Az egyseges Olaszorszag,az olasz nemzet megteremtese demokratikus nep-
forradalom utjan 1848-49-ben sem sikerult. A nemet probalkozas is
el-
vetelt.
A legerosebb olasz allam a lberalis piemonti kiralysag volt.A kicsiny
orszag zsenalis miniszterelnoke,Cavour 1854-ben 15000
olasz katonat
kuldott a Krimbe.Jol merte fol az eroviszonyokat:Italia egysegenek
a
Habsburgokra mert csapas a foltetele.III. Napoleon
tamogatasat meg
kellett vasarolni.A "kis" Napoleon, a nemzeti ugy "bajnoka"
az olasz
egyseg tamogatasaert Nizza es Savoya atengedeset kerte.Cavour ebbe
is
beleegyezett.Most mar johetett a haboru.s Ausztria hagyta magat
pro-
vokalni.A szamara leheto legrosszabb pillanatban hadat uzent Piemont-
nak (1859).Cavour a gyariparosok,a kereskedok erdekeit kepviselte.Eros
liberalis partot szervezett,gazdasagi reformokat
kezdemenyezett.A
koztarsasagi es demokrata mozgalmakat o is tavol akarta tartani a
po-
litikatol,de attol nem riadt vissza,hogy Piemontot az emigransok
koz-
pontjava tegye.A magyar ugy oszinte baratja volt.Piemontban
megszer-
veztek a magyar legiot.A francia-olasz csapatok hamar folenybe kerul-
tek.A rendkivul veres solferinoi gyozelem utan azonban III.Napoleon az
olaszokat es a magyarokat egyarant elarulva varatlanul fegyverszunetet
kotott.Piemont megkapta Lombardiat,de Velence mas olasz teruletekkel
Ausztria kezen maradt.Az elsietett fegyverszunetet csak reszben lehet
III.Napoleon ingatagsagaval es a papabarat francia
korok nyomasaval
magyarazni.Az esemenyek egyre tisztabb vonalakkal
rajzoltak ki egy
Sziciiliatol az Alpokig nyulo nagy olasz allam kepet.Erre a foldkozi-
tenger versenytardra Franciaorszagnak nem volt szuksege.A kis kozepi-
taliai allamok nepe eluzte a Habsburg-barat uralkodokat,es
nepszava-
zassal Piemonthoz csatlakozott.Cavour a teruleti valtozasokat a
nagy-
hatalmakkal - mindenekelott Angliaval - elismerte.
1860 majusaban Garibaldi 1160 vorosinges onkentessel - koztuk sok
ma-
gyarral - partra szallt a sziciliai Marsalaban.Serege gyorsan
nagyra
nott.Rovid,veres hadjaratban a napolyi Bourbon-haz
uralma osszeom-
lott.Garibaldinak teljhatalma volt,de azt letette Viktor Emanuel
pi-
emonti kiraly kezebe.1861-ben kikialtottak az egyseges olasz kiralysa-
got,mely Roma (a papa szekhelye) es Velence kivetelevel magaban
fog-
lalta egesz Italiat.
A mult szazad kozepso harmadanak Europajaban kulonosen a nemet terule-
tek gazdasaga fejlodott gyorsan.A tengodo parasztgazdasagok kozul
sok
tonkrement,s a volt gazdak most a gyorsan terjeszkedo nagyipar rendel-
kezesere allottak.Az esseni Krupp-muvek munkasletszama 1848-ban
meg-
csak 7,mig 1873-ban mar 12000 fo.Berlint es Hamburgot valamennyi nemet
nagyvarossal vasut kototte ossze,s Hamburg lett a kontinens legnagyobb
kikotoje.Nemetorszag gazdasagi egysege a
hatvanas evek elejere
leenyegeben megvalosult.Annal nyilvanvalobb ellentmondast jelentett
a
politikai szettagoltsag.A szamos fuggetlen fejedelemsegbol
allo un.
