A reszeire  szakadt  Mo. egyesitesenek  celja vezerelte Bethlen Gabort
    (1613-1629). O is a torok hozzajarulasaval nyerte el meltosagat. Abbol
    indult  ki, hogy a ket nagyhatalom kozul az egyik tamogatasat meg kell
    szereznie.   Mo.  nemzeti  kiralysagga  valo  egyesitesehez  megfelelo
    helyzetet  teremtett a harminceves haboru. Bethlen a cseh-morva rendek
    szovetsegesekent  inditott  hadjaratot II. Ferdinand ellen. Csehorszag
    osszeomlasa utan a habsbugok nyugati ellenfeleivel akart szovetkezni ,
    de nem talalt megfelelo tamaszra. Annak ellenere, hogy harom hadjarata
    soran egyszer sem vesztett, a hadjaratokat lezaro bekekben meg kellett
    elegednie Felso-Magyarorszag helyett annak csak het varmegyejevel es a
    becsi  beke  lenyeges  pontjainak  megerositesevel. Annak, hogy uralma
    alatt  nem  jott  letre  egyseges  kiralysag  resze  volt  a  huzodozo
    rendeknek  is.  Ok  Bethlen  gyozelme eseten feltek az esetleges torok
    fuggestol,   masreszt  Bethlen  abszolutizmusra  hajlo  politikajatol.
    Veresege eseten pedig a veres habsbur megtorlas lebegett szemuk elott.
    Bethlen  nagyszabasu  elkezeleseinek alapjat teremtette meg Erdelyben.
    A  rendeknek  nem  engedett  beleszolast  a  kormanyzasba.  A korabban
    eladomanyozott fejedelmi birtokok visszaszerzese, kereskedelemfejlesz-
    to, ipartelepito gazdasagpolitikaja evi 5-7.000.000 forinthoz juttatta.
    A hadseregfejlesztes elsodlegessege mellett jutott penz a tudomanyokra
    es  a muveszetekre is. Tamogatta a kalvinista egyhaz megteremteset, de
    turelmes vallaspolitokaja ovakodott az eroszakos teritestol.