1. Neumann elete
1903. december 28-an szuletett Budapesten. Apja Neumann Miksa bankar
volt, mig anyja Kann Margit haztartasbeli. 1907-ben szuletett
Mihaly
nevu testvere, aki mernok, s 1911-ben Miklos, aki jogasz lett.
1909 es 1913 kozott jart elemi iskolaba. 1913-tol a fasori evangelikus
fogimnaziumban folytatta tanulmanyait.Az 1917-18-as tanevben megnyerte
az evfolyamaban kiirt orszagos matematikai versenyt,s igy az V.osztaly
legjobb matematikusa cimet nyerte el. 1919-ben mar beszelt a kettes
szamrendszer jelentosegerol az elektromos szamologep epiteseben. 1920-
ban mar az orszagos matematikai versenyt nyerte meg,s igy kapta meg az
Orszag Legjobb Matematikus diakja kituntetest. Matematikai tehetseget
Ratz Laszlo fedezte fel, de tanulasat Kurschak Jozsef egyetemi tanar,
Fekete Mihaly es Szego Gabor is segitette.
1921. juniusaban erettsegizett, s mar ekkor hivatasos matematikuskent
tartottak szamon. 1921. szeptember 14-en beiratkozott a Budapesti Paz-
many Peter Tudomanyegyetem Termeszettudomanyi karara. Fo targya a
ma-
tematika volt, mellektantargyainak a fizikat es a kemiat valasztotta.8
felevet tanult itt, s 1925.julius 11-en fejezte be az egyetemet. Fejer
Lipotnal doktoralt, s 1926.marcius 13-an fogadtak doktorra.
1921-ben kezdte meg tanulmanyait a berlini egyetemen,s 1924.januarja-
tol januarjatol a zurichi egyetemen tanult tovabb. 1926. oktobereben
szerezte meg vegyeszmernoki diplomajat. 1926. december 7-en a Tarsas-
jatekok elmelete cimmel eloadast tartott. Ekkor mar megalkotta jatek-
elmeletet, mely igazan femjelzi a nevet. 1927. aprilis 26-an kervenyt
nyujtott be "Venia legendi", tanitasi engedely megszerzesere a Hambur-
gi Friedrich Wilhelm Egyetemen. 1927.december 13-an tartotta meg szek-
foglalojat, s ez evtol mar ott is oktatott.
1930-ban hivtak meg Princentonba, az ottani egyetemre tanarnak.Ez ev-
tol kezdve mar az Egyesult llamokban elt es tanitott, egeszen
elete
vegeig. 1932-ben jelent meg egyik legfontosabb munkaja : A kvantumme-
chanika matematikai alapjai. A masodik vilaghaboru alatt haditechnikai
kerdesekkel foglalkoztattak. Los Almosban reszt vett az elso atombomba
megepiteseben sok mas tudossal egyutt mint peldaul Oppenheimer, Teller
Ede.
A vilaghaboru utan a matematika tobb teruletevel is sikeresen foglal-
kozott, de mas tudomanyoknak is -mint peldaul a biologia, kemia, fizi-
ka- szentelt figyelmet, s ezekben a tudomanyagakban is sikereket
ert
el, mint mindenben amivel igazan foglalkozott. Erre jo pelda az,
hogy
a bizanci kultura igen elismert szakertoje volt, pedig nem
az volt a
szakterulete. Ez pusztan csak erdekelte ot.
1944-tol kezdett foglalkozni a nagysebessegu elektronikus szamitasok
problemaival :kiemelkedo erdemeket szerzett az elso szamitogep logikai
tervezeseben, az automatak altalanos elmeleteben.
1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatarozo modon jarult hozza
az
elso teljesen elektronikus, digitalis szamitogep, az ENIAC (Electronic
Integrator And Computer) megepitesehez. Az ENIAC 1945-ben keszult
el
teljesen. 1945.juliusaban megirja azt a muvet, amelyben a "Neumann-el-
vek"-kent ismert megallapitasait, valamint a szamitastechnika,
es a
szamitogepek altala elkepzelt fejlodesrol olvashatott a vilag.
(A mu
cime : "First Draft of a Report on the Edvac")
A Neumann-elvek:
- Aritmetikai egyseg alkalmazasa
- Belso programtarolas, es adattarolas
- Kozponti vezerloegyseg alkalmazasa
- A 2-es szamrendszer alkalmazasa
- soros mukodes : utasitasok vegrehajtasi sorrendje :
tar - utasitas regiszter - dekoder - adat - muvelet - eredmeny - ..
1945-ben a cambridgei egyetemen (Anglia) elkeszult az elso elektroni-
kus, tarolt programu szamitogep, az EDSAC (Electronic Delay
Storage
Automatic Computer), mely mar a "Neumann-elvek" felhasznalasaval ke-
szult el.
