Europaban a tobbi orszag tarsadalmi es politikai fejlodestol elutottek
    az eszak-italiai varosallamok. Kialakulasuk azzal fuggott ossze,hogy a
    varosoknak az  onkormanyzatert vivott kuzdelmei soran a varosokban elo
    vagy a kornyekrol  bekoltozo nemesseg falvai is varosi fennhatosag ala
    kerultek. Az igy letrejott  varosallamok nemelyikeben a nemesseg hamar
    bekapcsolodott az uzleti eletbe, es elobb-utobb a varosallam politikai
    vezeteset kisajatito kereskedo arisztokraciava valt.igy fejlodott pel-
    daul Velence. A varos  az Adriai-tenger lagunaira es szigeteire epult.
    A varosoknak sajatos allamszervezete volt,ami megakadalyozta a hatalmi
    viszalyokat. A tenyleges  hatalom a  kivaltsagos  480  fos  nagytanacs
    (nobilek) altal valasztott Tizek Tanacsa kezeben volt.A Tanacs kemjeik
    reven mindenrol tudott. Az allamfoknek (dogeknak) csak nevleges hatal-
    muk volt. Az arisztokracianak korlatozott,a nem arisztokrataknak pedig
    egyaltalan nem  volt beleszolasuk  a varos  iranyitasaba, de a vezetes
    biztositott szamukra  foglalkoztatottsagot es bizonyos szocialis szol-
    galtatasokat. Velence a XV. szazadban ert hatalma csucsara. Gazdagsaga
    foleg a keleti kereskedelmbol szarmazott.
    Genova is Velencehez hasonloan fejlodott. Az arisztokrata csaladok ve-
    res harcai  kovetkezteben azonban a XV. szazad vegere a varos elveszi-
    tette jelentoseget.
    Firenzeben a polgari vallalkozok,bankarok a nemesek hatalmat megtorik.
    A nemeseknek is be kellett lepniuk a cehekbe.A gazdasagi fejlodes eles
    tarsadalmi harcokatt is hozott. A gazdag kereskedok,bankarok szembeke-
    rultek a cehes iparosokkal es a manufakturamunkasokkal,a rongyosokkal.
    A vagyononos  polgarsag elfogadta  a zavaros  idokben  rendet  teremto
    zsarnokok uralmat. igy kerult Firenzeben hatalomra a Medici-csalad.

    A XV.szazadban egy uj gondolkodasmod,muveszi iranyzat jelent meg.Ez az
    iranyzat a reneszansz es humanizmus volt. A humanizmus az antik hagyo-
    manyokhoz  nyult vissza, de nem  masolta szolgaian  oket. A humanizmus
    fontosnak  tartotta az okori forrasokhoz valo visszaterest. Jelentosse
    valt az emberabrazolas.Kialakul a panteizmus elmelete (Isten es a ter-
    meszet egy).
    Kopernikusz  megalkotja a heliocentrikus  vilagkepet.Nicco Machiavelli
    allamelmelete is ekkor szuletett.Tanitasai a mindenkori politikai gya-
    korlatot fogalmaztak meg nyiltan, es mintat adtak a  kesobbi  idok ab-
    szolut uralkodoinak. Gutenberg feltalalja a konyvnyomtatast,ami elose-
    gitette a humanizmus  terjedeset, azonban ezek a muvek csak a szuk mu-
    velt retegeknek szoltak.
    A tobbseg vilagnezetet tovabbra is az  egyhazak iranyitottak. Az eret-
    nekmozgalmak megelenkultek. A papa szentesitette a boszorkanyuldozest.