A nagy felfedezoutak a Xv. szazad vegetol sokasodnak meg sok osszetevo
    ok eredmenyekent.A fejlodo europai gazdasagoknak szamos olyan arucikk-
    re volt szuksege, amelyeket a hagyomanyos utakon-modokon nem tudott
    megfelelo mennyisegben es kedvezo feltetelekkel megszerezni. Egyre na-
    gyobb kereslet  tamadt nemesfemekre, luxuscikkekre, hust tartosito fu-
    szerekre, elelmiszerekre, faanyagok, festonovenyek irant.
    A terjeszkedesre valo hajlandosagot  fokozta az europai nepesseg nagy-
    aranyu novekedese.A kereszteny hit terjesztesenek igenye is megvolt az
    erintett orszagok vezeteseben es kozvelemenyeben.
    Az oceani hajozas tudomanyos es technikai  feltetelei is keszen alltak
    a XV. szazad vegere. A portugal  karavellak, az iranytu es nehany egy-
    szeru muszer segitette a hajosokat.
    Az elso nagy felfedezo utak Portugaliabol es Spanyolorszagbol indultak
    ki. A felfedezo utak osszefonodtak az ujonnan  megismert teruletek ki-
    fosztasaval es  gyarmatositasaval. Az azsiai kikotokbe Afrika megkeru-
    lesevel erkezo  portugalok  kisajatitottak az Indiai-ocean fo hajozasi
    utvonalait.
    1492-ben az Indiaba indulo Kolumbusz felfedezi Amerikat.Vasco da Gamma
    Afrika megkerulesevel jut el �zsiaba.Magellan portugal hajos korbe ha-
    jozza a foldet.
    Kozep es Del-Amerika - a mai Brazilia kivetelevel - a spanyol hoditok-
    nak jutott.
    1519-1521 kozott  Cortez  vezetesevel az Aztek birodalmat dontik meg a
    Spanyolok, az 1532 utani  evekben pedig a  Pizarro  vezette conquista-
    dorok zsakmanya lesz az inkak allama.
    A spanyolok gyarmatta szerveztek, szetzuztak Kozep- es Del-Amerika ko-
    rabbi  tarsadalmi  szerkezetet. Az  embervesztesegek, a kieso munkaero
    potlasara kezdtek el a  gyarmatositok a fekete  rabszolgak tomeges at-
    szallitasat Afrikabol.