A szamitogep mukodesehez a biologiat hivta segitsegul :az emberi agy
feladatmegoldasainak mintajara megalkotta az algoritmust, s az agyat
vette alapul a szamitogepben valo szamitasok elvegzesenek megvalosi-
tasahoz.
rdemeinek elismerese keppen az Amerikai Egyesult llamok Elnoke ki-
nevezte az USA Atomenergetikai Bizottsaganak elnokeve.
letenek utolso eveiben sulyos rakbetegsegben szenvedett,
mely az
atombomba eloallitasakor szerzett sugarfertozes okozott. Utolso muvet
1956-ban irta meg, mely szinten a szamitogepekkel foglalkozott. 1957.
februar 8-an halt meg Washingtonban, Amerikaban.
1988-ban Budapesten a Kerepesi ut 124. szam alatt nyilt meg
a nevet
viselo szamitastechnikai szakkozepiskola, melyben latogatast tett
meg
elo occse Neumann Miklos is, s o jarult hozza a nev felvetelehez is.
2. Sparta
Sparta az allamalapitas utan is megorizte a korabbi dor torzsszervezet
szigoru katonai rendjet. Mivel Sparta termekeny foldje
ellenere sem
tudta magat eltartani. Ra volt tehat utalva a meghoditott akhaj lakos-
sag kimeletetlen kizsakmanyolasara es szomszed allamok kirablasara.
Mindez eros katonai szervezetet kovetelt.
Sparta lakossaga harom tarsadalmi csoportra oszlott. Az elso csoportot
a spartaiak alkottak. Ok csak allamugyekkel es katonaskodassal foglal-
koztak. Megelhetesuk az egyenlo, oszthatatlan es elidegenithetetlen
foldbirtok, az un. osztalyresz (klerosz) volt, amelyet allami rabszol-
gak dolgoztak meg. A nepesseg masik csoportja a leigazott akhaj lakos-
sag a "korullakok" (perioikoszok), akiknek a spartaiak meghagytak sze-
melyes szabadsagukat. Foldmuvelesbol, kereskedelembol, iparbol eltek,
es adot fizettek a spartaiaknak. A harmadik csoport a rabszolgakbol, a
helotakbol kerult ki. 30000 csalad perioikosz, 9000 csalad spartai. Az
idegeneket (metioikosz) beengedtek, de egy ido utan elzavartak oket.
Az allamiranyito szervezetek kozul a legfontosabb az
oregek tanacsa
volt, amelynek 28 tagja a legtekintelyesebb nemzetsegbol kerult ki. Ok
dontottek haboru es beke, allamszerzodesek es torvenyek ugyeben. Hata-
rozatukat a nepgyules ele kellett terjeszteni,amelynek minden 30 evnel
idosebb spartai a tagja volt. A nepgyules elfogadhatta v. elvethette a
hatarozatokat, de erdemben nem targyalhatta. Az oregek tanacsahoz tar-
tozott a ket kiraly (nincs egyeduralom es haboru eseten egymast helye-
tesithetik), akinek hatalma az oroklodo hadvezersegre korlatozodott.
Az allami elet kozvetlen iranyitasa,az evenkent valasztott 5 felugyelo
kezeben volt. Sparta tehat - Athennal ellentetben - arisztokratikus
jellegu allam maradt.
Sparta az i.e. VI. szazadban a Peloponneszoszi felsziget vezeto hatal-
mava lett es a peloponneszoszi szovetsegbe tomoritette a felsziget al-
lamait.
3. Nagy Sandor Hellenizmus jelentosege es jellemzoi
Fulop, Makedonia kiralyanak halala utan a tront fia, a husz esztendos
Nagy Sandor orokolte. A hires gorog tudos, Arisztotelesz altal nevelt
Sandor szilardan elhatarozta, hogy Heraklesz gorog felisten es Akhil-
leusz gorog hos peldajat fogja kovetni.
334-ben tamadast inditott a Perzsa birodalom ellen. Az
eleje kerulo
kisazsiai szatrapakat egymasutan megverte. Isszosznal a perzsa nagyki-
ralyt, Dareioszt is megfutamitotta. A foniciai kikotovarosok sorra ho-
doltak meg elotte.A perzsa igat nyogo Egyiptom felszabaditokent fogad-
ta ot. A gyozelem utan delnek fordult es egymasutan foglalta el a Per-
zsa Birodalom fobb varosait (Pl. Perszepoliszt). 5 evi harc
soran az
eszaki szatrapakat is hodoltatta. A meghoditott teruleteken mindenutt
varosokat alapitott, Alexandrianak nevezve el oket. Ezutan a
mostani
Afganisztan hegyszorosain at az Indus volgyebe vonult be. Itt 326-ban
a Porosz kiralyt gyozte le. Amikor azonban a Huphaszisz,az Indus kele-
ti mellekfolyoja menten akart tovabb vonulni, hogy eljusson a vilag
vegere,serege megtagadta az engedelmesseget,es vissszafordulasra keny-
szeritette ot. 325-ben, hateves tavollet utan, Nagy Sandor serege meg-
erkezett Mezopotamiaba.
