Roma Italiaban fekszik az appennin felszigeten.Az egesz felszigetet az
    Appenin-hegyvonulat szeli kette. A hegyseget borito  erdosegeket tagas
    legelok, termekeny volgyek szakitjak meg.A keleti hegyvonulat nem ked-
    vez a kikotoknek.Ilyen termeszeti adottsagok mellett a felsziget nepei
    nem a tengerhajozasban, hanem a foldmuvelesben, a gabona- es szoloter-
    mesztesben lettak jovojuket. Az i.e. II evezred vegen indogerman nyel-
    vet beszelo torzsek (kesobbi lakohelyukrol kaptak az italicusok nevet)
    vonultak az Appenin-felsziget fele. Az italicusokat az i.e. I. evezred
    elejen meg harom mas nep kovette : keletrol,az Adriai-tenger videkerol
    az illirek, delrol a gorog  gyarmatositok es ugyancsak keletrol, Kisa-
    zsiabol erkezett etruszkok.
    A romai hagyomany Roma, azaz a Varos alapitasat 753-ra teszi.  Roma i.
    e. mintegy 500-ig kiralysag volt.  A kiraly volt a fovezer  es a fopap
    is. Tanacsadokent a nemzetisegi arisztokracia tagjaibol allo venek ta-
    nacsa,a szenatus allt mellette. Letezett a nepgyules is, de a szavazas
    csaladi szovetsegek szerint tortent. Ez gatolta a  demokracia kibonta-
    kozasat.
    A romai hagyomany szerint 7 kiralybol a 3 utolso  etruszk volt. Az et-
    ruszk uralkodok  egyesitettek egy varossa a 7 halom paraszti telepule-
    seit, es adtak neki a Roma nevet.
    A tarsadalom elen a nemzetisegi arisztokracia tagjai,a patriciusok al-
    tak, akik a  legnagyobb foldbirtokkal rendelkeztek. A tarsadalom masik
    reteget a kliensek alkottak, akik valamelyik hatalmas csaladfo, a pat-
    ronus hatalma es vedelme alatt alltak. A harmadik reteget a plebejusok
    kepviseltek. Ok a romai  allam altal hivatalosan el nem ismert nemzet-
    segekben eltek. A szabadok tarsadalman kivul eltek a rabszolgak, azon-
    ban szamuk csekely volt.
    A megerosodott romai patriciusok i.e. 510-ben eluzik az utolso etruszk
    uralkodott, Tarquinius Superbust.
    A kormanyzat elen ket konzul allt. Ok vezettek a nepgyulest es iranyi-
    tottak a haboruban a hadsereget. Egy evre szolt a megbizatasuk. Egyen-
    lo hatalmuk az egyeduralomra torest gatolta meg.A biraskodas a praeto-
    torok,a varosepites az aedilisek,a penzugyek ellatasa a quaestorok fe-
    ladata volt. Minden romai polgar  tagja volt a nepgyulesnek. A nepgyu-
    les valasztotta a hivatalnokot es dontott elet-halal kerdeseben.
    A legfobb politikai donteseket a szenatus hozta,amelynek tagjai tekin-
    telyes  csaladok kepviseloi voltak. A szenatus, a nepgyules es a hiva-
    talnokok kolcsonosen ellenoriztek es egyensulyoztak egymast.Legnagyobb
    veszely  eseten egy  teljhatalommal rendelkezo  diktatort valasztottak
    legfeljebb hat honapra. A szavazas  csoportonkent tortent, ami a felso
    reteg biztos tobbseget jelentette.
    A patriciusok kiterjedt foldbirtokkal rendelkeztek. Az o kezukben volt
    a gazdasagi, politikai, papi hatalom is. A plebejusok kozt voltak gaz-
    dag es szegeny parasztok, kezmuvesek, napszamosok. A parasztokat ados-
    saguk miatt szabadsaguk elvesztese fenyegette. A tehetosebb plebejusok
    hiaba hullatak  veruket a harctereken,  politiki jogokat nem kaptak. A
    torvenyek nem voltak irasba foglalva.
    Az V.sz. elejen a patriciusok nem egyeztek bele az adosagok reszletek-
    ben valo torlesztesere. A plebejusok nagy resze kivonult a "Varosbol"
    egy kozeli dombra es sztrajkba lepett. Az ellenseg ekozben mar a hata-
    rig vonult. A patriciusoknak engedniuk kellett.A plebejusok kulon nep-
    gyuleseket  tarthattak, es neptribunusokat (szent es serthetetlen) va-
    laszthattak. I.e 450-ben a neptribunusok kezdemenyezesere 10 ferfiubol
    allo testulet alakult a torvenyek irasba foglalasara. A 12 tablas tor-
    venyek egyebek kozt az adossagra,a tolvajlasra es oroksegi ugyekre vo-
    natkoztak.
    I.e. 367-ben a plebejusok  elott megnyilt a konzulatus, masreszrol 500
    romai holdban maximalizaltak az egy szemely altal berelheto fold meny-
    nyiseget. A konzulatus utan a fopapi meltosag is megnyilt a plebejusok
    elott. Most mar a  szenatusba valo bejutasnak sem volt akadalya. I. e.
    326-ban megszuntettek az adosrabszolgasagot.
    I.e.396-ban a romaiak elfoglaltak a Romatol 20 km-re eszkkeletre fekvo
    etruszk varost Veiit.Az i.e. 326-304 es 299-291 kozt vivott haborukban
    a k.-i latin szovetsegesek es a tobbi meghoditott is arra kenyszerult,
    hogy beilleszkedjen a romai hatalmi rendszerbe. A Tarentum nevu del-i-
    taliai varos es  a segitsegere sieto hellenisztikus uralkodo, Pyrrhosz
    (282-272) folott aratott gyozelem egesz Italia fole kiterjesztette Ro-
    ma uralmat (i.e. 264).