nemet szovetseg teruleten ket allamgoc is kialakult.Az egyik
a Habs-
burgok,a masik a porosz Hohenzollernek allama volt.1849 utan
a Habs-
burg-haz az erosebb (csak a nemet allamok laza foderaciojara toreked-
tek,nem akartak megvalni nem-nemet orszagaiktol,peldaul Magyarorszag-
tol).A Habsburg-tartomanyokat is magaba foglalo egyesites lett volna a
"nagynemet" egyseg.A nemet egyseg vegul Ausztria kizarasaval,Poroszor-
szag vezetesevel valosult meg (kisnemet egyseg).Az esemenyek iranyito-
java a politikus,porosz junker (foldbirtokos) Bismarck lett.Nemetor-
szagban a forradalmi jelentosegu atalakulast az arisztokrata-konzerva-
tiv korok kezdemenyeztek.Bismarck a parlamenttol
fuggetlen,nemesi
tisztek vezette,eros hadsereget akart.A politikaban reakcios taborno-
kok a harcaszatban forradalmaroknak bizonyultak.Bevezettek az altala-
nos vedkotelezettseget,es a legmodernebb technikat (hatultoltos,vont-
csovu fegyverek) a francia forradalom hadseregenek tomegszerusegevel
egyesitettek.1866-ban elkerulhetetlenne valt a porosz-osztrak
habo-
ru.Bismarck sokat tanult III.Napoleontol.Konzervativ politikus letere
sem habozott (a sokkal nepesebb) Ausztria ellen latba vetni
az olasz
egysegtorekveseket es a magyar emigraciot.A nemet
allamok tobbsege
azonban ellene foglalt allast.Kulonosen olasz szovetsegesenek
gyors
veresege utan egesz Europa a "vaskancellar" latvanyos
bukasat var-
ta.Nem igy tortent.Koniggrtznel (Csehorszag) a porosz ismetlopuskak
tuzeben az osztrak foerok egyetlen nap alatt szetolvadtak.Europa
most
vette tudomasul a gazdasagi es katonai valtozasokat,melyek
Poroszor-
szagban vegbementek.Bismarck megfekezte a porosz gyozelmi
mamort,es
enyhe folteteleket szabott a legyozottnek.Olaszorszag megkaota Velen-
cet,Ausztria pedig kijelentette,hogy "hozzajarul Nemetorszag ujjaala-
kitasahoz az osztrak csaszarsag reszvetele nelkul".Poroszorszag
- az
altalanos valasztojog alkalmazasaval - letrehozta az szaknemet
Szo-
vetseget.(Bismarck III. Napoleon gyakorlatabol azt is megtanulta,hogy
az altalanos valasztojog nem foltetlenul veszelyezteti a konzervativ
korok uralmat).Bismarck az osztrak bekeben mar a francia haborura gon-
dolt.A delnemet allamok (Bajororszag,Wurtteemberg,Baden stb.)bekebele-
zesehez ugyanis Franciaorszag csataterein vezetett az ut.III.Napoleon
maga uzent hadat,de az 1870 nyaran kirobbant porosz-franci
haboruban
egyedul maradt,es gyors vereseget szenedett.Amikor a Sedannal bekeri-
tett francia csapatok kapitulaltak(szept. 2.),III.Napoleon is fogsagba
esett.Ket nap mulva Parizsban kikialtottak a koztarsasagot.Az egyesult
nemet katonai erok tpvabb foytattak a hadmuveleteket a francia koztar-
sasag ellen.Hamarosan korulzartak Parizst.A cel mar nem
Nemetorszag
egysege,hanem Elzasz-Lotaringia elszakitasa es oriasi osszegu hadisarc
kicsikarasa volt.1871. januar 18-an az egybegyult nemet fejedelmek
a
versailles-i kastely tukortermeben kikialtottak
a nemet csaszarsa-
got.j nagyhatalom szuletett.