Nagy Sandor terve Europa es zsia egyesitese, es vilaguralmanak megte-
remtese volt.
Ket ev mulva ujbol gigantikus vallalkozasra keszult : a mesesen gazdag
Arab felszigetet akarta meghoditani. I.e. 323 juniusaban azonban lazba
esett es nehany napi szenvedes utan meghalt.
A Nagy Sandor hoditasatol a romai hoditasig terjedo idoszakot a helle-
nizmus koranak nevezzuk.
4. Principatus
kialakulasa es jellemzoi
Octavianus az actiumi gyozelem
utan a birodalom tenyleges
egyeduralkodojava valt.Hatalmanak jogi alapjait csak fokozatosan
epi-
tette ki.A triumviri cim letetele utan konzulkent ill. imperatorkent
(foparancsnok) iranyitotta az allam ugyeit.I.e.
27-ben lemondott
kiveteles hatalmarol ,ez helyzeten nem valtoztatott
sot elnyerte a
szenatustol az "Augustus" cimet.Ettol kezdve hasznalta szemelynevkent
az Augustus nevet, a principatus szo rendszerenek nevet jelolte.
A konzuli hatalmat csakhamar letette , inkabb neptribunusi tisztse-
gere(szent,serthetetlen) es prokonzuli felhatalmazasara(foparancsnok)
tamaszkodott.Az utolso fopap halala utan
a fopapi tisztseget is
magara ruhazta. Augustus principatusa
igazi egyeduralom,katonai
monarchia volt, csak eppen koztarsasagnak alcazva.A szenatus csak
arnyekhatalom volt.Augustus oriasi
hivatalszervezetere es a
hadseregre epitett.A jogokat maganak kedvezve osztotta meg.
Kulpolitikajat tekintve
a birodalom stabilizalasara
torekedett.Termeszetes hatarokat akart kialakitani.
5. Hogyan valt allamvallassa a keresztenyseg a Romai Birodalomban
A keresztenyseg kezdetben egy zsido szektanak, vallasi
iranyzatnak
szamitott. I. e. 37-i.sz. 4 kozott Herodes kiraly uralkodott a zsido-
kon. Uralkodasanak valamelyik utolso eveben szulethetett Jezus Krisz-
tus. A Jezusnak tulajdonitott predikaciok es tanitasok
alig egy ev
alatt uj alapokra helyeztek a zsido Jahve hitet. Meghirdette az orom-
hirt,az evangeliumot az Isten orszagarol. Istentol kuldott Messiasnak,
felszabaditonak mondta magat.
A bibliai jszovetseg szerint Jezust ellensegei istenkaromlasert
es
lazitasert bevadoltak a romai helytartonal, aki keresztre feszitette.
"Amikor az ember meghalt feltamadt az Isten"Tanitvanyai kozt elterjedt
a hir,hogy a megfeszitett Messias feltamadt halottaibol. Ez a hiedelem
elegendo volt ahhoz, hogy a szetszeledt, csuggedt tanitvanyok
ujbol
osszeverodjenek, es varjak Messias masodik eljovetelet.
A hivek elso kozpontja a zsido fovarosban, Jeruzsalemben jott letre.
A vegitelet egyre jobban kesett. A megcsalt remeny elobb-utobb felbom-
lasztotta volna a kereszteny kozossegeket, ha nem
kovetkezik be a
"Pali fordulat". Pal apostol szerint a bunbol valo megvaltas Jezus ke-
reszthalalaval mar nemcsak a zsidok, hanem az egesz emberiseg szamara
megtortent, es aki hisz ebben, az mar ezen a vilagon elnyeri a megval-
tast. Ez a fordulat a keresztenyseg egesz vilagon valo
elterjedeset
vonzotta maga utan.
A keresztenyseg csakhamar - mar a III. szazadtol kezdve - komoly
ve-
telytarsa lett a tobbi vallasnak. A kereszteny felebarati szeretet, a
testveriseg, az alazat a nepesseg legszelesebb retegeire vonzolag
ha-
tott.
A keresztenyseg elterjedese nem volt akadalytalan. Az uj vallas hivei
rosszindulatu gyanusitgatasoknak, aljas ragalmaknak volt kiteve.Sulyos
osszetuzesbe kerultek a keresztenyek az allammal,elsosorban a csaszar-
kultusz kerdeseben.Akik nem voltak hajlandok a romai istenhitet kovet-
ni, valamint a csaszart isteniteni, azokra halalbuntetesa vart.
