Magyarorszagon a XII. sz. kozepetol a gazdasagban  jelentos valtozasok
    mentek vegbe.A foldmuveles terhoditasaval felertekelodtek a birtokosok
    kezen levo nagy kiterjedesu megmuveletlen foldek. Az ezeken letesitett
    falvakat kulfoldi  telepesek nepesitettek be. E telepes falvak hatarat
    meghatarozott meretu telkekre osztottak. A telkekert a parasztok foleg
    jaradekot  fizettek, a munkaterhek csokkentek. A foldesurak egyre tobb
    penzhez jutottak. A gazdasagi elet megelenkulesnenek az arutermeles es
    a penzgazdalkodas bizonyos meretu  terhoditasasnak fo haszonelvezoje a
    nagybirtokossag  volt. Helyzetuket  meg II.Andras (1205-1235)  tomeges
    birtokadomanyai is noveltek. A kiraly  jovedelmeit  regalekkal  akarta
    biztositani (sobanyak,penzverdek,nyolcadvam). A regalekat mohamedan es
    zsido vallalkozok  bereltek. Az uj rendszert az adomanyokat kapott fo-
    urak tamogatjak. Ellene a kimaradt arisztokracia tiltakozott.Az egyhaz
    a nem kereszteny penzemberek ellen lepett fel.
    A kiralyi  varmegyek eladomanyozasa  a varmegyerendszer  felbomlasaval
    fenyegetett, ami a varak lakoinak lesullyedeset es a birtokosok altali
    fuggest vonta maga utan (kiralyi szerviensek,varjobbagyok,varnep).
    II.Andras jovedelem  politikajanak  kudarcat az okozta, hogy az orszag
    gazdasagi helyzetet meg az onellato termeszeti  gazdalkodas  hatarozta
    meg, es az arutermeles es penzgazdalkodas  csirai meg nem birtak el az
    allmhaztartas terheit.A kiralyi szerviensek,varjobbagyok es a varnepek
    mozgalmai hatasara 1222-ben II.Andras kiadta az Aranybullat, amely :
    - tiltotta egesz megyek eladomanyozasat
    - tiltotta zsidoknak,izmaelitaknak kamarai tisztsegviseleset
    - vedte a varjobbagyok szabadsagait
    - puspokok,fourak jogava tette az ellenallast, ha a kiraly megszegi az
      Aranybulla torvenyeit
    Az Aranybulla nem tudta megakadalyozni,hogy a kiralyi hatalom ne gyon-
    guljon tovabb, s a fouri hatalom novekedjek.
    II. Andras  fia IV.Bela apja politikaja  ellen volt. Koronazasa (1235)
    utan a kiralyi hatalom megszilarditasat vette celba. A birtokvisszave-
    telek egyre  nagyobb merteket oltottek, azonban a tatarjaras (1241-42)
    alapvetoen megvaltoztatta a kiraly politikajat. A tatarok sikereihez a
    fourak megosztottsaga miatt bizonytalankodo hadsereg is hozzajarult.
    IV.Bela 1242 utan a varak epiteseben latta az ujabb mongol tamadas ki-
    vedeset. Ennek kovetkezteben a birtokadomanyok ujra megujultak.A nagy-
    urak egyre inkabb arra torekedtek, hogy fuggosegbe  vonjak a szervien-
    seket  es a varjobbagyokat. A kisebb  birtokosok  husegeskut tettek ->
    familiarisok.
    IV.Bela politikajat kovetve varepitesi verseny bontakozott ki.A kiraly
    hatalma tovabb csokkent, mar csak a kis- es kozepbirtokosok  mozgalmai
    jelentettek szamara a remenyt. A kiraly  tomegesen adomanyozott nemesi
    cimeket,igy a szeteso kiralyi varmegyek idovel nemesi megyekke alakul-
    tak at.Kialakult a koznemesseg,a fourak pedig felveszik a baroi cimet.
    IV. Bela halala utan (1270) a barok hatalmi harcai  jellemeztek az or-
    szag eletet. Kiralyi hatalom  osszeomlasa  egybeesett az �rpad-haz ki-
    halasaval (1301).