1.Meneteles a haboruba
1939.aprilis 20-an,Adolf Hitler 50. szuletesnapjan,megszemlelte
a
nemet sereget,amely 6 hadosztalyt es 100.000 embert vonultatott fel.A
nemetek kihevertek az elso vilaghaborut,Hitler erejet
fitogtatta.A
versailles-i bekeszerzodes megkotesevel Franciaorszag,Nagy Britannia
es az Egyesult llamok megakartak akadalyozni Nemetorszagot,hogy visz-
szanyerje katonai hatalmat.A nemetek marcius 15-en Praga fele indul-
tak el,Danzigot kovetelve,mert az Nemeto. resze.prilis 3-an mar dol-
goztak Lengyelorszag titkos lerohanasanak terven.Nemetorszagban tel-
jes foglalkoztatottsag volt ekkor,mindenki a nagy Nemetorszagrol
al-
modott.39-ben volt Hitler nepszerusege csucsan.A fiatalokbol katona-
kat kepeztek.A Bismarck hadihajot vizrebocsatottak.Hitler a Luftwaffe
kondorlegiot kituntette,mert azok titokban a fasisztak oldalan avat-
koztak be a Spanyol polgarhaboruba.Erre feny derult,es az elesetteket
hoskent temettek el. A nyar bekes volt,de
keszulodtek a haboru-
ra,fegyvereket gyartottak.Anglia vedelmet igert Lengyelo.-nak Nemeto.
ellen,es a Lengyel-Orosz egyuttmukodesen dolgozott.Anglia visszaalli-
totta a sorozasi rendszert es behivta a tartalekosokat,majd
Franci-
ao.-gal kozosen disszemlet tartott Parizsban.Lengyelo.
is szemlet
tartott,de Oroszo.-gal nem akart szovetsegre lepni.Hitler megeggye-
zett a Szovjetunioval.A nemet kulugyminiszter,von Ribbentropp meg nem
tamadasi egyezmenyt irt ala Moszkvaval.Nem lettek szovetsegesek,de ez
kizarta az egymas elleni haborut.Egyezseguk Lengyelo. felosztasarol
nem kerult nyilvanossagra.A nemetek bevonultak
Danzigba,a haboru
szeptember 1-en megkezdodott.A Schleswig Holstein hadihajo a lengyel
Vesterplatte eroditmenyre tuzet nyitott.A nemetek benyomultak Lengye-
lo.-ba.A Luftwaffe mar az elso napon megsemmisitette a lengyel legi-
erot.A lengyel lovassag a nemet konnyu- es neheztuzerseg ellen vette
fel a harcot,remenytelenul.A nemetek lekaszaboltak oket.
Az eroviszonyok:
Nemetorszag Lengyelo.-Nagy B.-Franciao.
emberek 11 : 18
tankok 5 : 6
repulok 11 : 15
Anglia es Francio. nem avatkozott meg be a haboruba.A nemet
legiero
es a nehezpancelossag egyuttmukodott.A lengyelek a hatarnal
vontak
ossze a megmaradt seregeiket.A mozgathato parancsnoki fohadiszallason
tajekoztattak Hitlert a fejlemenyekrol.A
lengyelek kelet fele
vonultak vissza,de a nemetek eszakrol es delrol atkarolo muveletekkel
megtizedeltek oket.A szovjetek a hatarnal alltak.
1939. szeptembereben a faji
haboru is megkezdodott Himmler
vezetesevel.
Augusztus 22-en a fuhrer bejelentette, hogy brutalis haboru lesz.