A keresztenyuldozesek nem ertek el celjukat. A birodalom lakossaganak
10%-at kitevo keresztenyeket mar nem lehetett kiirtani. A kereszteny
vallas egyre jobban beilleszkedett a keso romai tarsadalomba.
A keresztenyuldozes politikajanak csodjet mar Galerius csaszar felis-
merte, aki halalos agyan engedelyezte a kereszteny vallas gyakorlasat
(331).Az igazi fordulat Nagy Konstantinnak (306-337) politikai vetely-
tarsan,Maxentiuson Roma elott aratott gyozelmevel (312)kovetkezett be.
A csaszar a donto csata ejjelen intest kapott, hogy katonai pajzsukon
az isten egi jelet (a keresztet) viseljek. Az "isten segitsegvel" gyo-
zelmet arato csaszar 313-ban Milanoban kozetette a szabad vallasgya-
korlasrol szolo rendeletet. rmein kereszteny jelkepeket hasznalt, ba-
zilikakat epitetett. Az egesz birodalomban allami unnappe tette a
va-
sarnapot (Krisztus feltamadasanak napja).
A csaszar mindenben tamogatta a keresztenyseget, csak egyet
vart el
toluk : az egyseget. E nelkul ugyanis az egyhaz nem tolthette be biro-
dalom erosito szerepet.
Ennek erdekeben beavatkozott az egyhaz belso eletebe is.325-ben ossze-
hivta a puspokoket Nikaiaba. A zsinaton o maga elnokolt es
dontott a
legfontosabb kerdesekben. A zsinat kimondta, hogy Krisztus egylenyegu
(homouszion) az Atyaval,vagyis valosagos isten (ellentete a homoiuszi-
on, csak hosonlo jellegu az Atyahoz, vagyis nem igazi isten). Konstan-
tin ugy osztogatta utasitasait a puspokoknek es papoknak,mint az alla-
mi hivatalnokoknak. A keresztenyseg nyilvanvaloan fuggo helyzetbe
ke-
rult az allamhatalommal.
A keresztenyseg a legnagyobb vallas lett a Romai Birodalomban. Theodo-
sziosz csaszar 391-ben egyeduli allamvallassa nyilvanitotta a keresz-
tenyseget. A romai hadsereg zaszlain a birodalmi sas mellett megjelent
a kereszt.
6. Az udvarhazak
halozata, hogyan biztositotta a kiralyi varak szuksegle-
teit Szt.Istvan kiraly idejen
7. Aranybulla(1222)
Tiltotta egesz varmegyek eladomanyozasat,a meltosagok halomozasat,iz-
maelitaknak es zsidoknak kamarai tisztsegek viseleset.Egy
cikkelye
szerint a varjobbagyokat a Szent Istvantol rendelt szabadsagban
kell
megtartani.Eloirta,hogy idegeneknek csak "az orszag tanacsaval",vagyis
a fourak beleegyezesevel kaphatnak meltosagot a kiralytol.A zaradek a
puspokok es a fourak jogava tette az ellenallast,ha a kiraly az Arany-
bulla rendeleteit megszegne. Az Aranybulla nem tudta megakadalyozni,
hogy a kiralyi hatalom ne gyonguljon tovabb,s a fouri hatalom ne nove-
kedjek.
- szervienseket ne fogjanak el, es otthonukat ne duljak fel,biroi ite-
let nekul
- nem szednek adot a szerviensektol
- ha valamelyik szerviens fiu nekul hal meg, lanya orokolje birtoka
negyedreszet
- a megyei ispanok nem itelkezhetnek a szerviensek birtokai felett
- a kirallyal haboruba csak az o koltsegen mennek
- ha ellenseg jon,menniuk kell
(II/57.o.)
Az aranybulla 1351-ben kiegeszult az osiseg torvenyevel, mely megtil-
totta a nemesi birtokok elidegeniteset, eloirta,hogy az csak a nemzet-
segen belul oroklodhet.A nemesi foldbirtok csak felseg- es hazaarulas,
valamint a csalad kihalasa utan kerulhetett a kiralyhoz vissza.
/Karoly Robert/
8. A varosfejlesztes fobb jellemzoi a XIV-XV.-szazadban
Varosaink fejlodese a celtudatos kiralyi telepitesek nyoman mar a XII.
szazad vegen megindult. A varosok kivaltsagai fokozatosan bovultek. A
varoskepzodes a tatarjaras utan felgyorsult.
A kivaltsagos kiralyi varosok egyik csoportjat a banyavarosok
alkot-
tak. Az arany-, ezust- es rezlelohelyekre telepultek.
