Az Egyesult llamok atlanti partvideken,Angliaval
szinte egy ido-
ben,vegbement az ipari forradalom.1860-ra - a vilagtermeles 15%-aval
-
az USA mar a negyedik ipari hatalom.A hajoepites es a konnyuipar
mel-
lett kiemelkedo helyet foglalt el a mezogazdasagi termeloeszkozoket
eloallito iparag.szakon ugyanis a fejlodes egyik lenditoje
a szabad
fold,a viragzo farmergazdalkodas volt.Amerika gyors fejlodeset legjob-
ban a vasutvonalak hosszanak novekedese szemlelteti.A vasut kapcsolta
be a tavoli foldeket a vilagpiac verkeringesebe.A vasut civilizalta
a
"vadnyugatot",a vasut hozta a ivandorlok tomegeit.A lefektetett sinek
hossza 1870-ben elerta az 50 ezer merfoldet.Ez naggyabol
anniy,mint
Europa osszes orszaganak vasutja.Az amerikai Delen az ultetvenyes gaz-
dalkodas valt uralkodova.Az ultetvenyeken Afrikabol behurcolt
neger
rabszolgak dolgoztak.A megtermelt nyersanyag - elso helyen
a gyapot
allt - fokent az europai kapitalizmust taplalta.A tarsadalom szerkeze-
te - szemben szak demokratikus hagyomanyaival - rendkivul elletmonda-
sos volt.A torveny egyenlonek mondta a gazdagot
es a szegenyt,es a
rabszolgatartok,mint tokes vallalkozok,liberalis elveket hirdettek,de
az ultetvenyes arisztokracia tekintelyet az un. "szegeny feherek" mil-
lioi nem voonhattak ketsegbe.A vagyontargykent kezelt
rabszolgaktol
pedig a legelemibb szemelyisegi jogokat is megtagadtak.Az ujkori
rab-
szolgasagot a spanyol es a portugal gyarmatositok
honositottak meg
szak- es Del-Amerikaban,de az elelemtermelo rabszolgaultetveny a XVI-
II-XIX.szazad fordulojan mar nem volt kifizetodo.A lassu elhalas
lett
volna sorsa az Egyesult llamokban is.Az "alapito atyak" a rabszolga-
sagot nem toroltek el.Egy varatlan fordulat,az ipari forradalom altal
keltett gyapotehseg azonban uj lenduletet adott
a rabszolgamunkara
alapozott ultetvenyes gazdalkodasnak.A szabad munkaero
es a szabad
fold az iparosodott eszakon,mas-mas okbol,de munkasnak,tokesnek egya-
rant erdekeben allt.(Az Egyesult llamokban nagy volt
a munkaerohi-
any.)A deliek viszont,akik rablogazdalkodast folytattak,arra toreked-
tek,hogy a rabszolgatartast mind ujabb teruletekre
kiterjesszek,es
kimerult foldjeikrol a rabszolgakat oda telepitsek.Az
ultetvenyek a
tokes vilagpiacra termeltek - de nem a nemzeti piacra.A szabadkereske-
delem hivei voltak,mig az eszakiak vamokkal akartak iparukat
a brit
versenytol megvedeni.szak eros allamhatalmat akart,hogy
a Csendes-
oceanon megnyilo gazdasagi es hatalmi lehetosegeket kiaknazhassa.Az
ultetvenyesek azt szerettek volna,ha az egyes allamok
fuggetlensege
no. A politikai szenvedelyeket egy-egy allamnak az Unioba valo folve-
tele kavarta fol;engedelyezzek-e az uj allamban a rabszolgasagot
vagy
sem.Kansas folvetelekor (1854) az ellentetek mar fegyveres harcca
fa-
jultak.A deli allamok,tudvan,hogy a bevandorlas
szakot erositi,az
Uniobol valo kilepest fontolgattak.Az ellentetek a partfiszonyokat
is
meghataroztak.A hagyomanyos ket part kozul a demokrata part - miutan a
radikalis elemek kivaltak - a deliek erdekek szoszoloja
