I. Lipot csaszar abszolutizmusa mar 1697-ben kivaltotta az elso komoly
parasztfelkelest Hegyaljan. Az abszolutizmus, mely
nalunk csak a
manasok egy reszere es a katolikus klerusra tamaszkodhatott, elviselhe-
tettlen modon terhelte a lakossagot. Az egyre sulyobodo adokivetes
oka a spanyol orokosodesi haburu koltsegeinek fedezese
volt. Ilyen
helyzetben robbant ki a tiszahati parasztfelkekes, melynek
vezetoje
Esze Tamas. A felkelok a nemesseg segitseget kerestek. igy keruly
sor
a felkelok es II. Rakoczi Ferenc talalkozojara.
A parasztfolkeles
fonemesi vezetot kapott. Rakoczi a hegyaljai felkeles
soran sietve
elhagyta az orszagot, a latszatat is kerulve
a gyanunak, hogy ois
benne van. Az idopont alkalmasnak latszott a Habsburg-iga lerazasara.
A spanyol orokosodesi haburu miatt
csak keves csaszari sereg
tartozkodott az orszagban. A felkelok elso katonai
sikerei Rakoczi
oldalara allitottak a nemesseget. A harcolo jobbagyok
es csaladjaik
mentesultek a terhek alol. Ideiglenesen hatterbe szorultak a fodesurak
es a jobbagyok ellentetei. Az orszag jelentos resze kuruc kezre kerult
1703-ban.
1704-ben Rakoczit az erdelyi rendek fejedelemme valasztottak. A kuruc
seregek legenyseget foleg a nem nemesi retegek alkottak. A
tisztikar
viszont a nemesekbol kerult ki. Rakoczi oriasi erofesziteseket
tett
arra, hogy kepezze sereget, hogy fel tudjak venni a harcot a csaszari
csapatok ellen.Kozpontosito, abszolutizmus vonasait hordozo allamepito
elkepzeleseit a kuruc oldalra allt mgnasokkal szemben
is iygekezett
megvalositani. Udvari Tanacsat szeleslatokoru, muvelt nemesekbol alli-
totta ossze, akik az allamigazgatas
agai szerint szakosodva
keszitettek elo a fejedelem donteseit.
A szabadsagharc kedvezo
helyzetben kezdodott. XIV. Lajos tamogatta a Habsburgok hataban kitort
felkelest. 1704 nyaran azonban a francia-bajor csapatok Hochstadtnel
sulyos vereseget szenvedtek. A csaszari haderok Nagyszombatnal legyoz-
tek a kurucokat.
1705-re nyilvanvalo lett, hogy Rakoczi allamanak hosszu haborura
kell
szamitania. A folhalmozott kerdesek rendezesere hivta ossze a szecse-
nyi orszaggyulest. A rendek szovetseget kotottek.
Rakoczit vezerlo
fejedelemme valasztottak,viszont az Udvari Tanacs helyebe 24 tagu sze-
natus lepett. Letre jott a Gazdasagi Tanacs.
Lipot csaszar halala utan remelni lehetett a megallapodast I. Jozsef-
fel. 1705.vegen a szabadsagharc legkiemelkedobb hadvezere Bottyan
Ja-
nos (Vak Bottyan) elfolalta a Dunantult. 1707-ben •nodon ujabb orszag-
gyules ult ossze, s itt kerultek felszinre a fejedelem es a rendek el-
lentetei.A fejedelem hiveinek kemeny fellepesere megyszavaztak a Habs-
burg-haz tronfosztasat. A rendek egyre inkabb serelmeztek, hogy az or-
szag jovedelmeivel, hadseregevel a fejedelem rendelkezik, s
akaratat
a hadseregre tamaszkodva az orszaggyulesen
es a varmegyekben is
ervenysiti. A nemesi adomentessegen utott res mellett a foldesurakat
veszteseg erte, mivel a harcolo jobbagyoknak es csaladjuknak megadott
szabadsag (1708) 10.000 jobbagyot vont ki a foldesurakkeze alol.
Amit
a foldesurak soknak, azt a parasztok kevesnek tartottak.
A rezpenz fokozatosan elertektelenedett,az arak emelkedtek. Pestis ir-
totta a lakossagot. A termeles visszaesese a hadsereg
ellatasat is
komolyan veszelyeztette. Kiutkoztek a kurucok gyengei is. Rakoczi
I.
Peter carral kotott szovetseget, de 1711-ben
az oroszoknak mar
fontosabb volt a jo viszony a Habsburgokkal.
A haboru folytatasanak feltetelei 1711-re megszuntek. Az udvarban
is
felulkerekedtek a megegyezest surgeto korok. A foparancsnok grof Palf-
fi Janos lett, aki hamarosan targylasokat kezdett Karolyi Sandorral.
Nem hagytak, hogy a nyilt abszolutimus megsemmitse
a magyar rendek
kivaltsagait. Nem valhattak szabadda a kuruc hadsereg jobbagykatonai.
1711. apr. 30-an Szatmaron alairtak a beket. Masnap a majtenyi
sikon
letettek a kuruc csapatok a fegyvert.
Karolyi tisztesseges beket
kotott.