Az angol fejlodes kulcsa a mezogazdasag tokes atalakulasa.A tokes gaz-
    dalkodasra attert nemesi birtokosok az ujnemesseg. 1603-ban az Anglia-
    ban idegen Stuart-haz kerult a tronra I. Jakab(1603-1625) szemelyeben.
    Angliaban maga kore tomoritette a feudalis  hagyomanyokhoz  ragaszkodo
    arisztokraciat, az elmaradottabb nyugati  teruletek  nemesseget. Rajuk
    es az anglikan egyhazra  tamaszkodva  nyilt abszolutizmusra tort. Fol-
    boritotta a regi es uj osztalyok, a korona es a parlament  kozotti ke-
    nyes egyensulyt.
    A polgarsag es az ujnemesseg a parlamentre tamaszkodott,melynek hatas-
    kore es tekintelye Erzsebet ovatos reformpolitikaja kovetkezteben meg-
    nott.  Felelemetes fegyver volt kezeben az adomegszavazas joga. Jakab,
    majd fia es utodja, I. Karoly (1625-1649) anyagi koveteleseit a parla-
    ment sorozatosan megtagadta. A folboszulul uralkodo 1629-tol ossze sem
    hivta, korlatlan onkenyuralmat gyakorolt.
    Az angol burzsuazsia politikai mozgalmai vallasos formaban, a reforma-
    cio radikalisabb kalvini iranyzataval osszefonodva jelentkeztek.
    Az abszolutizmussal szembefordulo puritanok teljes szemelyi es vagyon-
    biztonsag mellett azt is koveteltek, hogy a templomok mellozek a romai
    hitre emlekezteto  kulsosegeket. Toroljek el az arisztrokratakhoz huzo
    puspokok  hatalmat, es az egyhaz  vezeteset  valasztott  testuletre, a
    presbiterekre bizzak.
    Az independensek ennel is messzebb mentek. Semmilyen  emberi  eloirast
    sem fogadtak el, ha az velemenyuk szerint ellentmondott az isteni tor-
    venyeknek.
    Skociaban a  reformacio  a  kalvini  utat  kovette. A skot  nemesseg a
    kiralytol fuggetlen, valasztott  vilagi  szemelyek iranyitotta kalvini
    egyhazszervezetet nemesi demokraciakent ertelmezte. I.Karoly megakarta
    szuntetni a skot egyhaz onallosagat. A skotok fegyvert ragadtak  hituk
    es politikai kulonallasuk vedelmeben. I. Karoly ellenuk kuldott csapa-
    tai csufosan szetfutottak.
    1640-ben a kiraly a haborus kolsegek megszavazasa vegett rakenyszerult
    a parlament osszehivasara, de harom het utan  feloszlatta, mert az on-
    kenyuralom megszunteteset  kovetelte  tole (rovid parlament). A forra-
    dalmi elegedetlenseg  lattan ujra  osszehivta  a kepviseloket, s ezzel
    kezdetet vette az 1653-ig tarto hosszu parlament. A parlament torveny-
    be iktatta, hogy csak sajat beleegyezesevel  oszlathato fel, I. Karoly
    elmenekult Londonbol es 1642-ben kirobbant a forradalom.
    A parlament  independens szarnya  magahoz ragadta a  kezdemenyezest es
    Cromwell  vezetesevel  megszervezte az uj mintaju hadsereget ( Jelszo:
    Bizzal istenben es tart szarazon a puskaport !)
    A harcok egeszen 1648-ig elhuzodtak.A donto utkozeteket (Marston Moor,
    Nasbey, Preston) Cromwell  katonai  sorra megnyertek. A kiraly is fog-
    sgba kerul. Az angol  katonai  sikerek nyoman letrejott Anglia, Skocia
    es srorszag politikai egysege.
    A gyozelem megosztotta a kiraly ellen  osszefogo eroket. A presbitera-
    nusok a polgarhaboru lezarasa mellett voltak, az independensek viszont
    nem hajlottak  a megalkuvasra. A  levellerek  minden  szabad  embernek
    egyenlo jogokat kovteltek. A foldnelkuliek, a diggerek  foldeket akar-
    tak.
    A dontes Cromwell  es  serege kezeben volt. Londonba vonult, eltavoli-
    totta a parlamentbol a presbiteranusokat. 1649-ben az independensekbol
    allo "csonka parlament" halalra itelte es kivegeztette I. Karolyt.
    Anglia koztarsasagga alakult.
    Cromwell  felszamolta a  levellerek es a diggerke mozgalmat. Fokozta a
    flottaepitest, es megszavaztatta a hajozasi torvenyt, amely megtiltot-
    ta, hogy idegen hajok  szallitsanak Angliaba, Europabol  pedig csak az
    elloallito orszag hajojan erkezhetett aru.1658-ban bekovetkezett hala-
    laig,Cromwell mint lordprotector (kormanyzo) katonai diktaturat gyako-
    rolt.
    Cromwell halala utan a katonai diktatura rendszere - tomegbazis hijan-
    osszeomlott.A gazdag polgarsag es az ujnemesseg megegyezes keresett I.
    Karoly fiaval. Amikor a tronkovetelo megigerte, hogy nem veszik vissza
    azokat a foldeket, amelyeket az arisztokrata osztaly 1642-tol eladott,
    valamint szavatolta a vallasszabadsagot, II. Karoly neven kirallya ko-
    ronaztak(1660).
    II. Karoly es utodja II.Jakab a parlamentet fokozatosan kikapcsoltak a
    kormanyzasbol. XIV. Lajos rendszeresen tamogatta Angliat. Ezzel Anglia
    fuggvenyeve valt Franciaorszagnak.
    A parlament Orania Vilmost,Hollandia kormanyzojat, II.Jakab vejet meg-
    hivta a tronra. Oraniai Vilmos eros  hadsereggel partra szallt Anglia-
    ban (1688). II. Jakab Franciaorszagba menekult.A ver nelkuli rendszer-
    valtozas "dicsoseges forradalom" neven vonult be a tortenetirasba.
    A forradalom  valojaban a foldbirtokosok es a polgarsag kompromisszuma
    volt az allamhatalom szilard kezbentartasara,melyet aztan a tokes rend
    folviragoztatasanak utjaba allitottak.1689-ben elfogadtak a Jognyilat-
    kozatot. A torvenyeket valasztott parlament hozta. A kormany tagjait a
    tobbseghez jutott part soraibol a kiraly nevezte ki, de a parlamentnek
    tartoztak feleloseggel. A kiraly uralkodik , de nem kormanyoz. Kiepul-
    tek a kiralytol es a parlamenttol fuggetlen birosagok.