A XIII. szazadban a Nemet-romai Csaszarsag a papasaggal vivott kuzdel-
me soran szettagolodott. Franciaorszag, Anglia es az Iberiai-felsziget
kereszteny allamai megerosodtek.
Franciaorszagot a Capeting-uralkodok vezettek (Nev: Capett Hugo, 987).
A XIII. szazad vegere az egymast koveto uralkodok megnoveltek hatalmuk
es befolyasuk korzetet. Eszkozei a csaladi birtokok gyarapitasa,hazas-
sagi politika, a hercegek es grofok huberi eskure kenyszeritese. A ki-
ralyok tartomanyaikat kiralyi hivatalnokok reven iranyitottak, a habo-
ruban nagy szerepet kaptak a zsoldosok.
IV.Fulop 1302-ben hivott ossze eloszor rendi gyulest Parizsban.Az azo-
nos jogallasu, oroklodo kivaltsagokkal biro csoportoknak fontos szere-
pe volt az allamugyek megvitatasaban.
A regi feudalis allam helyebe, ahol a kiraly es a fourakbol,fopapokbol
allo kiralyi tanacs hozta a donteseket, uj tipusu allam lepett:a rendi
monarchia.A rendek anyagi tamogatas fejeben bizonyos reformokat,enged-
menyeket helyezhettek kilatasba.
Anglia Europa legszilardabb allama volt.A kiralyok hataskore meghalad-
ta a francia Capetingeket. Minden szabad ember a huberesuk volt, a ki-
ralyi birosag ala tartozott. Nagyok voltak a kiralyi jovedelmek is.
A kiraly ellen szervezkedo barok 1215-ben elfogadtattak a nagy szabad-
saglevelet (Magna Charta Libertate). Ez tartalmazta, hogy a kiraly
uj
adokat nem szedhet, szabad embert biroi italet nelkul el nem fogat,
a
varosok kivaltsagait tiszteletben tartja, s ezeket a barok eroszakkal
is betartathatjak a kirallyal.
1265-ben Simon de Monfeurt baro hivott ossze olyan gyulest,amelyen
a
a varosok es a lovagok is kepviseltek magukat. I.Edward uralmat szeles
rendi alapokon megszervezett gyulessel kivanta biztositani. Az altala
osszehivott 1295-os gyules lett a kesobbi angol parlamentnek mintaja,
amelyek ettol fogva rendszeresen uleseztek.
Az angol es francia fejlodeshez hasonloan alakultak ki a rendi gyule-
sek az Iberiai-felsziget allamaiban.
A XIII. szazadban Kasztiliaban, Aragoniaban es Portugaliaban egyarant
mukodott a rendi gyules a cortes. Resztvevoi a nemesseg, a papsag es a
varosok.
A nyugat-europa gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis fejlodes lendulete
a XIV. szazad elejen megtort. Az europai lakossag szama, amely a XIII.
szazad vegere 73 milliora emelkedett, a XIV. szazad vegere 45 milliora
zuhant vissza. A mezogazdasag akkori fejlettsege egy ido utan keptelen
volt elelmezni a gyorsan szaporodo lakossagot. Egyre gyakoribba valtak
a nagy ehinsegek. A XIV. szazadban jarvanyok pusztitottak a legyongult
szervezetu lakossagot. 1347-1350 kozott pusztito tudopestis a lakossag
egyharmadat elpusztitotta.
Az ehinsegek es a jarvanyok megoldottak a viszonylagos
tulnepesedes
okozta gondokat. A megfogyatkozott parasztsag elfoglalhatta es megmu-
velhette a neptelenne valt jobb foldeket. A parasztsag a munkaerohiany
miatt lazitott kotelezetsegein. A feudalis uralkodo osztaly jovedelmei
altalaban csokkentek. Sajat gazdalkodasuk lecsokkent a munkaerohiany
kovetkezteben, foldjeik nagy reszet berbe adtak.
A feudalis osztaly gondjaik megoldasat a XIV-XV. szazad szuntelen
ha-
boruiban lattak.A foldbirtokosok es jobbagyok ellentetei nemegyszer az
az osztalyharc fegyveres formait oltottek. Adoemelesi kiserle valtotta
ki Flandriaban(1323) az egykori vendegek leszarmazotjainak felkeleset.
1358-ban robbant ki Franciaorszagban a Jacqerio-felkeles.
A csokkeno jovedelmek az ipart is erintettek. A luxus
cikkek iranti
kereslet csokkent. Sorozatosan mentek csodbe a nagy italiai bankok.
Hanyatlott a champagne-i vasarok forgalma es jelentosege. A nehezsegek
felszamolasara a legfejlettebb iparag, a textilipar tett kiserletet.