A varosok masik csoportja
elsosorban kereskedovaros volt. A
hetipiacok egy-egy varoskorzet gazdasagat fogtak ossze,
az orszagos
vasarok lehetoseget adtak a tavolsagi kereskedelembe valo bekapcsolo-
dasra.
Falu es varos kozott atmeneti jelenseg a mezovaros. Letrejottenek
fo
gazdasagi oka, hogy igazi
varosaink tul tavol fekudtek
egymastol,ezerta gazdasagi elet mukodesehez szukseg volt kisebb helyi
kozpontokra.
Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) a varosok gazdasagi fejlodeset keres-
kedelmi kedvezmenyekkel, sot ipartamogato intezkedesekkel is elosegi-
tette. Rendelkezeseiben hangsulyozta az orszag gazdasagi egyseget.
A
kivaltsagosok azonban onmagukban
nem potolhattak a hazai
varosfejlodes hianyait.
9. A torok hodoltsag
viszonyai Magyarorszagon.
A torok kozigazgatas jellemzoi
A hodoltsag teruletenek torok berendezkedeseben nem valt el
elesen a
katonai es a polgari igazgatas. Az iranyitas az egymast
surun valto
budai pasak kezeben volt. A torok vegvarakban 20-22000 zsoldoskatona
allomasozott. A hadvezetes rajtuk kivul par ezer szpahival (lovas
ka-
tona) rendelkezett, akik szolgalatuk fejeben foldesuri
jarandosagot
kaptak. A meghoditott teruletek egy resze szultani birtok lett,lakoi a
szultannak adoztak, a tobbi terulet bevetelei a szpahikat illettek.
A torokok adozasi torvenyeiket a meghoditott orszagok jogszokasaihoz
igazitottak, figyelembe vettek a korabbi kiralyi torvenyeket.
Pl. 50 akcse->szultannak=rendkivuli hadiado. Az allami ado melle a ku-
lonbozo jogcimeken szedett foldesuri jarandosagok tarsultak (kapuado,
tremenytized, szuretelesi engedely, mehkastized, legeloado, malomado,
mennyasszonyado stb.). Kulonosen megterhelo volt az allami robot (var-
epites, fuvarozas).
A torok torvenyeknel elmeletileg megallapitott terheknel a valosagban
sokkal tobbet szedtek be. Az adoberleti rendszer, a hadsereg kenyszer-
arfolyamon fizetett felvasarlasai, a szpahik onkenyes adoemelesei mind
a hodoltsagi magyarokat terheltek. Elkerulhetetlen
es rendszeres
kiadast jelentettek a kulonbozo rendu-rangu torokoknek adott ajandek.
Mivel a torok hoditas elakadt hazank teruleten -> nem folyt szervezett
torok betelepites.
A megszallt teruletek nepe megorizte magyarsagat. A magyar adoztatas
nem szunt meg a hodoltsag teruletein. Kialakult a ketfele adozo sav.
A kiralyi es egyhazi adokat tobbnyire a vegvarak orsege hajtotta be.
(A torok hoditas elotti adok felet koveteltek)
A magyar varmegyek egyre hatekonyabb szervezetet epitettek
ki a ho-
doltsagban. Sikerult elerni, hogy a magyar
lakossag ne forduljon
ugyeivel a torok hatosagokhoz.
A 15 eves haboru(1593-1606) kezdete felcsillantotta a remenyt a torok
kiuzesere. Az eroviszonyok kiegyenlitodtek. 1596-ban elesett
Eger,es
a torokok Mezokeresztesnel nagy csatat nyertek.
(II/189-195.o.)
10. Hogyan mukodott
a szatmari beke utan a kozigazgatas, torvenyhozas,
igazsagszolgaltatas
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ
KiralyÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
³
³
³
igazsagot szolg. torvenyt hoz
kormanyszek
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿³
nador ³
³ kancellar ³
³nador
7szem. t.³³ rendi orsz.gyules ³
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ³
³
³ ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
³ ³
³ ³ nador helytartotanacs ³
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
³ ³
³ ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
³kiralyi
tabla³ ³ felso ³ -szemelynok ³
ÚÄÄÄÄÄÄÄ¿
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
³ tabla ³ also tabla ³
³elnok ³
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÁÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
³ kamara³
³
armegyei ³
ÀÄÄÄÄÄÄÄÙ
³
iteloszek³
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
³
³
³ foispanok ³
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
³ 52 megye ³
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
³
³
³ uriszek
³
³ alispanok ³
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
ÚÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ¿
³
mezovarosok ³
³ mezovarosok ³
³
kozsegek birai³
³ kozsegek ³
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÙ
11. Az ipar es a tudomany uj idoszaka 1871-1914 (II. ipari forradalom)
1817 es 1914 kozott az ipar es a tudomany kulonfele agai robbanasszeru
fejlodesen ment keresztul. Az I.ipari foradalommal ellentetben itt nem
az ugyes mesterembereknek, hanem a tudosoknak jutott fontos szerep
az
uj vivmanyok letrehozasaban.A II.ipari forradalom mar nem csak egy or-
szagra, hanem egy egesz kontinensre kiterjedt. A gazdasagi
hatalom
alapja a nagyipar lett.A kismuhelyek helyet a gyarak,a kereskedok sze-
repet a bankok vettek at.
