ereje Szilveszternek kitartani érvei mellett?

-b, Szilveszter születése, gyermekkora

-c, A szabadságért vívott harcot mutatja be (falun és városban)

-d, Szilveszter vértanú halála

Romantika és realizmus stílusok jegyei érzõdnek a mûben.

A magára maradt forradalmárt ábrázolja Petõfi, aki hû maradt eszméihez, de akit a nép nem ért meg. Azzal a gondolattal küszködik, hogy vajon neki is ilyen életet szánt-e a sors.

Verselése: jambikus lejtésû, rím nélküli sorok; szabad szótagszám.

Szõlõszem-metafora (11. fejezet): A szõlõszem egy apró gyümölcs, a napsugár mégis egy évig érleli. A Föld egy hatalmas gyümölcs, érlelõje pedig az emberek lelkének sugara. A Föld érése nagyon hosszú folyamat, mert kevés olyan ember születik, aki szerepet játszik az érlelésben.

3. Tájleíró versek

-Az alföld (1844. július, Pest)

Az alföldi táj tájleíró költemények témája Petõfi révén kerül elõször az irodalomba. Az Alföld a szabadság és az otthon szimbóluma (Petõfi az Alföldön született).

A vers gondolatmenete a távolitól a közeli felé, majd ismét a távoli felé irányul.

Keretes szerkezetû: a költõ személyes érzései foglalják keretbe a tájleírást (1-3. versszak; 4-11. versszak; 12. versszak).

A tájhoz érzelmek fûzik a költõt („Legalább nekem szép").

-A puszta télen (1848 január, Pest)

1848 telén keletkezett, a forradalom elõtti feszültség fejezõdik ki a versben. A vers emlékezetbõl íródik, de konkrét élmény alapján (Pesten). Gondolatmenete: a távolitól a közeli felé mutat; elõször a természet, majd az emberi környezet, utána ismét a természet bemutatása. A téli táj kihalt, a természet csendes, a tanyákon is megszûnt a mozgalmas élet. Hóvihar dúl a pusztán, majd az alkony beköszöntével elcsendesedik.

1-3. versszakok: a puszta bemutatása; megszemélyesítés

4-6. versszakok: az alföldi élet mozgalmassága; ismétlés, költõi kérdés

7-9. versszakok: a forradalom, hangulata

-A csárda romjai (1845); A Tisza (1847); Kiskunság (1848)

4. Forradalmi látomásköltészet

Petõfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság ügye szorosan összekapcsolódott gondolkodásában. Költészetében 1846-tól felerõsödik a politikai líra, megfogalmazza a költõk szerepét, elképzeli ezt a harcot.

Látomásversei közül az egyik legjelentõsebb az Egy gondolat bánt engemet... címû költemény. A vers egyetlen gondolatot fejez ki, végletes érzelem, izgatott lelkiállapot jellemzi. Rapszódia: erõteljes, végletes érzelmeket kifejezõ mûfaj.

A vers tengelye a „Világszabadság!" felkiáltás, mely önmagába foglalja a célkitûzést. A költõ nem akar polgári, köznapi életet élni — tenni akar az emberekért, a közösségért akar meghalni. A gondolati egységeket gondolatjellel különíti el.

1846 után jut el egy újfajta költõ-ideál kialakításig, egy új mûvészi hitvallás hirdetéséig. A XIX. század költõi (1847) címû verse szerint a költõ Isten küldötte. A költõk kötelessége vezetni a népet a Kánaánba, az ígéret földjére. Ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állítja követelményként századának költõi elé.

A vers szerkezete:

I. 1. versszak: Petõfi a költõi felelõsségre hívja fel a figyelmet

II. 2-3. versszak: A jelen helyzet bemutatása, a költõk jelenlegi feladatának ismertetése

III. 4. versszak: Azokról a költõkrõl, politikusokról szól, akik elégedettek a jelennel (túlzásokkal, ismétléssel fejezi ki érzelmeit)

IV. 5. versszak: Az ideális jövõ társadalma; a mondatok sorrendje felcserélõdött, a fõmondat kerül a versszak végére (nyomatékosító szerep); feltételes mondatok ismétlõdnek

V. 6. versszak: A harc nagyon hosszú ideig tart, ezek az ideális eszmék nem biztos, hogy egy emberöltõ alatt megvalósulnak. Akik küzdöttek, azok halála és emléke dicsõséges lesz (romantikus túlzás).