Letrejott a kiadasi rendszer, melynek lenyege,hogy a kereskedok nyers-
anyagot adtak a foldjukbol megelni nem tudo szegeny parasztoknak, akik
a mezogazdasagi munkak szuneteiben fontak, szottek, s
ertekesitesre
kesztermeket adtak vissza.
szak-Italiaban, a tokes termeles elso formaja a manufaktura is kiala-
kult. A korszak varosaiban sulyos politikai harcok folytak a regi va-
rosi patriciusok es az uj tokes vallalkozok kozott. A nagy
cehekben
tomorult vallakozok es bankarok kizsakmanyoltak a kis cehekben dolgozo
kisiparosokat, s meg inkabb a cehen kivuli bermunkasokat. Ok voltak
a
firenzei "rongyosok" akiknek nagy felkelese 1378-82 kozott razta meg a
varost.
A Nemet-romai Birodalom lakossaga 1300 korul 12.5 millio lehetett,
a
XIV. szazad vegere egyharmadaval csokkent, amely a parasztsag atreteg-
zodeset eredmenyezte.Megnott a toredektelken elo vagy foldnelkuli nap-
szamossa valo jobbagyok szama. A nemet varosok gazdasagi ereje noveke-
dett (poszto-, vas- es acelipari termekek jelentosek).
1273-ban Habsburg Rudolf kerul a csaszari tronra, politikaja foleg ne-
met tartomanyok szerzesere iranyult.Ove lett Ausztria es Stajerorszag.
1278-ban legyozte II. Ottokar cseh kiralyt. Fia, Albert Becset a
csa-
lad szekhelyeve tette.
A Habsburgok legerosebb vetelytara a Luxemburg csalad lett. A XIV-XV.
szazadban egymast valtottak a nemet tronon. Luxemburgi IV. Karoly
1356-ban kiadta a nemet aranybullat.
VIII.Bonifac meghirdette a korlatlan papai hatalomrol szolo elmeletet,
de a franciaktol elszenvedett katonai vereseg a romai papak nagyhatal-
mi torekveseinek megszuneset jelentette. A francia kiralysag ala keru-
lo papak a XIV. szazadban 70 esztendeig Avignonban eltek.
A XIV. szazad vege es a XV. szazad eleje a nagy egyhazszakadas ideje.
1414-ben a konstanzi zsinat (osszehivasa Luxemburgi Zsigmong nemet-ro-
mai csaszarnak koszonheto) lekuzdotte az egyhazszakadast es
uj papat
valasztott.
A XI. szazaddal bekoszonto valsagok sorozata nem kimelte az
Atlanti-
ocean partvideken elterulo orszagokat sem. III. Edward angol
kiraly
igenyt tartott a meguresedett francia tronra. Mivel a francia rendek a
Valois csaladbol szarmazo VI. Fulop mellett dontottek 1328-ban, az an-
gol kiraly 1337-ben megtamadta Franciaorszagot.
A haboru uj harcmodort, eszkozoket vonultatott fel.A lovagi hadviseles
csodot mondott, helyebe egyre inkabb zsoldosok leptek. Kulonfele
tuz-
fegyverek, agyuk egyre nagyobb jelentoseget kaptak. A hadikiadasok su-
lyos penzugyi gondokat okoztak. Francia szempontbol a haboru legvalsa-
gosabb szakasza az 1420-as evekre esett.Az orszag fonemessege partokra
szakadt, egy reszuk az angol kiralyt ismerte el.A vegveszely a francia
erok osszefogasat eredmenyezte. Jeanne d'Arc vezetesevel visszafoglal-
tak a kulcsfontossagu varakat, VII. Karolyt 1429-ben Reimsben kirallya
koronazzak. Utodja XI. Lajos kozpontosito intezkedeseket tett. llando
zsoldoshadsereget teremtettek, felszamoltak a fouri maganhadseregeket,
noveltek az allam bevetelet.
Angliat sulyos belso feszultseg jellemezte. Az adoterhek tobbszor
is
felkelest valtottak ki. Tronviszaly robbant ki a York- es a Lancaster-
csalad kozott. 1485-ban Tudor(VII.) Henrik lett a kiraly.Neki sikerult
megszilarditani a kozponti kiralyi hatalmat.
Az Iberiai-felszigeten a Portugal Kiralysag a folfedezesekben
es a
gyarmatositasban toltott be jelentos szerepet.
Kasztilia es Aragonia egyesulesevel 1479-ben jott letre a Spanyol
Ki-
ralysag. A Katolikus Kiralyok (Ferdinand, Izabella) kozpontosito poli-
tikat folytattak. 1479-ben felszamoltak a mor uralmat Granadaban.
Le-
tortek a fonemeseket, a kisnemesekbol hadsereget szerveztek.