A barokk kiemelkedõ alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsõsorban büszke, hírnevét mégis írói mûvészete örökítette meg igazán. Költõi pályája nem az eposz megírásával kezdõdött. Elsõ alkotásainak megírására szerelme, Draskovich Mária ihlette. A versekben Viola néven megszólított hölggyel késõbb házasságot is kötött. Majd a délvidéket a török elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni, s közben hadtudományi tanulmányokat folytatott.

Barokk vonások a Szigeti veszedelemben

1, Nyelvi, stiláris gazdagság
2, Monumentalitás, mely a mûfajválasztás tekintetében is megfigyelhetõ. Az eposz nagy terjedelmû, rengeteg szereplõt és nagyszabású hõsöket vonultat fel. Lényeges, hogy a költõ a várvédelmet nemcsak a török-magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretû eseményeként ábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletezõ hasonlatai is a barokk monumentalitást bizonyítják. Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, nagysága, a magyarok erkölcsi fölénye stb.)
3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, a nemzeti hõst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: "Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület elõtt térden áll vala, | S így kezde könyörgeni az û szent szája". A költõ csodás elemeket elõszeretettel alkalmaz - pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: "Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szüvedet mind általláttam.". A mû végén az angyali légió elûzi a pokolbeli lelkeket és a hõsök lelkét a mennybe szállítja.
4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e mûvében fogalmazza meg felismerését, hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejébõl, nemzeti összefogással képes megszabadulni a török seregektõl.
5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetõvé teszi, valószerûvé váltja: a vereséget gyõzelemként mutatja be (paradoxon elem):  a védõsereget gyõztesként tünteti fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben, de a történelmet nem hamisítja meg.
6, Festõi látásmódjával nemcsak az illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a szultán külsõ jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/ 36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális adagolásával szoktatja hozzá a valószerûtlen elfogadásához.
7, Különbözõ mûfaji elemeket kever:
 Lírai: elmélkedések, dalszerû betét, pld. a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán  kávézik   közben egy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán    õrjöngése. Könyv. 155.
 Epikai: leíró jellegû részletek, elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.
 Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok - 3. ének eleje - konfliktushelyzetek pld. Deli Vid és   Delimán párbajának során
Kulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti meg, pld. Zrínyi buzdító beszéde az eskütétel elõtt könyv 57. 5. ének.
8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festõi képeket, túldíszített jelzõket használ - basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtõ, hangulatfestõ kifejezésekkel jellemzi hõseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzõket és bizarr akusztikájú verselési formákat alkalmaz - basa külsõ és belsõ jellemzése (könyv 28.).
9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetõk fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével, önfeláldozó hitvesi szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mû elején és végén.
10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére.