Europaban a XX. szazad elejen egyenlotlen fejlodes ment vegbe.A nemet
ipar fejlodott a leggyorsabban, es a szazadfordulora Europaban az elre
tort, ezt foleg Elzasz-Lotaringia vasertelepeinek, valamint az oriasi
francia hadisarcnak koszonhette.Franciaorszagban megszilardult a
koz-
tarsasagi forma. Angliaban a polgari demokracia uralkodott.
Nemetor-
szagnak altalanos valasztojog alap- jan valasztott parlamentje
volt,
de a kormany nem a parlamentnek, hanem a csaszarnak tartozott felelo-
seggel. A csaszar a parlamentet tetszese szerint foloszlathatta.
Oro-
szorszagban a monarchia onkenyuralmat jelentett.Bismarck felt
attol,
hogy a sedani vesztesek(Franciaorszag, AusztriaMagyarorszag
es Oro-
szorszag) nemet ellenes koaliciot hoznak letre.1873-ban sikerult Fran-
ciaorszag elszigetelese, letrejott a harom csaszar (orosz,nemet,oszt-
rak) szovetsege.
A XIX. szazad vege fele harcok sorozata robbant ki az eddig meg el nem
foglalt gyarmatok irant. Afrika jelentos reszet az angolok es a fran-
ciak kaparintjak meg. A vilag ujrafelosztasaert vivott harcok
egyike
volt az angol-bur haboru, amelyben vegul az angol csapatoknak sikerult
legyozni a holland telepeseket. Kozep-zsiaban a cari oroszorszag ter-
jeszkedett. A Nemet Bank koncessziot kapott a Berlin-Bagdad vasut
ki-
epitesere. Anglia erre gyorsan partra szallt Kuvaitban, hogy
megaka-
dalyozza Nemetorszag kijutasat a Perzsa-obolhoz. Oroszorszag megkezdte
a sziberiai vasut epiteset. Japan 1894-ben haduzenet nelkul megtamadta
Kinat, megerositette helyzetet Koreaban, annektalta Tajvant, es igenyt
tartott Mandzsuriara. A Kinai Birodalmat az europai hatalmak folszele-
teltek. 1899-ben az USA meghirdette a nyitott kapuk elvet. Gyors habo-
ruban gyozik le Spanyolorszagot. A spanyol gyarmatok kozul annektalta
Puerto Ricot, Kuba es a Fulop-szigeteket pedig latszatfuggetlenseg ala
szoritja. 1901-ben megepitetti a Panama-csatornat.
Kozep- es Kelet-Europat az XIX. szazad vege fele Oroszorszag,Ausztria-
Magyarorszag es Torokorszag uralta.
Torokorszag a XIX. szazad masodik feleben meggyongult. A Balkan-fel-
sziget lakoi szamara remeny nyilt a folszabadulasra.
Oroszorszag es
Ausztria-Magyarorszag is igeny tartott a Balkan teruleteire.
Anglia
azonban nem engedhette, hogy Oroszorszag kijusson a tengerszorosokra.
Gorogorszag 1829-ben lerazta fuggetlenseget. 1867-ben Szerbianak sike-
rul elerni a torok helyorsegek kivonasat. 1875-ben Hercegovinaban
al-
talanos folkeles robbant ki a torok adoztatas ellen. Harcok kezdodtek
Bulgariaban is. A torok csapatok veres gyozelmet aratnak.
1877-ben Oroszorszag hadat uzent Torokorszagnak. Par honapos harc utan
a torok hadsereg osszeroppant. Megnyilt az ut Boszporusz fele azonbaz
az angol flotta megjelenese Oroszorszagot bekekotesre kenyszeritette.
Oroszorszag megtartotta Beszarabiat. Romania csereben Dobrudzsat kapta
, Ausztria-Magyarorszag pedig megszallta Bosznia-Hercegovinat. Romania
es szerbia teljes jogu allamma lett.
A keleti valsagot kovetoen 1879-ben Nemetorszag es Ausztria-Magyaror-
szag megkototte a kettos szovetseget, ami 1882-ben Olaszorszag
csat-
lakozasaval harmas szovetsegge bovult.
1888-ban a nemet tronra lepo II. Vilmos menesztette Bismarckot.
1893-ban letrejon a francia-orosz katonai szovetseg.
1902-ben angol japan egyezmeny.
1904-ben francia-angol entente cordiale.
1907-ben Oroszorszag es Anglia is szerzodest kotottek.
Megszuletett a harmas antant. Bezarult a gyuru Nemetorszag es szovet-
segesei, Ausztria-Magyarorszag s a bizonytalankodo Olaszorszag korul.
Az onallo Balkani allamok: Bulgaria, Szerbia, Gorogorszag,
Montegro
1912-ben szovetseget kotottek, es oktoberben hadat uzentek
Torokor-
szagnak. A szovetsegesek nem vart gyozelmet aratnak.
1914. junius 28-an az osztrak-magyar tronorokospar merenylet aldozata
lesz. Julius 23-an a Monarchia nagykovete 10 pontbol allo ultimatumot
nyujtott at a szerb kormanynak. Miutan Szerbia a felteteleket vissza-
utasitotta, julius 28-an Ausztria-Magyarorszag hadat uzent Szerbianak.
