Az arisztokracia belhaboruitol es onkenyetol gyotort nep mindenekelott
    jogot es rendet akart. A torvenykezes hagyomanyok, ill. szokasok utjan
    tortent, ami visszaelesekre adhatott lehetoseget.621-ben a nep kikeny-
    szeriti, hogy Drakon szemelyeben torvenyhozot  valasszanak, aki irasba
    foglalja a szokasjogot,lehetove teve ezzel a torvenyek ("Drakon verrel
    irott torvenyei") arisztokrataellenes ertelmezeset.
    A feszultseg csokkent ugyan, de nem szunt meg.
    A vezer, akiben a nep remenysege osszpontosult,az 594. ev fotisztvise-
    loje, un. arkhonja,Szolon kolto es allemferfi lett. Eltorolte az ados-
    sagot (szeiszakhteia=teherlerazas:az allammal, maganosokkal,hitelezok-
    kel szembeni adossagok elengedese), minden kovetkezmenyevel egyutt. Az
    adosrabszolgak felszabadultak, a kulfoldre  eladottakat allamkoltsegen
    valtottak ki. Az adossag miatt foldjuket vesztett parasztok visszakap-
    tak kis birtokaikat.  A foldbirtok maximalizalasa a kisbirtok vedelmet
    szolgalta.Szolon, magat az adosrabszolgasag intezmenyet is megszuntet-
    te.  Ezentul az atheni polgar adossagaert csupan vagyonaval volt fele-
    los, szemelyevel nem.  —j alkotmanyt teremtett,  amelyben a jogokat es
    kotelezettsegeket nem az arisztokrata  szarmazasi elv, hanem a  demok-
    ratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg.  A polgarokat  negy osztaly
    valamelyikebe soroltak, aszerint, hogy 500,300,200 vagy ennel kevesebb
    mero gabonara rugott vagyona vagy jovedelme (1 mero=1 drachma = 4,6 kg
    sulyu ezustpenz).A katonaskodas is e vagyoni elosztas szerint tortent.
    Szolon visszavonulasa utan polgarhaborus legkor uralkodott.
    561-ben Peiszisztratosz ragadta kezebe a hatalmat.  A zsarnokuralomnak
    (turranisz) nevezett rendszer az arisztokracia tovabbi  visszaszorita-
    val a nepnek kedvezett. Az onallo politikai szerepre vagyo nep azonban
    Peiszisztratosz fiai alatt megdonti a rendszert (i.e. 510-507), es egy
    nepi felkeles a demokrata iranyzat vezetojet,  Kleisztheneszt juttatja
    hatalomra.
    Attika lakossagat teruleti alapon 10 phulere(=kerulet) osztotta.Minden
    phule 3 reszbol all : az egyik volt a varosban, a masik a partvideken,
    a harmadik a szarazfold belsejeben. Az arisztokratak ezzel kisebbsegbe
    szorultak.A keruletek hoztak letre 50-50 kepviselojuk reszvetelevel az
    500 tagu tanacsot, amely torvenyelokeszito es vegrehajto szerv volt. A
    keruletek valasztottak a hadvezereket(sztrategos),keruletenkint egyet-
    egyet,  a kulpolitika, a torvenyhozas ugyeiben donto es a tanacsot el-
    lenorzo nepgyulesnek(ekleszia) viszont minden atheni allampolgar tagja
    volt.
    Kleisztenesz alkotmanya betetozte a Szolon altal elinditott  fejlodesi
    folyamatot.  Egy evszazad leforgasa alatt Athen arisztokratikus allam-
    bol demokratikus allamma alakult.