A magyar nep osei az Ural-videken es Kelet-Europaban eltek.A magyarsag
    osei i.e. 4000 korul egyutt eltek az urali nepekkel az un. urali osha-
    zaban, az Ural-hegyseg es az Ob folyo kozti teruleten.  Halaszattal es
    vadaszattal foglalkoztak. I.e. IV. evezred masodik harmadaban a tulne-
    pesedes az urali nepek szetrajzasazahoz vezetett.A finnugorok az Ural-
    hegyseg kornyeken terjeszkedtek. A Kama folyo  also szakasza es az Ob-
    Irtis folyok kozotti teruleten helyezkedett el a finnugor oshaza. 1500
    korul a finnugor telepulesi terulet harom reszre szakadt. A Kama folyo
    volgyeben  elo permiekre, a Volgatol egeszen a  Baltikumig terjeszkedo
    kozfinnekre es volgaiakra, valamint az Ural azsia oldalan, Nyugat-Szi-
    beriaban lako ugorokra, a mai vogulok, osztjakok es magyarok elodeire.
    Mikozben az ural  europai oldalan elo finnugorok nyugati iranyban ter-
    jeszkedtek, az  azsiai oldalon levok deli es del-keleti iranyba huzod-
    tak, es eljutottak az Irtis, Tobol es Ob  kozepso folyasanak sztyeppe-
    teruleteire, az un. ugor oshazaba. Az ugor kozosseg az i.e. I. evezred
    elso feleben felbomlott. A folmelegedes hatasara a vogulok es az oszt-
    jakok eszakra huzodtak. A magyarok osei delre, az ott levo sztyeppevi-
    dekre vonult.I.e.500 korul a del fele vandorlo elomagyarok kapcsolatba
    kerultek irani nyelvu torzsekkel. Az i.e. 500-at  koveto elso evezred-
    ben az europai  sztyeppevideken hullamzo  szkita nepek  kozt sodrodtak
    ide-oda.Egyes feltetelezesek szerint az osmagyarsag az 550-700-as evek
    kozt atkoltozott a mai Baskiria teruletere.A VIII. szazad kozepe tajan
    a magyar torzsek nagyresze ujbol folkerekedett,majd nyugat fele vando-
    rolva atkelt a Volgan, es a Don,a Donyec, az Azovi-tenger menten a Le-
    vedianak nevezett teruleten utotte fel satrat. A terulet a Kazar Biro-
    dalom fennhatosaga  ala tartozott. A Kazar Birodalom hatasa az allando
    megtelepedes fele szoritotta oket. A foldmuveles es az allattartas va-
    lik a fo foglalkozassa.
    A IX. szazad alajen, 830 korul belhaboru razta meg a Kazar Birodalmat.
    A magyarok a kozponti  hatalom ellen foglaltak allast, sot befogadtak,
    es kabar neven torzsbe szerveztek a menekulesre keszitett lazadokat.
    (Nyek, Megyer, Kurtgyarmat, Tarjan, Jeno, Ker,  Keszi, Kabar, Varsany,
    Tarkany,Szekely). Biztonsagi okokbol a magyarsag 840-850  korul nyuga-
    tabbra huzodott. igy  kerult a Dnyeper, Dnyeszter, Bug es Szeret folyo
    videkere, a nevezetes Etelkozbe. Itt csokkent a foldmuveles es noveke-
    dett az allattartas  szerepe.  A torzsek uj  fofejedelmet valasztottak
    �lmos szemelyeben. �lmos fuggetlenitette magat a  Kazar hatalomtol, es
    onallositotta nepet. Belso hatalmat is megszilarditotta a tobbi torzs-
    zsel kotott  szovetseg. A Karpat-medencebe  torteno kalandozasok soran
    eszreveszik annak elonyeit Etelkozzel szemben. A 890-es evekben felme-
    rult az uj haza, a Karpat-medencebe  koltozes gondolata. 892-ben a ma-
    gyarok a keleti frankokkal szovetsegben ismet a Karpat-medenceben har-
    colnak.894-ben a Balkanon harcolnak a bizanciak oldalan a bolgarok el-
    len. 894-ben Szvatopluk  hivasara ujbol  a Karpat-medenceben  teremnek
    a magyarok. A dunantuli  hadjarat idejen varatlanul  meghal Szvatopluk
    nagyfejedelem. A dunantuli hadak nem ternek vissza,hanem a fosereg be-
    vonulasanak elokeszitesere a Felso-Tisza videkere vonul vissza.  A fo-
    sereg �lmos fianak, �rpad vezetesevel 895 tavaszan a Vereckei-hagon at
    nyomult be az Alfoldre. Az etelkozben maradt  magyarok a bosszuszomjas
    bolgarok  elol  menekulve a  Delkeleti-Karpatok  hagoin vergodott be a
    Karpat-medencebe. 895-ben a Dunatol keletre eso resze kerult magyar u-
    ralom ala. 899-ben a keleti frank szovetsegben megvertek az eszak-ita-
    liai kiralyt. A hadjarat kozben meghalt szovetsegesuk, Armulf csaszar.
    A magyarok uralmuk ala vettek a k.-i frank uralom alatt alo Dunantult.
    A 900-906-os evek kozt a morvak eszaknyugat-felvideki teruletei jutott
    magyar kezre. A 907-es evben a magyarok  adofizetoikke tettek a legyo-
    zott bolgarokat. A magyarok a nagy  mozgekonysagot, gyakorlottsagot es
    vasfegyelmet kovetelo konnyulovas harcmodor mesterei voltak.  Hadjarat
    sorozatuk 7 evtizedig  szinte allando hadiallapotban tartotta Europat.
    A 930-as evekben vege szakadt a gyozelemsorozatnak, es kezdett szerte-
    foszlani a  magyarok legyozhetetlensegenek  mitosza.  933-ban Madarasz
    Henrik nemet kiraly seregei gyozik le eloszor. 955-ben Lech mezejen I.
    vagy Nagy Otto nemet kiralytol szenvednek katasztrofalis vereseget.
    Utolso  vallalkozasuk 970-ben a kijevi fejedelem szovetsegeben kudarc-
    cal vegzodott.
    A kalandozasoknak bealkonyult. A magyarok a kulfold szemeben  barbarok
    szineiben tuntek fel, akiket meg kell semmisiteni. A 972-ben  uralomra
    jutott Geza sorsdonto valasztas elott allt. A magyar  foldet  most mar
    fegyverrel nem lehetett sikerrel vedeni, ezert a vedelem  most a poli-
    tika teret igenyelte.