A reformkori kuzdelmek Magyarorszagon (1825-1848)
 

I. Szechenyi programja
  - 1825: az orszaggyulesen Szechenyi felajanlja egy evi jovedelmet
  a kultura es a tudomany fejlesztesere
  - 1830: irasba foglalja a legfontosabb reformtorekveseket (A Hitel)
  - Szechenyi programja:
    1. robotrendszer megszuntetese
    2. osiseg eltorlese
    3. feudalis rend megszuntetese, a mezogazdasag kapitalizalasa
  - tovabbi muvei:
    1. Vilag (valasz a programot ert tamadasokra)
    2. Stadium (az elkepzelesek osszefoglalasa)
  - a programot eleinte tamadtak, de kesobb egyre nepszerubb lett
  - gyakorlati kozremukodes:
    1. a Vaskapu hajozhatova teteleben
    2. a Tisza szabalyozasaban
    3. a Lanchid epiteseben
II. Tovabbi valtozasok
 - 1830-as evek:
    1. szarazfoldi- es viziutak fejlesztese --
       -- egyseges piac kialakulasa -- arutermeles  novekedese
             2. ipari termeles fejlodese ( mintegy 500 uzem)
    3. kulturalis fejlodes viragkora
       (Nemzeti Muzeum, Nemzeti Szinhaz epulese)
    4. orszaggyules (1832-36):
       reformparti ellenzek kialakulasa (Wesselenyi, Kolcsey, Deak)
       (az onkentes orokvaltsagot szorgalmaztak)
       bar az orokvaltsag elbukott, az orszaggyules jelentos
              valtozasokat hozott.
 - V. Ferdinand letartoztatja a magyar ellenzek kepviseloit
   (Wesselenyi, Kossuth)
III. Kossuth programja
 - szabadulasa utan uj erovel latott hozza reformtorekvesei
   vegrehajtasahoz
 - modern magyar ujsagiras megteremtese (Pesti Hirlap)
 - programja:
    1. birodalmon beluli kulonallas
    2. szabad foldtulajdon
    3. kotelezo orokvaltsag
    4. kozteherviseles
    5. nepkepviselet
IV. Az 1840-es evek
 - az ellenzek jelentos politikai eredmenyei
 - 1846: lengyel fuggetlensegi felkeles
 - 1846-47: Konzervativ Part, Ellenzeki Part
 - 1847-48: forradalmi hangulat, feszultsegek a politikaban

--------------------------------------------------------------------
    1825-benosszehivtak az  orszaggyulest.  Ferenc  az  europai  esemenyek
    hatasara jobbnak latta engedni a rendeknek. Szechenyi visszaterte utan
    hatalmas  tettvaggyal  vetette  be  magat  a  politikaba. Arisztokrata
    tarsaitol  kulonbozve  osztalya  folviragzasat a nepevel egyutt akarta
    veghez  vinni. 1830-ban kiadta a Hitel c. konyvet. Szechenyi ellenezte
    a   robotoltato  es  jobbagynyuzo  gazdalkodast  nemcsak emberi, hanem
    gazdasagi  szempontbol  is.A  mezogazdasag  kapitalista atalakulasahoz
    penzre,  hitelre volt szukseg. A hitelt a bankok megtagadtak az osiseg
    torvenye miatt. Ez maga utan vonta anem nemesek foldvasarlasanak jogat
    es a nemesek adoztatasat. Kimondta, hogy meg kell szuntetni a feudalis
    kotelezettsegeket,  de  ugy,  hogy ne erje a birtokosokat karosodas. a
    nemesseg  nagy  resze biralta a Hitelt, de a koznemesek hivei magukeva
    tettek  rendszeret.  1831-ben  megirta  Vilag  c.  munkajat  , melyben
    valaszolt a tamadasokra. A parasztfelkeles utan irta a Stadiumot.
    A Vaskapu hajozhatova tetelehez mar 1831-ben hozzakezdett. Iranyitotta
    a  Tisza  szabalyozasanak  elokeszuleteit. Kezdemenyezo szerepe volt a
    dunai  gozhajozas  megindulasaban.  Az o nevehez fuzodik meg a hajozas
    fejlesztese (hajogyar,teli kikoto) , valamint a selyemhernyo-tenyesz-
    tes es az elso gozzel hajtott hengermalom megepitese.