A vasat fokozatosan felvaltotta a rugalmasabb es olcso acel. Thomas
az
olvasztokemence belesanyaganak megvaltoztatasaval lehetove tette azok-
nak a rosszabb minosegu vaserceknek a feldolgozasat, amit eddig a Bes-
semer fele "korteben" a nagy foszfortartalom miatt nem lehetett.
A kemiat is uj felfedezesek jellemeztek. Mesterseges festekanyagok
ki-
fejlesztese. A nagyuzemi sorfozes problemajat Pasteur oldotta meg.
Az uj tudomanyos folismeresek nemegyszer uj iparagak megszuleteset
is
jelentette. Az elektromagneses indukcio felfedezese a generatorok
es
villanymotorok megszerkesztesehez vezetett. -> villanytelepek,
villa-
mosvezetekek epitese, az elso vizieromuvek (Niagara) megalkotasa.
Hertz az elektromagneses hullamok letezesenek bizonyitasaval a
radio-
technika alapjat vetette meg.Fejlodott a vezetekes taviro -> Lefektet-
tek az elso tengeralatti kabeleket. Fejlodott a vezetekes taviro.
1867-ben Bell feltalalta a telefont, egy ev mulva Puskas Tivadar
mege-
pitette az elso telefonkozpontot.Egy olasz fizikus,Marconi drot nelkul
letesitett kapcsolatot egymastol tavoli helyek kozott.
A kemiaban folismerik az anyagok molekuralis-atomos szerkezetet. Tuda-
tosan allitanak elo uj anyagokat, koztuk szerves vegyuleteket is.
A szazad vegere tert hodit a muanyag.A celluloid szalagra fenykepezett
mozgokep a filmkeszites alapjat teremtette meg.
Az ammonia eloallitasa fontos szerepet toltott be a
mutragyak es a
robbano anyagok nagyuzemi gyartasaban.
XX.szazadban mar elterjedt a tulnyomasos gozgepekkel felszerelt hatal-
mas hajok. 1914-ben megnyilt a Panama-csatorna.
A belsoegesu (Benz, Banki Donat) motorok folfedezese a
kozlekedes uj
tavlatait nyitotta meg. A Ford autogyarban indul meg eloszor az
autok
futoszalagrendszeru tomeggyartas.
Az elso kormanyozhato leghajo (1900) a nemet zeppelin, a motoros repu-
logep (1903) az amerikai wright testverek nevet dicseri.
A fizikaban a katodsugarzas, az elektronok letezesenek bizonyitasa.
Rontgen folfedezte az X-sugarakat.Bequerel az anyagok sugarzasat
isme-
ri fel.Pierre Curie es felesege Marie Sklodowska elkulonitette a
polo-
niumot es a radiumot.Rutherford megalkotta a radioaktivitas
altalanos
elmeletet (1903). Megszulettek az elso atommodelek.
A mezogazdasagban uj gepek konnyitettek meg a foldmuvesek munkajat.
Cseplogepeket az 1850-es evekben alkalmaztak eloszor. A XX.szazad ele-
jen az univerzalis erogep, a hernyotalpas, robbanomotoros traktor meg-
jelenese.
A biologiaban Darwin evolulicos-elmelete kavar nagy vihart az egyhazak
koreiben.
A technikai fejlodes a vilag fegyverkezesi versenyet is kielezte.
Ne-
hezgeppuskak, robbanoanyagok(dinamit) felfedezese. Traktor -> tank.
Robbanomotor + villanymotor -> buvarhajok.A katonai alkalmazas gyorsi-
totta meg a telefon es a radiozas fejlodeset is.
12. Ceh, manufaktura, gyar kulonbsegei, meghatarozasa
Ceh:
- a cehmester inasokat dolgoztat,o iranyitja a termelest es o is reszt
vesz a termelesben
- nincsen nagyuzemi termeles
- a szerszamok es a muhely a cehmester tulajdonaban vannak
- egy ember vegzi az osszes munkamuveletet egy adott termeken
- mesteri-vizsgat kellett tenni az inasoknak illetve rokoni agon is
uzletet szerezhetett egy inas
- a cehszovetsegbe kulonbozo kivanalmaknak eleget teve lehetett
bekerulni(cehtagok meghivasa)
Manufaktura:
- manu fecere= kezzel vegzett munka
- csak egyes munkafazisokat vegez egy ember -> jobb minoseg
- nagyobb termelekenyseg
- mester nem dolgozik, csak iranyit
- tulajdonos munkat ad
Gyar:
- a tokes bermunkasokat dolgoztat
- nagyuzemi termeles folyik
- megno a gepek szerepe
- az ipari forradalom utan jonnek letre a nagyobb gyarak
13. Mutassa be a monopolszervezetek
kialakulasat !