A feladat:a lengyelek eroszakos besorozasa,a lengyel vezeto reteg
es
a zsidok megsemmisitese.A rendorok a szoke noket
kivalasztottak,a
nemet tipusuakat.A zsidokat lelottek,a zsinagogat felgyujtottak.5000
nemet nemzetisegit oltek meg a lengyelek,a
nemetek bosszut all-
tak.Hitler latogatast tett a lengyel deli fronton.Szeptember
17-en
bevonultak az szovjetek Lengyelo. keleti reszere.22-en a nemetek elh-
agytak Bresztlitovszkot,amelyet a szovjetek szalltak meg.Varso ekkor
meg tartotta magat.25-en 1200 repulogep bombazta
a lengyel fova-
rost,es oktober 2-an mar bevonulhattak a nemetek.Lengyelo.
nugati
resze Nemetorszage,keleti resze a Szovjetunio resze lett,igy Nemetor-
szag hataros lett a Szovjetunioval. A Lengyelorszag elleni harc Neme-
torszagnak 10000 halottba es 30000 sebesulbe kerult.A tulelok vaske-
resztet kaptak.Az angolok mozgositottak,es Franciaorszagon keresztul
9 hadosztalyt vezenyeltek a frontra. A hatar lecsendesult.A franciak
furcsa,a nemetek ulo,az amerikaiak allo haborunak neveztek.Nemetor-
szagban az embereket szorakoztattak,beke uralkodott.A zsido kultura-
lis egyesulet szindarabokat mutathatott be ekkor Berlinben.A zsidok-
nak feher karszallagot kellett viselniuk,rajta
kek David-csillag-
gal.November 8-an bomba robbant egy muncheni kocsmaban,ahol a fuhrer
tartozkodott,de a robbanas elott elhagyta az epuletet. 1940. aprilis
7-en Wilhelmshaven-bol es Cuxhaven-bol kihajozott a teljes
flotta,
Dania bekebelezese es Norvegia nyugati partjanak elfoglalasa
volt a
cel.Krisztian kiraly kapitulalt Daniaban.A nemet
csapatok partra
szalltak Norvik,Tronaheim,Bergen es Oslo varosaban,ahova
a legiero
kiserte oket.Norvegia gyors lerohanasa nem kovetkezett be,az angolok
nemet hajokat sullyeztettek el.Kesobb a norvegiai angol
csapatokat
evakualtak,mert Hitler majus elejen megszallta Franciaorszagot.1939.
novembereben a nemetek nyugati harcra keszultek az angolok es a fran-
ciak ellen.
2.Haboru nyugaton
Hitler mar osszel eldontotte,hogy megszallja Franciaorszagot es igy
Angliat elszigeteli es rakenyszeriti
hogy beket kossenek
a III.Birodalom- mal.Tabornokai elleneztek ezt.Miattuk is,es a rossz
idojaras miatt is 29-szer kellett elhalasztani
a nyugati hadjarat
kezdetet.A katonak vartak mar az osszecsapast.Hollandia,Belgium
es
Luxemburg semleges orszagok voltak.Lerohanasukkal
kezdodott meg a
nyugati hadjarat 1940. majus 10. Belgiumot
es Hollandiat bombaz-
tak,hogy a legvedelmet es a kommunikacios rendszert felszamoljak.A
meglepett csapatok vedelmi vonalaik moge vonultak vissza.Hollandiaban
ejtoernyosok ugrottak ki,ez panikot keltett
a civiliek koreben.A
Holl. es Belg. elleni tamadas celja: hogy Fo-ot es Angliat
csapdaba
csaljak.Azt kellett veluk elhitetni,hogy a nemetek ugyanolyan eszak-
keleti iranyu atkarolo had-
muveletre keszulnek,mint az I.
vil.hab.-ban,ezzel az angol es francia csapatokat
Belgiumba csal-
nak,gyenge pont maradna delen,ahova a nemetek a tamadas
fo vonalat
terveztek.Az ejtoernyosok Rotterdam es Haga kornyeken elfoglaltak
a
fontos hidakat,ez segitette a pancelos sereg es
a gyalogsag gyors
elorenyomulasat.Holl-ban a Luftwaffe lebombazta Rotterdam osi varos-
kozpontjat,800 civil meghalt.A Holland foparancsnoksag
targyalasba
kezdett a megadasrol,de a tamadas leallitasanak parancsa tul keson
erkezett.5 nappal az invazio utan a Holland hadsereg megadta magat.
