Az 1848-49-es magyar forradalom es szabadsagharc fobb kerdesei

    Elozmenyek:
    1848.  tavaszan  forradalmi hullam vonult vegig Europan. Mo-n csak
    mersekelt   reformok   valosultak   meg.   Nem   valosult   meg  a
    kozteherviseles es a kotelezo orokvaltsag.
    A   forradalmi  demokratak  osszejovetelei  a  Pilvaxban  (Petofi,
    Vasvari, Tancsics).

    Kussuth   az   alsotabla  marcius  3-i  ulesen  tamadast  inditott  az
    abszolutizmus  ellen.  Folirati  javaslataban jobbagyfelszabaditast, a
    terhek kozos vallalasat es fuggetlen nemzeti kormanyt kovetelt. Az ud-
    var  az  orszaggyules feloszasat merlegelte. Idonyeres celjabol Istvan
    Nadort  Becsbe  hivtak,  ezzel  megakadalyoztak a forendi tabla ossze-
    hivasat.  A  becsi  forradalom  uj  helyzetet teremtett. Marcius 14-en
    Kossuth   inditvanyara   -   a   12   ponttal   osszecsengo   modon  -
    tovabbfejlesztett  javaslatot a forendek elfogadtak. Masnap reggel ket
    hajo vitte a kuldottseget a folirattal Becsbe.
    Felgyorsultak  az  esemenyek.  A  "marciusi  ifjak"  az utcara mentek,
    nehany ora alatt huszezres tomeg csatlakozott hozzajuk. A Varba vonul-
    tak es kiszabaditottak Tancsicsot. A becsi udvar a forradalmi helyzet-
    re  valo tekintettel kenytelen volt a magyar orszaggyules hatarozatait
    elfogadni.  Az  orszaggyules  elsonek az urberi terhek es a papi tized
    eltorleset  iktatta  torvenybe. Az utolso rendi gyules lazas jogalkoto
    munkaval  ket  het  alatt  lerakta  egy  uj  Megyarorszag  alapjait. A
    torvenyeket a kiraly aprilis 11-en szentesitette. Megvalosult az azon-
    nali es kotelezo orokvaltsag.
    folyt. 140 o.