A szabadversenyes kapitalizmusban a kisebb-nagyobb uzemek nyilt verse-
nye folyt. Egyesek tonkrementek, masok novekedtek. Az erosebb
magaba
olvasztotta a gyonget.
A toke koncentracioja azt eredmenyezte, hogy egy-egy iparagat
nehany
nagyuzem teljesen az ellenorzese ala vont. Mihely ugyanis eleg kevesen
maradtak a porondon, verseny helyett megegyezesre torekedtek, es mono-
polarakat diktaltak.A monopolszervezeteknek szamos formaja alakult ki.
A kartell egy agazat vallalatainak megegyezese a nyersanyagok v. kesz-
termekek araban, a piacok elosztasaban stb. Szorosabb
szovetkezes a
szindikatus, amelynek tagjai - bar onallosagukat megtartjak
- kozos
szerveket hoznak letre peldaul anyagbeszerzesre v. ertekesitesre.
A troszt a vallalatok osszeolvadasa kozos igazgatosag
alatt. A kon-
szernhez a legkulonallobb vallalatok, aruhazak
stb. tartoznak, de
ugyanaz a tokescsoport ellenorzi oket.
A monopoliumok letrejottevel a banktoke es az ipari toke osszefonodik.
Valamilyen verseny mindig van a piacon. A piaci
versenyhelyzet ket
szelsoseges elmeleti formaja : a tokeletes verseny es a tiszta monopo-
lium. A mikrookonomiaban egy termek piacanak jelleget, formajat annak
alapjan iteljuk meg :
- hanyan vannak az eladok es a vevok
- konnyu-e v. nehez uj termeloknek, ill. vasarloknak belepni a piacra
- kepes-e egy-egy szereplo befolyasolni a piaci arat
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
³
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ
ÀÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ
A tokeletes verseny
A tobb tizezer termelo, s a tobb millio vasarlo kozul egy-egy szemely
keptelen befolyasolni a piaci a piaci arat, a keresletet, a kinalatot,
masok belepeset stb.Tokeletes verseny az a piaci forma,amelyben a piac
vegtelenul nagy egy-egy szereplohoz kepest, es a szereplok arelfogado-
ak. A tokeletes verseny elengedhetetlen feltetele a szabad be- es
ki-
lepes, tehat hogy senki es semmi ne akadalyozza ujabb termelok es ve-
vok be- vagy kilepeset.A tokeletes versenynek feltetele a profitmaxi-
malizalas is.
A monopolpiac
Az olyan piacot, amelyen csak egyetlen termelo van monopolpiacnak
ne-
vezzuk. Ha egyetlen vallalat kielegiti a teljes keresletet,
akkor a
vallalat kepes annyit termelni, amennyit a piac igenyel. A monopolval-
lalat tehat kozvetlenul erzekeli a piacot, s egyszerre kepes meghata-
rozni - viszonylag pontosan -,milyen aron es mennyit erdemes gyartani.
Tiszta monopolium az a piaci forma, amikor egyetlen eladoja van a ter-
meknek. A monopoltermelo mar nem arelfogado, hanem onmaga is kepes be-
folyasolni a piaci arat. A piacgazdasagok fontos jellemzoje,
hogy a
vallalatok profitmaximalizalok. Ez altalanossagban azt jelenti, hogy a
lehetosegeik kozul mindig azt valasztjak, amelyik a legtobb
profitot
eredmenyezi.Egy monopolszereplo azonban hirnevenek javitasa,vagy kulo-
nosen nagy mennyiseg eladasa erdekeben alacsony aron, keves profittal
adhatja termeket viszonylag hosszu ideig.
Oligopolium az a piaci forma, amikor nehany nagyobb termelo
kinalata
latja el a teljes piacot.A monopolizalt piac v. monopolpiac kifejezest
hasznaljuk akkor,amikor altalanosabban akarjuk kifejezni,hogy a tiszta
verseny feltetelei hianyoznak. Az oligopolium tehat monopolizalt piac.
Formajaban es tartalmaban atmenet a tiszta verseny es a tiszta monopo-
lium kozott.