A kiralyno es a kormany Londonba menekult.Belgium ellen az Ebel-emel
erod elfoglalasa fontosnak tunt,az itt levo katonasag 2 hidat tartott
ellenorzese alatt az Albert-csatornan.Ezek felrobbantasa a nemet csa-
patok elorenyomulasat hatraltatta volna,ezert 78 ejtoernyos
landolt
az erod tetejan,meglepve a belgakat.Az ejtoereenyosoknek
sikerul
sakkban tartani az 1200 belga katonat,amig erosites erkezett.A neme-
tek egysegei elfoglaltak az Albert-csatorna fontosabb hidjait,elore-
nyomultak Antwerpen iranyaba.Az angolok es a franciak katonakat kuld-
tek Belgiumba,a nemet elgondolasa helyes volt.A belga hadsereg kapi-
tulalt,a belga kiraly,III.Leopold nemet fogsagba esett,voltak
akik
orultek a nemeteknek. A francia es angol csapatok
minel melyebbre
akart benyomulni;tobb mint 140 hadosztallyal az erok
kiegyenlitod-
tek,de pancelosai a szovetsegeseknek volt tobb,viszont a nemetek
le-
giereje nagyobb volt. A nemetek az un. sarlovagassal elszigeteltek
a
szovetsegeseket az utanpotlastol (Buderien vezette).A nemet pancelo-
sok a csatorna partjaig jutottak elore,a Boulogne-nal jobbra fordulva
Dunkirk fele haladtak tovabb;a szovetsegesek itt gyulekeztek,mert
ez
volt az utolso menekulesre alkalmas kikoto.A hurok szorult,azonban
1940. majus 24-en Hitler 3 napra leallitotta a pancelosok elorenyomu-
lasat,pihentette katonait a Fo. elleni harchoz.Goring azt igerte,hogy
a Luftwaffe megsemmisiti az ellenseget a tengernel.A dunkirk-i pokol-
ban az angol es nemet legicsataban egyenlo volt a veszteseg.Goring
nem tudta bevaltani igeretet.A szovetsegeseket angol csapatok atmen-
tettek naponta.2000 ember halt meg 80000 fogsagba
esett.A Dinamo-
hadmuvelet soran 338000 katonat sikerult atmenteni Angliaba (a fegy-
vereket hatra kellett hagyni),ezaltal 4 ev mulva vissza tudtak terni
a kontinensre.A nemeteknel eroszakoskodasert es fosztogatasert halal-
buntetes jart.A csapatokat felerositettek,megkezdodott a nyugati had-
jarat masodik resze,Fo. teljes lerohanasa.Jun 5-en 2 hadseregcsoport
korulzarta Parizst,egy harmadik Buderian tabornok vezetesevel a svaj-
ci hatar fele indult,hatulrol bekeritve a magino-vonalat.A
frnacia
kormany nehany nap mulva elhagyta Parizst,Olaszorszag belepett a
ha-
boruba Fo. ellen (jun. 10-en).A francia hadvezetes legyengult.Jun.
9-en a B hadsereg katonai Parizstol nyugatra elertek a Szajnat.Az
I.
vil.hab.-ban a Marne-folyo allitotta meg a nemeteket,most siman at-
jutottak rajta.A francia lakossag elmenekult,a csapatok egysegenkent
adtak meg magukat.Jun. 14-en a nemetek Parizsban voltak,3 napig
lo-
bogtak a zaszlok a Birodalomban. 18-an Saar de Goel-rol eloszor lehe-
tett hallani.Londonba repult,es a franciakat buzditotta.Peter
mars-
hall az I. vil.hab. hose,fegyverszunettel akarta megkimelni Fo. meg-
maradt teruleteit.Fo. keszen allt a megadasra. A Fuhrer meglepetesz-
szeru latoogatast tett a varosban,es egy epuletet,a Madeleine-t neze-
gette.A nemetek alpusztitottak a Magino-vonalat,melyet az I. vil.hab.
utan epitettek a franciak.Ezt Belg. es Lux. felol kerultek meg a
ne-
metek.Jun. 15-en a francia vedelem megtort;2 nap mulva nem volt
harc a regularis erok kozott.Jun. 22-en a Kompieni-erdoben irtak ala a
fegyverszunetet.1918-ban ugyanebben a szalonkocsiban tette
le neme-
torszag a fegyvert.Most Fo.