Zsigmond halalaval a kozpontositas folyamata elakadt.
Az 1437 utani
tobbszori uralkodovaltas (Habsburg Albert 1437-39, Jagello
Ulaszlo
1440-44,Habsburg V.Laszlo 1453-57), az ismetlodo tronviszalyok a barok
ujabb megerosodeset hoztak.
Ugyanekkor a torok betoresek egyre fenyegetobbek lettek. Ezekben az e-
vekben indult el tortenelmunk egyik legnagyobb hadvezerenek,
Hunyadi
Janosnak a palyaja.
Nehany ev alatt az orszag legnagyobb birtokosa lett.
Hadvezeteset a
legmoderneb italiai es huszita harcmodor jellemzte. Hadsereget famili-
arisok es zsoldosok alkottak. I.Ulaszlo halala utan a rendi orszaggyu-
les kormanyzova valasztotta. Nagyobb katonai sikerei :
1442-es erdelyi betores elharitasa, 1456-os nandorfehervari gyozelem,
1443-44-es hosszu hadjarat.
A katonai sikerek ellenere a varnai es rigomezei vereseg ravilagitott
arra, hogy Magyarorszag ereje keves ahhoz, hogy a torok nagyhatalmat
tamado hadmuveletekben legyozze.
A nandorfehervari gyozelem utan nehany hettel Hunyadi meghalt. Hatalmi
harc tort ki V.Laszlo es a mogotte allo baroi liga, valamint a Hunyadi
csalad parthivei kozott. Elobb Cillei Ulrikot, a Hunyadi-ellenes
liga
vezetojet oltek meg, majd V.Laszlo vagott vissza Hunyadi Laszlo kive-
geztetesevel, Hunyadi Matyas es szamos hive bebortonoztetesevel.
A Hunyadi part nem hullott szet, sot megerosodott. V. Laszlo kenytelen
volt elhagyni az orszagot, Matyast tuszul vitte magaval. A kiraly hir-
telen halala utan kiralyvalaszto orszaggyulest tartottak, s ezen a Hu-
nyadi-parti barok, familiarisok es a koznemesseg nyomasara Matyast va-
lasztottak kirallya (1458).
Matyas 15 eves koraban, anarchikus belso helyzetben lett kiraly. Baroi
ellenfelei sok korlatozo feltetelt szabtak. Matyas az ellene iranyulo
osszeeskuvest elszigetelte, legyozte, meghiusitotta a tronjara
toro
Habsburg III. Frigyes terveit. A felvidekre bekoltozott, rablobandava
zullott cseh huszitakat felszamolta.Sikeres harcokat vivott a torokkel
a deli hatarok vedelmeben. 1464-ben visszavaltotta a
szent koronat
III. Frigyestol.
1465-ben egyre hatarozottabban fejlesztette tovabb kozpontosito torek-
veseit. Az ellenzeki barokat felreallitotta,a kiralyi tanacsot igyeke-
zett megkerulni. Megnott a kiralyi kancellaria szerepe, hatekonyabba,
gyorsabba valt az igazsagszolgaltatas. Fokozatosan novelte
allando
hadseregenek, a fekete sregnek letszamat.
A kozpontosito politika penzugyi alapjait az 1467-es kincstari reform
teremtette meg. A jobbagyoktol telkenkent szedett ado uj nevet kapott
a kiralyi kincstar adoja(20 denar). A harmincadvambol koronavam lett.
A novekvo kiadasokat az 1 forintos rendkivuli hadiado idovel rendsze-
resse valo kivetesevel fedeztek.
talakult az orszag kulpolitikaja.Matyas nem vallalkozott a torok elle-
ni tamado hadmuveletekre. A deli hataron az orszag vedelemre rendezke-
dett be. A vegvarak viszonylagos biztonsagot nyujtottak.
Matyas nyugati terjeszkedest tervezett.A huszitizmus elfojtasa urugyen
1468-ban megtamadta Csehorszagot. Reszleges katonai sikerek
ellenere
sem tudta celjat, a cseh koronat megszerezni. A cseh
rendek Jagello
Ulaszlot valasztottak kirallya. Matyas Morvaorszagot es Szileziat bir-
tokolta.
Hadi sikerei (1485:Becs elfoglalasa) a diplomaciai elszigetelodessel
tarsultak. A napolyi kiraly lanyaval, Beatrixszal kotott hazassagaval
szembe kerul Napoly italiai ellenfeleivel (papa, velence).
A kozpontosito politika, az allandosult nyugati haboruk
ellenallast
valtottak ki az orszagon belul. 1467-ben az erdelyi fourak
lazadasa.
1471 leglegjobb belso munkatarsai,Vitez Janos es Janus Pannonius szer-
vezkedtek. A kiraly szokott hatarozottsagaval, jo taktikai
erzekevel
szamolta fel a mozgalmakat.
Matyas uralkodasanak utolso eveiben hazassagan kivuli fiat Corvin
Ja-
nost jeloli ki tronorokosnek. Amikor meghalt (1490), rendezett
belso
eletu orszag, Kozep-Europa legerosebb hadserege, teruleti nyeresegek,
jol mukodo penzugyi rendszerek jellemeztek a nagy kiraly eredmenyeit.