A monopolium kevesebbet es magasabb aron visz piacra, mint a teljesen
azonos kolseggel termelo tokeletesen versenyzo iparag kinalata. Joleti
szempontbol a monopolium karos hatassal van a gazdasagra. A monopoli-
umok elonye, hogy az elert hatalmas gazdasagi profit jelentos
reszet
technikai fejlesztesekre forditjak. A tokeletes verseny biztositja
a
minimalis arat es a legnagyobb termelesi mennyiseget, tovabba az ero-
forrasok legjobb elosztasat a gazdasagban. Ezzel szemben a monopolium
magasabb arat es alacsonyabb fogyasztast nyujt.A monopolizalt iparagak
miatt joleti szempontbol az eroforrasok tarsadalmi elosztasa nem opti-
malis.
14. Termelesi tenyezok, munkapiac, foldpiac jellemzoi
A termelessel letrehozott termelesi tenyezoket, a penzt, a kotvenyt, a
reszvenyt egyarant toketenyezonek nevezzuk. A toke igen sokfele forma-
ban letezik. Megkulonboztethetjuk a penztoket es realtoket. A realtoke
olyan szorosan osszefugg az ertekpapirokkal,hogy gyakran a penz es er-
tekpapirok piacat nevezzuk tokepiacnak.
Tokekereslet elsosorban termelovallalkozasokkal vannak osszefuggesben.
Egy vallalat maximum olyan mertekig igyekszik novelni egy termek
ter-
meleset potlolagos tokebefektetessel, amig a befektetes belso kamatla-
ba a piaci kamatlab szintjere le nem sullyed.
A tokekinalatot foleg a lakossag megtakaritasa adja, vagyis azon jove-
delmek az a resze, amelyet nem koltenek el fogyasztasi cikkekre.
Kamat a varakozas dija, annak ellenerteke, hogy a penz tulajdonosa,to-
kejet atengedi, sajat fogyasztasat kesobbre halasztja.A kamatlab nagy-
saga a tokekereslet es a tokekinalat alakulasatol fugg.
Mig az egyszeru bankbetet elsosorban a rovid tavu megtakaritasok tipi-
kus formaja,a hosszu tavu tokebefektetes modja fejlett tokepiacokon az
ertekpapirok vasarlasa.
A bankhitel: a bank a vallalkozo szamara meghatarozott osszeget bocsat
rendelkezesere, meghatarozott idore es kamatra szoloan.
A valto:
A valto hatarozott idore es nevre szolo fizetesi kotelezveny.
A kotveny:
A kotveny a vallalat altal kibocsatott, hatarozott idore szolo egyedi-
leg meghatarozott kamatozasu ertekpapir. A bankkolcsonnel ellentetben,
kotveny kibocsatasakor nem a vallalat valasztja meg hitelezoit,hanem a
hitelezok valasztjak ki a vallalatot azaltal,hogy megvasaroljak a kot-
venyt. A fejlett piacgazdasagban a lakossag tartos megtakaritasainak
jelentos resze reszvenyek formajat olti.
Nevertek a kotveny kibocsatasakor megallapitott es a kotvenyre ranyom-
tatott eladasi egysegar. Forgalmi ertek , mas neven kotvenyarfolyam
a
kotveny adott idopontban jellemzo piaci ara.
A reszveny:
A reszveny a lejarati hatarido nelkuli ertekpapir,amely a vallalat tu-
lajdonanak egy hanyadat testesiti meg.
Reszvenytarsasag az a vallalat, melynek realtokejet reszvenyek ellen-
erteke fedezi, es a reszvenyesektol fuggetlen onallo jogi szemelykent
mukodik.
A tozsde:
Feladatai :
- az eladok es vevok koncentralt talalkozasanak biztositasa
- az ertekpapirok cserejenek bizonyos szabalyozasa
- piaci informaciok gyujtese, nyilvantartasa, terjesztese
- az ertekpapirok kereskedelme soran felmerulo vitak eldontese
Munkapiac
A munkakinalatot befolyasolo tenyezok :
- az orszag lakossaga
- az orszag korosszetetele
- az orszag egeszsegi allapota
- az emberek eletszinvonala, eletminosege
Az ember vegeredmenyben belso es kulso tenyezok hatasara vegez munkat.
A mikrookonomia negy tenyezore helyezi a hangsulyt a munkakinalat ala-
kulasaban : eletminoseg, munkaido, szabadido, jovedelem.
A fogyaszto az eletminoseget maximalizalja, amikor eldonti, hogy
hany
orat hajlando dolgozni. A legjobb, legmagasabb eletminoseget ugy
pro-
balja elerni,hogy igyekszik egyensulyt talalni a szabadido es az eler-
heto jovedelem kozt.
A munka felaldozott energia, a munkaido felaldozott szabadido, ezert a
munkaban eltoltott ido felaldozott hasznossagot jelent.