lett.A regi
liberalis part romjain letrejott koztarsasagi part viszont a farmerek
es az ipari burzsoazia gyujtomedencejeve valt.Programjaba vette a rab-
szolgasag korlatozasait,es a telepesek ingyen foldhoz
juttatasat.A
koztarsasagiak demokrata szarnya mar ekkor a rabszolgasag eltorleset
kovetelte.Ezert harcolt szamos egyhazi es vilagi szervezet,emberbarat
es forradalmar.A rabszolgasag eltorlesert folytatott
harc legendas
hose es martirja volt John Brown,aki mar a kansasi polgarhaboruban ki-
tunt.Nehany elszant emberrel folkelest akart kirobbantani,de vereseget
szenvedett,es halalra iteltek (1859).Masfel ev
mulva a farmerek es
munkasok ezrei a "John Brown teste"-t
enekelve mentek a harcter-
re.1860-ban a koztarsasagparti Lincolnt valasztottak az Egyesult lla-
mok elnokeve.Valaszul 11 deli allam kilepett az Uniobol,es uj konfode-
raciot (allamszovetseget) alakitottak.Lincoln az elszakadt
allamokat
lazadoknak nyilvanitotta.Kitort a polgarhaboru (1861-65).A
gazdasagi
es a nepessegi tulsuly az eszakiak oldalan volt.22 millio lakos,csak-
nem valamennyi ipari uzem,szemben a Del kb. 9,5 millio lakosaval
(eb-
bol 3,5 mmillio neger).A haboru megis latvanos deli sikerekkel kezdo-
dott.Regota keszultek a haborura,es a hivatasos tisztikar nagyreszt az
ultetvenyes arisztokracia fiaibol kerult ki.Az eszakiaknak harc kozben
kellett megszervezniuk a hadsereget.Jelentos szerepet
jatszottak az
europai szarmazasu,a 48-as forradalmakban iskolazott tisztek.Legalabb
1500 volt 48-49-es magyar honved harcolt
peldaul,tobbnyire tiszti
tangban,az Unio hadseregeben.Feltucat lett tabornok.Asboth Sandor hon-
ved alezredes (Kossuth hadsegede) es Stahel-Szamvald Gyula honved had-
nagy altabornagyi rendfokozatot ert el.A haboruban akkor kovetkezett
be fordulat,mikor mind a politikaban,mind a harcaszatban
forradalmi
elveket ervenyesitette.1863-ban Lincoln kihirdette a rabszolgak
kar-
potlas nelkuli folszabaditasat a lazado allamok teruleten.Torvenybe
iktattak,hogy a farmerek (115 holdig) ingyen foldet igenyelhetnek
a
megnyitott nyugati teruleteken.Munkas- es farmerezredek alakultak,ame-
lyek maguk valasztottak parancsnokaikat.j,tehetseges vezerek
tuntek
fol,mint Grant es Sherman tabornokok.A negerek eszakra szoktek,es
to-
megesen a hadseregbe leptek.A deliek sorozatos veresegek utan letettek
a fegyvert.Ot nappal kesobb a rabszolgatartok bergyilkosa halalra
se-
bezte Lincolnt.Az amerikai allamok kozotti haboru egy masodik amerikai
forradalomma fejlodott.Ez a forradalom folszamolta a rabszolgatartast
(most mar az Egyesult llamok egesz teruleten).
Mivel a deli uralkodo osztaly vagyona - voltakeppen tokeje - nagyreszt
rebszolgakbol allt,a rabszolgak folszabaditasa
az uralkodo osztaly
eroszakos kisajatitasaval volt egyenlo.A mezogazdasagban
uralkodova
lett a szbad farmergazdasag.(A mezogazdasag fejlodesenek
"amerikai
utja".)Egymassal vetelkedo ellenseges allamok helyett hatalmas,egyse-
ges nemzeti piac szuletett,mely a tokes termeloerok minden
addiginal
hatalmasabb novekedesenek nyitott utat.