Az  1514.  evi  parasztfelkeles  leverese  utan az orszag belso eletet
    tovabbra is a kiralyi hatalom meggyengulese es a politikai erdekcsopr-
    tok kozotti harc jellemezte. II. Lajos kornyezete sem volt kepes eros-
    kezu  kormanyzasra.  A zavaros belso allapotok megint a legrosszabbkor
    tornyosultak, mert a torok terjeszkedes ismet hazank ellen fordult.
    A Torok Birodalom a XVI. sz. elejen kb. negyszeres tuleroben volt Mo-
    gal szemben.Ezert az orszag hosszu tavon csak szovetsegi rendszer re-
    szekent  allhatott  volna  csak ellen a torok tamadasnak. A nemzetkozi
    helyzet azonban kedvezotlenul alakult. Az 1520-as evek kozepere Velen-
    ce,Lengyelorszag es Perzsia beket kotott a torokokkel. A Papa es a ne-
    met segelypenzek nem nagyon valtoztattak a helyzeten. Az 1526. maj-ban
    megkotott  cognaci  liga  V.  Karoly ellen szovetsegbe vonta a francia
    kiralyt, a  papat, Velecet,  Genovat, Milanot, Firenzet, es a szultant
    is.   Leginkabb   a  Habsburg  Birodalonak  volt  erdeke  a  kozvetlen
    segelynyujtas. A  torok 1526-os  tamadasa a mmohacsi veszhez vezetett.
    Szulejman nem hasznalta ki a  gyozelmey. Ugyan elorenyomult Budaig, de
    utana kivonult az  orszagbol. Az eoketkettos  kiralyvalasztas osztotta
    meg. A szavazok egy resze Ferdinandot, a masik Szapolyait valasztotta.
    Szapolyai  a  szultan  segitsegeert  folyamodott.  1538-ban  a  varadi
    egyezmenyben   rogzitettek,   hogy  Szapolyai  halala  utan  Ferdinand
    megkapja  a  teruletet.  Szapolyai ozvegye megtagadta a hatalomatadast
    erre  Ferdinand  seregei megostrtomoltak Budat, Szulejman felismerte a
    helyzetet  es maga foglalta el Budat 1541-ben. Az orszag kozepet torok
    tartomannya alkitotta. Ferdinand fennhatosaga alatt maradtak az eszki
    es nyugati teruletek. Erdelyt, Temeskozt es a Tiszantult Izabella ki-
    ralynera es tanacsosara Frater Gyorgyre biztak.