Augusztus 1-jen Nemetorszag hadat uzent Oroszorszagnak, majd Francia-
orszagnak. Megszallta Luxemburgot, es kovetelte Belgiumtol a nemet
csapatok atengedeset. Anglia erre hadat uzent Nemetorszagnak. Ezt
ko-
vette a Monarchia Ororszorszagnak kuldott haduzenete.
Olaszorszag es Romania semlegessegi nyilatkozatot tettek.
Az antantorszagok lakossaga ketszerese volt a kozponti hatalmakenak.
Gazdasagi erejuk is meghaladja a kozponti hatalmaket. Nemetorszag be-
hozatalra szorult fontos ipari nyersanyagokbol(vaserc, koolaj, gyapot)
es elelmiszerekbol (gabona, hus). A haditechnika fejleszteseben is az
antant volt elonybe. A kozponti hatalmak azonban 1914-ben jobban fel-
keszult szarazfoldi hadseregekkel rendelkeztek.
A nemet hadvezetes oriasi eroket koncentralva nagyaranyu offenzivat
inditott Parizs ellen es 20-50 km-re megkozelitettek. A franciak a
Marne folyonal ellentamadast inditottak, s a nemeteket megallasra
kenyszeritettek. Kialakult az allohaboru.
Az orosz hadvezetes eroteljes hadmuveleteket kezdett Galiciaban es
Kelet-Poroszorszagban. A monarchia szerbiai csapatait Galiciaba cso-
portositotta csapatait, s megallitotta az orosz elorenyomulast.
Kelet-Poroszorszagban orosz sikerekkel kezdodott a haboru, de Hinden-
burg nemet csapatai augusztus vegen Tannenbergnel, majd szeptember
kozepen a Mazuri-tavaknal lefolyt utkozetben vertek mereseget az Orosz
csapatokra.
1915 marciusaban szazezer magyar katonat kesztettek megadasra Przemysl
varaban. Augusztus vegen Japan hadat uzent Nemetorszagnak, es elfog-
lalta tavol-keleti gyarmatait. Oktoberben a torok kormany lepett be a
haboruba a kozponti hatalmak oldalan. A haboru most mar kiterjedt min-
den oceanra es tengerre. A Helgoland szigeteknel elszenvedett nemet
vereseg azonban szinte a kikotobe szoritotta be a nemet flottat.
1915 majusaban Olaszorszag az antant oldalan lepett be a haboruba. Az
Alpok korzeteben es az Isonzo folyonal 1915-ben inditott olasz tamada-
sokat azonban a Monarchia oriasi vervesztesegek aran allitotta meg.
1915 majusaban a nemet es osztrak-magyar haderok Gorlicenel attortek
az orosz frontot.1915 vegere egesz Lengyelorszag a kozponti hatalmak
kezere kerult.Oktoberben a kozponti hatalmak oldalan hadba lepett Bul-
garia, Szerbia a tulerovel szemben alulmaradt.
Titkos szerzodesek kotettek, 1915. aprilis 26-an Olaszorszag es az an-
tant kozotti Londoni egyezmeny es 1916. augusztus 17-en Bukarestben a
roman kormany es az antant szerzodese.
1916 februarjaban megtamadtak Verdun erodjet, ahol a vilaghaboru egyik
legveresebb csataja bontakozott ki.Az antant csapatok juniusban ellen-
tamadasba lendultek at a Somme folyonal. A Jutland partjainal vivott
skagerakki tengeri utkozetben a nemet flotta is vereseget szenvedett.
Galiciaban varatlan ereju orosz tamadas bontakozott ki Bruszilov ta-
bornok vezetesevel. A roman hadsereg 1916. aug. 27-en megtamadta Ma-
gyarorszagot. A nemet csapatok megjelenesevel Romania tulnyomo reszet
es Bukarestet is elfoglaltak.
Hadi technika: ismetlo rendszeru lofegyverek, geppuskak, konnyu- es
nehezagyuk. 1915-ben a harci gaz megjelenese.
A haboru ellenes csoportok 1915-ben Zimmerwaldban,majd 1916-ban Kient-
halban nemzetkozi szocialista konferenciat tartottak.
1915 tavaszan az ir partok menten egy tengeralattjaro elsullyesztette
a Lusitania nevu brit tengeri hajot,fedelzeten tobb, mint 100 amerikai
allampolgarral. 1917 januar vegen a nemet hadvezetes bejelentette a
korlatlan tengeralattjaro-haborut.1917 aprilisaban Wilson elnok a kon-
gresszus jovahagyasaval a haboruba valo belepes mellett dontott.
1918-ban nemet offenziva indult nyugaton, azonban a francia csapatok a
masodik marne-i csataban ismet megallitottak az elorenyomulast.
Juliusban mindent elsopro antanttamadas bontakozott ki, s augusztusra
bizonyosra valt a nemet katonai osszeomlas.
Bulgaria szept. 29-en, Torokorszag okt. 30-an,majd nov. 3-an a Monarc-
hia kapitulalt.November 11-en a kozben forradalmasodott Nemetorszag is
alairta a fegyverszunetet.